Artwork

A tartalmat a Tilos Rádió biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Tilos Rádió vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

A szolgaföldtől a magyar szabadságig, avagy: hogyan vált Pest-Buda a modern szabadság földjévé 1848. március 15-én? - Vendég: Lugosi András

1:15:12
 
Megosztás
 

Manage episode 358199290 series 72352
A tartalmat a Tilos Rádió biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Tilos Rádió vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.

Visszatérő vendégünkkel, Lugosi Andrással kiegészülve érdeklődésünk középpontjában az a paradoxon állt, miszerint a '48-as forradalom helyszínéül szolgáló korabeli Pest, de tulajdonképpen Buda is, a 19. század második felében örökre eltűnt, Petőfi és a márciusi ifjak mégis örökre, kitörölhetetlenül beleírták magukat a nagyvárosi térbe. Március 15-e ebben az értelemben nemcsak azért jelentős Pest-Buda történetében, mert a régóta gazdasági, társadalmi és kulturális központként funkcionáló nagy- és főváros központi politikai szerepkörhöz is jutott, hanem azért is, mert ez a nap megteremtette a múltjára és jelenére büszke, modern magyar nemzet mítoszát. Ettől kezdve ennek a nemzeti mítosznak a pest-budai, majd budapesti városi tér lesz a hordozója, és ez mítosz hordozó tér mind a mai napig jelen van a budapesti hétköznapokban.
Kitértünk arra a problémára is, hogy a modern gondolkodás miképpen spatializálja/térbeliesíti a legfontosabb társadalmi, politikai és kulturális jelenségeket, és rehabilitáltuk a mítosz, a mai budapesti értelmiségiek körében egyre gyanúsabbnak számító fogalmát. A "myths we live by" elvét követve 1848. március 15-ét nem egyfajta demitologizáló perspektívába, hanem egy termékeny mítoszt létrehozó horizontba helyezve értelmeztük. Végezetül amellett érveltünk, hogy annak, aki még angol fordításban sem ismeri a Nemzeti dalt, tartózkodjon bármilyen célból akár évtizedek óta Budapesten, valójában fogalma sincs arról, hogy hol él.

"Egy szálig elveszünk-e mi?
Vagy fog maradni valaki,
Leírni e
Vad fekete
Időket a világnak?
S ha lesz ember, ki megmarad,
El tudja e gyászdolgokat
Beszélni, mint valának?

S ha elbeszéli úgy, amint
Megértük ezeket mi mind:
Akad-e majd,
Ki ennyi bajt
Higgyen, hogy ez történet?
És e beszédet nem veszi
Egy őrült, rémülésteli,
Zavart ész meséjének?"

Petőfi Sándor: Szörnyű idő... Mezőberény, 1849. (cca. július 6-17.)

  continue reading

752 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 358199290 series 72352
A tartalmat a Tilos Rádió biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Tilos Rádió vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.

Visszatérő vendégünkkel, Lugosi Andrással kiegészülve érdeklődésünk középpontjában az a paradoxon állt, miszerint a '48-as forradalom helyszínéül szolgáló korabeli Pest, de tulajdonképpen Buda is, a 19. század második felében örökre eltűnt, Petőfi és a márciusi ifjak mégis örökre, kitörölhetetlenül beleírták magukat a nagyvárosi térbe. Március 15-e ebben az értelemben nemcsak azért jelentős Pest-Buda történetében, mert a régóta gazdasági, társadalmi és kulturális központként funkcionáló nagy- és főváros központi politikai szerepkörhöz is jutott, hanem azért is, mert ez a nap megteremtette a múltjára és jelenére büszke, modern magyar nemzet mítoszát. Ettől kezdve ennek a nemzeti mítosznak a pest-budai, majd budapesti városi tér lesz a hordozója, és ez mítosz hordozó tér mind a mai napig jelen van a budapesti hétköznapokban.
Kitértünk arra a problémára is, hogy a modern gondolkodás miképpen spatializálja/térbeliesíti a legfontosabb társadalmi, politikai és kulturális jelenségeket, és rehabilitáltuk a mítosz, a mai budapesti értelmiségiek körében egyre gyanúsabbnak számító fogalmát. A "myths we live by" elvét követve 1848. március 15-ét nem egyfajta demitologizáló perspektívába, hanem egy termékeny mítoszt létrehozó horizontba helyezve értelmeztük. Végezetül amellett érveltünk, hogy annak, aki még angol fordításban sem ismeri a Nemzeti dalt, tartózkodjon bármilyen célból akár évtizedek óta Budapesten, valójában fogalma sincs arról, hogy hol él.

"Egy szálig elveszünk-e mi?
Vagy fog maradni valaki,
Leírni e
Vad fekete
Időket a világnak?
S ha lesz ember, ki megmarad,
El tudja e gyászdolgokat
Beszélni, mint valának?

S ha elbeszéli úgy, amint
Megértük ezeket mi mind:
Akad-e majd,
Ki ennyi bajt
Higgyen, hogy ez történet?
És e beszédet nem veszi
Egy őrült, rémülésteli,
Zavart ész meséjének?"

Petőfi Sándor: Szörnyű idő... Mezőberény, 1849. (cca. július 6-17.)

  continue reading

752 epizódok

Minden epizód

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv