Artwork

A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

Mi vár a Momentumra 2022-ig?

32:21
 
Megosztás
 

Manage episode 265235341 series 2539355
A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
A Momentum helyzetéről a ciklus félidejénél, illetve a párt előtt álló feladatokról és lehetőségekről beszélgetett Orosz Annával, a Momentum új alelnökével Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. A 2018-as választásokon a Momentum ugyan nem jutott be a parlamentbe, de az akkori eredmény, illetve a pártnak a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken játszott szerepe megalapozta a 2019-es sikereket. Orosz Anna, a Momentum alelnöke, elnökségi tagja és Újbuda alpolgármestere szerint az európai parlamenti és az önkormányzati választás eredményei egy ígéretes, de kérdőjeles pártból a magyar politika stabil és egyre dominánsabb szereplőjévé tették a Momentumot. A párt előtt álló egyik legfontosabb feladat most az, hogy hitet adjon a választóknak: igenis vége lehet ennek a rendszernek, és jöhet utána egy korszak, amely nemcsak az Orbán-rezsimnél jobb, hanem a 2010 előtti világ tanulságait is levonja. A Momentum alelnöke hangsúlyozta, hogy ehhez a pártnak fontos élen járni a rendszerellenesség radikális megjelenítésében – a koronavírus utáni helyzetben ezt a képességét kell visszanyernie a pártnak. A 2019-es választásoknak köszönhetően hirtelen lett sok új politikusa a Momentumnak, az egyik fontos feladat most az ő tevékenységeiket minél jobban összehangolni. A Momentum nemzedéki pártnál már több, néppártnál még kevesebb, a 2020-as év ezért a hálózatépítésről is szól. Jelenleg nagyságrendileg 3000 tagja és 100 alapszervezete van a pártnak, és a tervek szerint még az idén 50-60 új alapszervezetet szeretnének létrehozni a 10 ezer fő feletti településeken, valamint a leendő egyéni képviselőjelöltek építése is elkezdődik. Nem a Momentumnak van ugyan a legtöbb alapszervezete az ellenzéki pártok közül, de Orosz Anna úgy véli, nekik van a legtöbb potenciáljuk a növekedésre és a tagság aktívan tartására. A ciklus második felére fordulva immáron nem elég arról beszélni, hogy mi a baj a NER-rel, azt is el kell mondani, mit szeretnének utána csinálni. A Momentum deklarált célja, hogy az „Új rendszerváltás pártjává” váljon. Ennek fontos elemei a közjogi és gazdasági elszámoltatás, a szabad sajtó és a független bíróságok garantálása, egy arányosabb választási rendszer kidolgozása, és alapvetően egy nyugatra tartó társadalom felvázolása a választók számára. Orosz Anna szerint érzékeltetni kell, hogy új politikai korszak alapjait akarják letenni. Nem egyszerűen más szakpolitikai prioritásokról van szó, hanem gyökeresen más politikai kultúráról és szemléletmódról. A Momentum hitvallásának része a szekértábor-logika meghaladása is: a végletekig polarizált magyar társadalomnak a megosztás helyett az egyesítést, a társadalmi békét kínálják. Az ellenzéki pártok együttműködése terén fontos előrelépések történtek a közelmúltban: az önkormányzati választási eredményekből automatikusan következik a 106 közös jelölt állítása a 2022-es választásokon, ebben ma már minden ellenzéki párt egyetért. A Momentum nagyon támogatja az előválasztás intézményét, miniszterelnök-jelöltje is biztosan lesz. Az előválasztás fontos eszköz lehet az emberek felrázásához, sokat tehet az apátia ellen, ami talán a NER leváltásának legnagyobb akadálya. Orosz Anna úgy véli, nem baj, ha most még van verseny az ellenzéki pártok között, mivel még van idő kikísérletezni, melyik párt mivel tud hozzájárulni a 2022-es választási kampányhoz. Az ellenzéki együttműködés amúgy is megmérettetik napi szinten az önkormányzatokban, ahol együtt dolgoznak ezek a pártok, és a közös munka eddig jól is működik. Az önkormányzatok számára komoly érvágásnak számítanak azok a tételek, amelyeket elvont a kormány a válságkezelésre hivatkozva, ráadásul az elvont összegek éppen azt a szabad mozgásteret csökkentik, amelyekből új fejlesztéseket terveztek végrehajtani. A kormány másik húzása, a speciális gazdasági övezetek kialakításának lehetősége durva fenyegetettséget jelent. Orosz Anna szerint ezzel azt üzente a kormány az önkormányzatoknak, hogy „tudják, hol a helyük”, bármelyik pillanatban hozh
  continue reading

232 epizódok

Artwork

Mi vár a Momentumra 2022-ig?

