))
Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.
VUCA világban élünk. Az angol mozaikszó a kiszámíthatatlan, bizonytalan, összetett, nehezen értelmezhető jellemzőkre utal jelenünk valóságában. Ebben a valóságban pedig más tudásra, készségekre és képességekre van szükségünk, mint amiben eddig gondolkodtunk. Ahhoz, hogy a podcast sorozatból már ismert gondolati váltás a fenntarthatóság irányába eli…
Bonyolult és makacs problémákra ügyetlen megoldásokat keresve sok társadalomtudós kilép a megszokott szerepéből, és már nem is próbálja fenntartani azt a látszatot, hogy kívülállóként ismeri meg és értelmezi a körülötte lévő valóságot. Ehelyett résztvevőjévé válik annak a valóságnak, amelyet tudományos szempontból ismerni akar, és különböző szerepe…
A tudomány – főként a társadalomtudomány – értéksemleges és objektív kritériumai megdőlni látszanak egy olyan világban, ahol rendkívül bonyolult és bizonytalan helyzetekben kellene megbízható válaszokat találni. Amíg eddig a tudomány feladata az volt, hogy a kemény tényeket feltárja, a tudósok nyugodtan dolgozhattak saját tudományterületük elefántc…
A filozófia minden – másként - gondolkodásunk alapja. A közgazdaságtan szereti feltüntetni magát olyan színben, hogy a természettudományhoz közeli módszerekkel szinte „természeti törvényekkel” írja le a társadalmi valóságunkat. Az a vélt értéksemlegesség pedig, amit ezáltal képvisel, eltárgyiasít olyan dolgokat, amelyek viszont nem függetleníthetik…
Az építőipar anyag- és energiaigénye hatalmas. Míg sokat hallunk a zéróemissziós házakról, és több kisebb közösség is komoly energiákat fektet abba, hogy a helyben fellelhető, természetes és hagyományos technológiákat visszahozza az építőiparba, az erős fenntarthatóság felé még hosszúnak tűnik az út. Ebben az adásban Köves Alexandra az építőipar fe…
A legfenntarthatóbb energia egyértelműen az, amelyikre nincs is szükség. Míg az iparágak teljesítményét abban szoktuk mérni, hogy mennyit tudnak megtermelni, az erős fenntarthatóság érdekében az energiaipar esetében érdemes lenne ennek a fordítottjára ösztönözni. De lehetséges-e az emberiség energiaéhségét visszafogni? A mindenképpen szükséges ener…
Az iparágak fenntarthatóságának sorozatába egy ritkán reflektált iparág is bekerült: a sport. Nemcsak arról gondolkodunk keveset, hogy néhány évtized alatt milyen hatalmassá nőtt, de a sportokon belül is elenyészik azok száma, akik a fenntarthatóságot komoly szempontként kezelik. Pedig a sport szemléletformáló és közösségépítő szerepe akár az ügy é…
Szeptemberben a Zöld Egyenlőség különböző iparágak fenntarthatóságát vagy épp fenntarthatatlanságát járja körbe úgy, hogy ne csak a problémafelvetés legyen világos, hanem a megoldások is kirajzolódjanak. Ebben az adásban Köves Alexandra Gyulai Iván ökológussal beszélget a fenntartható mezőgazdaságról és arról, hogy vajon képesek lennénk-e – a szoká…
Ha a szükségleteinket egyre kevesebb erőforrás bevonásával akarjuk megoldani, akkor felmerül a kérdés, hogy pontosan mi is az, ami saját tulajdonként segíti az életünket, és mi az, amit másokkal megosztva is használni tudunk. Ebben az adásban Tóth Gergellyel, a Kaposvári Egyetem tanárával beszélget Köves Alexandra a megosztáson alapuló gazdasági me…
Röpködnek körülöttünk az új fenntarthatósági irányzatok: körforgásos gazdaság, szolgáltatói gazdaság, ipari ökológia. Nehéz kiigazodni azon, hogy ezek mikor és milyen körülmények között vezetnek valódi, erős fenntarthatósághoz. Miről is szólnak ezek a fogalmak és hogyan mutatnak a fenntarthatóság irányába? Erről beszélget Tóth Gergellyel, a Kaposvá…
