Egyre fullasztóbb a szmoghelyzet, de mit tehetünk ellen? – Holnapután

32:03
 
Megosztás
 

Manage episode 342159817 series 2897163
A sorozat szerzője: Greendex.hu, akit a Player FM és a Player FM-közösség fedezett fel. A szerzői jogok tulajdonosa a kiadó, nem a Player FM, és a hangfájlt a kiadó osztja meg közvetlenül a saját szerveréről. A frissítések nyomonkövetéséhez koppints a Feliratkozás gombra, vagy másold be a feed URL-t egy másik podcast-appra.

Vajon milyen hatással van a szmog az egészségünkre? Adásunk vendége Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megdöbbentő tényeket oszt meg velünk ezt illetően. Csak Magyarországon évente egy millió ember szenved valamilyen megbetegedésben a légszennyezés következtében, és még a számos tényező figyelembe vétele nélkül készült statisztikák is azt mutatják, hogy évi 13 ezer ember halála köthető közvetlenül a szmoghoz.

A szakértő szerint igencsak égető problémákkal nézünk szembe, melyek részben az el nem végzet fejlesztések, részben az energiahordozók árának jelentős emelkedéséből fakad. Mint mondja, az otthonok szigetelése az elmúlt évtizedekben nem volt a prioritási lista elején, pedig az Európai Unió komoly összegekkel támogatja az ilyen irányú programokat. Ezek a beruházások egyébként a leginkább rászorulók esetében létfontosságúak, ugyanis a téli légszennyezés zöme a (nem megfelelő) fűtésből ered. Épp a legszegényebbek azok, akik a legjobban szennyezik a levegőt, mert ők sokszor kényszerülnek arra, hogy olyan anyagokkal fűtsenek, melyek nem éppen erre valók. A szociális tűzifa-támogatás valamennyit talán javít a helyzeten, de valódi, a teljes fűtési szezonra érvényes megoldást nem jelent.

A Levegő Munkacsoport egy korábbi kutatásából ráadásul az derült ki, hogy minden harmadik ember legalább időnként éget hulladékot. Közülük viszont csak 15% az, aki az otthona befűtése miatt éget, a többiek jellemzően a kerti zöldhulladéktól szabadulnak meg ilyen módon. Ebből egyértelműen következik: a maradék 85% hulladékégetése elkerülhető lenne.

A tél folyamán a légszennyezés 80-85%-a származik a lakossági fűtésből. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ennek egy része hulladékégetésből származik akkor az még tovább súlyosbítja a helyzetet. Az Eurostat adatai szerint évi 13 ezer ember hal meg Magyarországon a légszennyezés következtében, ők viszont nem vizsgálják azt, hogy milyen összetételű a szálló por, csupán annak mennyiségét. Épp ezért szükségszerűen téves lehet a fenti adat, hiszen a szemétégetésből származó részecskék erősen toxikusak is.

Az eddig keveset kutatott nanoméretű, ultrafinom részecskék, melyek kizárólag az emberi tevékenységből fakadóan kerülnek a levegőbe, annyira kicsik, hogy a véráramba is képesek bekerülni, így pedig eljutnak az összes létfontosságú szervünkhöz. Ide köthető szomorú érdekesség, hogy a légszennyezéshez köthető halálesetek felénél nem tüdőbetegség, hanem szívbetegség húzódik meg a háttérben. Ezen felül a légszennyezéshez köthetőek olyan egészségügyi problémák is, mint az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebb tényezővé váló asztma, vagy épp a pollenallergia.

De mégis mit tehetünk a tiszta levegőért és az egészségünkért? A szakértő szerint egyénileg is megpróbálhatunk védekezni a légszennyezés hatásai ellen. Érdemes például elkerülni a forgalmas utakat, használhatunk akár maszkokat is. A valódi változást viszont a fent említett fűtéssel összefüggő korszerűsítések jelenthetik, valamint – főképp a városokban – az autóforgalom jelentős csökkentése. Ahogy Szegő Judit elmondja, Budapesten átlagban az emberek harmadának, negyedének van autója, a fenntartható módon közlekedő többség mégis kénytelen szívni az általuk szennyezett levegőt, és eltűrni, hogy a közterületek jelentős részét elfoglalják. A parkolóhelyek egy részén például fák is lehetnének.

Ahogy az elhangzik, a Levegő Munkacsoport egy tanácsadó irodát is üzemeltet, ahova mindenféle légszennyezéssel kapcsolatos problémákkal lehet fordulni.

66 epizódok