Zajongsz, világítasz: szennyezel!

Greendex

A zaj életünk minden pillanatában körülvesz bennünket. Nagyon nem mindegy viszont, hogy milyen hangerővel zúdul ránk: az erősebb vagy huzamosabb ideig fennálló zajok akár komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak. A zaj – illetve ebben az értelemben sokkal helyesebb, ha azt mondjuk, zajszennyezés – alattomos jószág. Legtöbbünkben nem tudatosulnak káros hatásai, így nem is igen védekezünk ellene. Pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyes megállapításai szerint a zajszennyezés az egészségügyi problémák második legfontosabb környezeti oka, közvetlenül a légszennyezés után.

Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk a témával kapcsolatban, a rendelkezésre álló adatok alapján úgy becsülik, hogy a környezeti zaj évente 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez és 12 ezer korai halálesethez járul hozzá az Európai Unióban. Ugyanitt nagyjából 22 millió ember szenved tartós és jelentős zajszennyezéstől, melynek jelentős következménye az is, hogy rengetegen szenvednek krónikus alvászavarban.

Nem csak mi vagyunk érintettek
Sőt! Az emberi eredetű zajszennyezés súlyos károkat okoz a természetben is. Elnyomja a többi hangot, és feldarabolja azokat az akusztikai kapcsolatokat, amelyek korábban összekötötték a populációkat és a közösségeket, elmossa az élővilág végletekig kifinomult láthatatlan dinamikáját.

Hogy konkrét példát is említsek: a tengeri állatok jelentős hányada – a planktonoktól kezdve a bálnákig – elsősorban víz alatti hangokat használ tájékozódásra, párkeresésre vagy épp zsákmányszerzésre. A hajóktól és más emberi tevékenységből származó zajok viszont egyre erősebben telepszenek rá a vizekre. A tudósok szerint ez legalább akkora károkat okoz a tengerekben, mint a túlhalászat vagy az éghajlati válság. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a teknősök a külső zajok hatására időlegesen akár napokra is elveszíthetik hallásukat.

Még megdöbbentőbb, hogy még a fák is szenvednek a zajszennyezéstől. Amerikai kutatók azt találták, hogy egy 15 éven át jelentős emberi eredetű zajszennyezésnek kitett területen 75%-kal volt alacsonyabb a fenyőnövendékek száma, mint egy csendes területen. Ezt azért annyival ki kell egészíteni, hogy a különbség elsősorban abból adódott, hogy a fenyők terjedésében kulcsszerepet játszó madárfajok messzire elkerülték a kérdéses területet.
A cikk folytatódik a Greendexen.