Herman Daly, az ökológiai közgazdaságtan egyik szellemi atyja azt mondja, hogy „A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.” Mi történik, ha egy cégtulajdonos úgy dönt, hogy neki már van elég, és sokkal inkább egy felelős vállalatot szeretne, mint egy növekedőt? Lesokkolja a kollégáit. És utána? Tóth Gergelly…
A zöld átmenetben – vagy annak hiányában - úgy tűnik, hogy mindenki a másikra mutogat: az egyének a cégektől várják a fenntarthatóságot, a cégek pedig az egyéni fogyasztók igényeire hivatkoznak. Júliusban az egyéni fogyasztásról szóltak az adások, augusztusban pedig a vállalati felelősség kerül terítékre, amikor Tóth Gergely, a Kaposvári Egyetem ta…
Most még hatalmas különbség van a jelenlegi életmódunk és a között az életmód között, amely lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés a megcélzott másfél fokos emelkedésen belül maradjon. Ebben az adásban Köves Alexandra Vadovics Edinával, a GreenDependent Intézet szakmai vezetőjével beszélget arról, hogy mi is az a másfél fokos életmód, ami leh…
Egyéni ökológiai lábnyomunk legnagyobb része három területen adódik össze: az étkezés, a háztartási energiafelhasználás és az egyéni mobilitás. Ugyanakkor éppen a közlekedés területén tűnik úgy – talán egy kicsit álnyugalomba ringatva magunkat – hogy a technológiával létrejöhetnek olyan megoldások, ahol az életmódunk megváltoztatása nélkül tudjuk a…
Az élelmiszerfogyasztás egy ember ökológiai lábnyomának jelentős részét teszi ki. A globális élelmiszertermelés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez. A kutatások szerint önmagában a marhahús fogyasztásának csökkentése már jelentős nyereségekkel járna. Csakhogy az egyáltalán nem biztos, hogy például a magyar népe…
Adott egy rendkívül környezetszennyező és társadalmilag igazságtalan, nagymértékben globalizált iparág: a divatipar. Ugyanakkor szintén adott egy, az egyén identitását komolyan befolyásoló szükséglet: a ruházkodás. A kettő metszéspontjában pedig nagyon jól kirajzolódik a fenntartható fogyasztás minden összefüggése és megválaszolatlan kérdése. Ezekr…
Júliusban gyakran elő szokott jönni a fenntartható fogyasztás témája. A Zöld Egyenlőség is ezzel foglalkozik ebben a hónapban, és első körben a magyar kutatások alapján azt járja körül Köves Alexandra Csutora Máriával, a Corvinus Egyetem tanárával, hogy miben tér el az anyagi jólét a szubjektív jólléttől, és van-e itt Magyarországon esélyünk belefé…
Júniusban a pénzügyek és a fenntarthatóság összefüggéseiről beszélgettünk. A téma utolsó adásában Köves Alexandra Sárdi Gábor közgazdásszal beszélget az alternatívákról, arról, hogy hogyan lehet a jelen paradigmáit meghaladni, és milyen eszközök vannak a kezünkben ahhoz, hogy tényleg tegyünk valamit egy másik típusú gazdasági és társadalmi működési…
Mostanra már a főáramban is sokan felültek a fenntarthatóság vonatra, és akik még hisznek a piac mindenhatóságában azt mondják, hogy már egyszerűen a befektetéseknél kell megfogni azt, hogy mikor, mire és hogyan adunk pénzt és mit finanszírozunk. Ebben az adásban az etikus alapokról és a felelős befektetésekről beszélget Köves Alexandra Naffa Helen…
Ebben az adásban a pénz létrejöttéről, a hitelezés rendszeréről, és az adósság fenntarthatóságra gyakorolt hatásairól beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal. Kevesen tudják, hogy minden új pénz, ami a gazdaságban létrejön igazából adósságként jön létre. Azonban a kamatos kamattal ellátott adósság visszafizetése az egyik legkomolyabb kén…