Új Egyenlőség

302 subscribers

published

iconMegosztás
 
Manage episode 265235341 series 2539355
A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
A Momentum helyzetéről a ciklus félidejénél, illetve a párt előtt álló feladatokról és lehetőségekről beszélgetett Orosz Annával, a Momentum új alelnökével Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. A 2018-as választásokon a Momentum ugyan nem jutott be a parlamentbe, de az akkori eredmény, illetve a pártnak a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken játszott szerepe megalapozta a 2019-es sikereket. Orosz Anna, a Momentum alelnöke, elnökségi tagja és Újbuda alpolgármestere szerint az európai parlamenti és az önkormányzati választás eredményei egy ígéretes, de kérdőjeles pártból a magyar politika stabil és egyre dominánsabb szereplőjévé tették a Momentumot. A párt előtt álló egyik legfontosabb feladat most az, hogy hitet adjon a választóknak: igenis vége lehet ennek a rendszernek, és jöhet utána egy korszak, amely nemcsak az Orbán-rezsimnél jobb, hanem a 2010 előtti világ tanulságait is levonja. A Momentum alelnöke hangsúlyozta, hogy ehhez a pártnak fontos élen járni a rendszerellenesség radikális megjelenítésében – a koronavírus utáni helyzetben ezt a képességét kell visszanyernie a pártnak. A 2019-es választásoknak köszönhetően hirtelen lett sok új politikusa a Momentumnak, az egyik fontos feladat most az ő tevékenységeiket minél jobban összehangolni. A Momentum nemzedéki pártnál már több, néppártnál még kevesebb, a 2020-as év ezért a hálózatépítésről is szól. Jelenleg nagyságrendileg 3000 tagja és 100 alapszervezete van a pártnak, és a tervek szerint még az idén 50-60 új alapszervezetet szeretnének létrehozni a 10 ezer fő feletti településeken, valamint a leendő egyéni képviselőjelöltek építése is elkezdődik. Nem a Momentumnak van ugyan a legtöbb alapszervezete az ellenzéki pártok közül, de Orosz Anna úgy véli, nekik van a legtöbb potenciáljuk a növekedésre és a tagság aktívan tartására. A ciklus második felére fordulva immáron nem elég arról beszélni, hogy mi a baj a NER-rel, azt is el kell mondani, mit szeretnének utána csinálni. A Momentum deklarált célja, hogy az „Új rendszerváltás pártjává” váljon. Ennek fontos elemei a közjogi és gazdasági elszámoltatás, a szabad sajtó és a független bíróságok garantálása, egy arányosabb választási rendszer kidolgozása, és alapvetően egy nyugatra tartó társadalom felvázolása a választók számára. Orosz Anna szerint érzékeltetni kell, hogy új politikai korszak alapjait akarják letenni. Nem egyszerűen más szakpolitikai prioritásokról van szó, hanem gyökeresen más politikai kultúráról és szemléletmódról. A Momentum hitvallásának része a szekértábor-logika meghaladása is: a végletekig polarizált magyar társadalomnak a megosztás helyett az egyesítést, a társadalmi békét kínálják. Az ellenzéki pártok együttműködése terén fontos előrelépések történtek a közelmúltban: az önkormányzati választási eredményekből automatikusan következik a 106 közös jelölt állítása a 2022-es választásokon, ebben ma már minden ellenzéki párt egyetért. A Momentum nagyon támogatja az előválasztás intézményét, miniszterelnök-jelöltje is biztosan lesz. Az előválasztás fontos eszköz lehet az emberek felrázásához, sokat tehet az apátia ellen, ami talán a NER leváltásának legnagyobb akadálya. Orosz Anna úgy véli, nem baj, ha most még van verseny az ellenzéki pártok között, mivel még van idő kikísérletezni, melyik párt mivel tud hozzájárulni a 2022-es választási kampányhoz. Az ellenzéki együttműködés amúgy is megmérettetik napi szinten az önkormányzatokban, ahol együtt dolgoznak ezek a pártok, és a közös munka eddig jól is működik. Az önkormányzatok számára komoly érvágásnak számítanak azok a tételek, amelyeket elvont a kormány a válságkezelésre hivatkozva, ráadásul az elvont összegek éppen azt a szabad mozgásteret csökkentik, amelyekből új fejlesztéseket terveztek végrehajtani. A kormány másik húzása, a speciális gazdasági övezetek kialakításának lehetősége durva fenyegetettséget jelent. Orosz Anna szerint ezzel azt üzente a kormány az önkormányzatoknak, hogy „tudják, hol a helyük”, bármelyik pillanatban hozh
  continue reading

232 epizódok

Minden epizód

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv