A Mi Hazánk stratégiája: szociális fókusz, radikális rendpártiság és konteók

Új Egyenlőség

A 2022-es választások egyik meglepetése volt, hogy a Mi Hazánk bejutott az Országgyűlésbe. A párt jelenlegi helyzetéről és jövőjéről Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség podcastjának szerkesztője beszélgetett Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital radikalizmus kutatásainak vezetőjével. Habár a kampány során a bejutási küszöb alatt mérték a Mi Hazánk támogatottságát, a szavazatok 6 százalékát szerezte meg a párt a 2022-es országgyűlési választásokon, így bejutott a Parlamentbe. Hunyadi Bulcsú szerint ehhez jelentősen hozzájárult, hogy a párt hatékonyan kampányolt a Covid-intézkedések, és főként az oltások ellen. A választások után a Mi Hazánk kihasználta a rá irányult figyelmet és olyan provokatív eszközökhöz nyúlt, mint Novák Előd jelölése a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére, amit hagyományosan a legnagyobb ellenzéki frakció politikusa vezet. Hunyadi Bulcsú szerint az ilyen húzásoknak is köszönhető, hogy egy rövid időre a teljes népességben 9 százalékra is nőtt a párt közvélemény-kutatók által mért támogatottsága. Ez a növekedés viszont úgy látszik, hogy megtorpant, és az utóbbi hónapokban 6-7 százalék körül stagnál a Mi Hazánk szavazóinak aránya. Mivel a pandémia lekerült a politikai napirendről, a Mi Hazánknak új témákat kellett találnia. A párt által képviselt programpontok közé tartoznak – a hagyományosan inkább a baloldalhoz köthető – jóléti témák, valamint jobboldali, szigorú rendpárti üzenetek egyaránt. Előbbihez tartozik a tanárok, az egészségügyi dolgozók és a KATA-s vállalkozók melletti kiállás, a szakszervezetek támogatása, a kilakoltatások elleni fellépés és a multi-ellenesség. Szintén a párt szociális fókuszát jelzi számos javaslatuk, például a közalkalmazotti béremelés, a férfiak kedvezményes nyugdíjkorhatára, fiatalok lakhatási támogatása és a diákminimálbér. A szociális fókusz mellett ugyanakkor továbbra is jobboldali, rendpárti nézetek jellemzik a Mi Hazánkot, amik gyakran cigányellenes hangulatkeltéssel és a bevándorlás ellenes üzenetekkel kapcsolódnak össze. A Mi Hazánk radikalizmusának jele, hogy a párt szorosan együttműködik azokkal a szélsőjobboldali szervezetekkel (például a Betyársereggel), amelyek a néppártosodás előtti Jobbik szövetségesei voltak. Hunyadi Bulcsú szerint a párt által képviselt harmadik fontos pozíció a Mi Hazánk külpolitikai víziója, amit erős EU- és NATO-ellenesség, illetve oroszpártiság jellemez. Fontos különbség a Mi Hazánk és a Fidesz között, hogy míg a kormány legalábbis hivatalosan elítéli az orosz agressziót, addig a Mi Hazánk teljes mértékben NATO-ellenes és határozottan Ukrajna-ellenes állásponton van. Mindezek mellett a Mi Hazánk világmagyarázatának fontos részét jelentik az összeesküvés-elméletek, valamint a kultúrharcos témák, mint az „LMBTQ és gender lobbi” elleni harc. Az EP-választásokon a Mi Hazánk minden bizonnyal kemény EU-kritikát fog megfogalmazni. Mivel az önkormányzati választásokon az ellenzék koalíciókényszerben van, ezért a Mi Hazánk újra arra játszhat, hogy „harmadik utas” alternatívaként mutatkozzon a választók előtt („Se Orbán, se Gyurcsány”). Fontos ugyanakkor, hogy a Parlamentbe jutása óta a párt elsődlegesen a Fidesszel szemben határozza meg magát, mint a kormány „igazi ellenzéke”. A Mi Hazánk bázisa demográfiai jellemzőikkel nehezen megfogható. Eddigi kutatásokból az körvonalazódik, hogy a párt szavazói inkább férfiak, felülreprezentáltak közöttük a középkorúak és szakmunkás végzettségűek. A pártnak erős a vidéki jelenléte, és vannak olyan települések, ahol a Mi Hazánk nyerheti el a polgármesteri címet. Ugyanakkor Hunyadi Bulcsú szerint a Mi Hazánkból nem lesz „Jobbik 2”, és a jelenlegi politikai helyzetben se jobbról, se balról nem veszélyezteti semmi a Fidesz pozícióját.