Az alternatív fenntarthatóságra törekvő gazdasági irányzatok nagyrésze egyetért azzal, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszereink átalakítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy környezetileg és társadalmilag is igazságosabb rendszert építsünk. A hónap témájához ez az adás elméleti felvezetőként szolgál, ahol Köves Alexandra Havran Dániellel, a Corvinus …
A képviseleti demokrácia válsága egyre egyértelműbb mindenki számára nem csak itthon, de a világ legkülönbözőbb pontjain. Ugyanakkor egy olyan jelentős fenntarthatósági átmenet, amiről az ökológiai közgazdaságtan beszél széleskörű társadalmi párbeszéden kellene alapuljon. De hogyan lehet a demokráciát demokratizálni? Köves Alexandra Takács-Sánta An…
A mostani gazdasági válságban sokszor jön elő az a kérdés, hogy mennyire fogja ez a helyzet a globalizáció folyamatát befolyásolni. Sajnos egy egészségügyi válság kellett ennek a kérdésnek a felvetéséhez, pedig az ökológiai válsággal foglalkozó tudósok évtizedek óta hívják fel a globalizáció árnyoldalaira a figyelmet. Ebben az adásban ezt a témát j…
Az egyik legerősebb konszenzusnak tűnik a zöld mozgalmak között, hogy az ökológiai váltásban hatalmas szerepe lehet az alulról jövő kezdeményezéseknek, és a közösségek erejének. De miért is? Fel lehet-e skálázni azokat a jó példákat társadalmi szintekre, amik közösségi szinteken történnek? És a közlegelők tragédiájában vagy komédiájában higgyünk? E…
Gyakran halljuk, hogy a helyi gazdaságfejlesztés célja a helyben élők helyzetének javítása. A szlogeneken túl viszont ehhez tudnunk kellene, hogy milyen összetevői vannak egy helyi közösség jól(l)étének. Ebben az adásban Köves Alexandra a képességszemlélet logikája mentén beszélget arról Gébert Judittal, hogy hogyan alakulhatna át a helyi gazdaságf…
Május hónap témája a Közösségek szerepe egy fenntarthatósági átmenetben és első megközelítésben talán furcsának tűnhet, hogy a téma felvezetéseként egy rendkívül érdekes igazságosságelméletről, Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemléletéről beszélget Köves Alexandra Gébert Judittal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával. Azonban a főára…
A mostani válság rámutat arra, hogy mennyire instabil és igazságtalan a munkaerőpiacunk. Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben felerősödtek azok a hangok, amelyek a feltétel nélküli alapjövedelem valamely formájában látják a megoldásokat. Ebben az adásban Köves Alexandra Gébert Judittal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélget erről a ren…
Ha egy fenntarthatóbb és igazságosabb világot szeretnénk létrehozni, radikálisan át kell értelmeznünk azt, ahogyan a munkáról gondolkodunk. De milyen lenne a munka ideális világa? Milyen az értelmes, pszichésen támogató, tisztes munka, amelyet az „integrált, kiegyensúlyozott” ember végez? Ebben az adásban Köves Alexandra Csoba Judittal, a Debreceni…
Mind a környezetünk, mind a saját jóllétünk érdekében, valamint a technológiai fejlődésünk fényében is érdemes meghaladni a „munka társadalmának” elavult mantráit és újragondolni azt, hogy mit, hogyan és miért dolgozunk. Ebben az adásban Köves Alexandra Csoba Judittal, a Debreceni Egyetem tanárával beszélget arról, hogy a munkaidőn túl a munka foga…
Az ökológiai közgazdaságtanban a fenntarthatósági átmenetek egyik fontos eszközének tekintik a munkaidő-csökkentést, azt feltételezve, hogy ezzel nem csak az észszerűtlen fogyasztási szinteket lehet visszafogni, de a jóllétet érintő előnyök bőven kompenzálnák az anyagi fogyasztás csökkenésével járó veszteségeket. Ebben az adásban ezt a témát járja …
Sokan sokféleképpen gondolkoznak arról, hogy milyen összefüggés van a technológia, a fenntarthatóság és a munka között. Vajon egy fenntartható világban arra használjuk a technológiát, hogy kevesebbet dolgozzunk, vagy arra, hogy többet? Erről beszélget Köves Alexandra Bajmócy Zoltánnal. A Zöld Egyenlőség podcast márciusi témája azt járja körbe, hogy…
Köves Alexandra arról beszélgetett Bajmócy Zoltánnal, hogy milyen összefüggések vannak a technológiai fejlődés és a társadalmi fenntarthatóság vagy éppen fenntarthatatlanság között. Vajon milyen az a technológia, amely egyszerre támogatná a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot? A Zöld Egyenlőség podcast márciusi témája azt járja körbe, hogy a…
A végtelen technológiai optimizmusunk mellett is látszik, hogy amíg a technológia az egyik problémánkat megoldja, egy másikat létrehoz. Köves Alexandra Bajmócy Zoltánnal arról beszélget, hogy hogyan lehet erős fenntarthatósághoz vezető technológiai megoldásokat keresni a környezetünk érdekében. A Zöld Egyenlőség podcast márciusi témája azt járja kö…
Amikor fenntarthatóságról van szó, magunkban sem bízunk annyira, mint amilyen vakon bízunk a technológia megváltó erejében. De vajon a technológiai optimizmusunk segít vagy ront a helyzetünkön? Ebben az adásban ezt a témát járja körül Köves Alexandra Bajmócy Zoltánnal, az SZTE docensével. A Zöld Egyenlőség podcast márciusi témája azt járja körbe, h…
Az ökológiai közgazdaságtan alapjairól beszélgetve korábbi adásainkban sok szó esett a főáram kritikájáról, ezen a héten már a lehetséges megoldásokat vázolja fel Köves Alexandra és Pataki György. Megtudjuk, mik azok az ügyetlen megoldások, és miért fontosak nekünk. Az ökológiai közgazdaságtanban nagy hangsúlyt helyeznek az úgynevezett relokalizáci…
Ebben az adásban a természet értékéről beszélget Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal arról, hogy mennyit ér egy pillangó. Vagy egy bengáli tigris. És persze arról, hogy lehet és persze szabad-e egyáltalán pénzbeli értéket rendelni az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz. Miért fontos ez nekünk? Tud-e és akar-e a világ azért fizetni, hog…
Ebben az adásban Köves Alexandra Pataki Györggyel beszélget arról, hogy hogyan gondolkodnak az ökológiai közgazdászok a fenntarthatóság fogalmáról, és miért rázza ki a legtöbbjüket a hideg a „fenntartható fejlődés” fogalmától. A fenntartható fejlődés kifejezést a 87-ben megjelent Brundtland-jelentés óta használjuk egyre elterjedtebben, olyannyira, …
A Zöld Egyenlőség első fontos témája a bevezetés az ökológiai közgazdaságtanba. Ez a hónap hivatott arra, hogy bemutassa, egyáltalán micsoda az ökológiai közgazdaságtan, és hogyan határozza meg önmagát a főáramú közgazdasági paradigmákhoz képest. Ez a tudományterületeken átívelő kezdeményezés már több mint 30 éve intézményesült egy tudományos folyó…
Elindul az Új Egyenlőség zöld podcastja. Az első adásban Pogátsa Zoltán beszélget a program indításának céljáról és körülményeiről Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, aki a podcast szerkesztője és házigazdája lesz. Egyre többet hallunk a klímaváltozás kapcsán arról, hogy mi a fenntartható és mi nem. Az…
