HR is no longer just about managing people—it’s about shaping the future of work. Jens Baier, BCG’s HR transformation expert, discusses how AI and shifting employee expectations are forcing companies to rethink talent strategies. From re-recruiting to upskilling employees, HR must adapt to a rapidly changing landscape. Learn More: Jens Baier: https://on.bcg.com/41ca7Gv BCG on People Strategy: https://on.bcg.com/3QtAjro Decoding Global Talent: https://on.bcg.com/4gUC4IT…
Player FM - Internet Radio Done Right
25 subscribers
Checked 2M ago
Hozzáadva négy éve
A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!
))
Daily Deals
Jövőkép nélkül – a klímaszorongás csak a tünet, valójában gyászolunk
Manage episode 353956750 series 2924578
A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Ma már a fiatalok 80 százaléka azt vallja, a mindennapi életére hatással van a klímaváltozás, így különösen fontos, hogy a segítő szakma ezeket a nehéz érzéseket hogyan értelmezi. Ami a felszínen megjelenik, az a szorongás, de a klímapusztításhoz kapcsolódó nehéz érzések alapja egy mély veszteségélmény, amely abból fakad, hogy a világ, ahogyan mi ismerjük, átalakulóban van. A Kék Egyenlőség legújabb adásában Csapó Krisztina gyászkísérővel beszélgettünk a klímagyászról és a mélyadaptációról.
A klímagyászcsoportokban a veszteségek különböző rétegeit veszik végig a résztvevők, és itt segítséget, eszközöket is kapnak a feldolgozáshoz. A legáltalánosabb szint a közös (kollektív) veszteségeink szintje, mint például a biztonságérzet vagy a jövőbe vetett bizalom elvesztése. Minél többet fektetett valaki a jövőjébe, annál nagyobb a veszteségélménye, amire a természetes reakció a gyász. Ezután jönnek a személyes gyászok, például egy kapcsolat vagy egy családtag elvesztése, amelyeket felszínre hozhat a friss veszteség, majd a transzgenerációs örökségek, illetve egy őszinte beszélgetés a halálról, az ahhoz kapcsolódó gondolatokról, érzésekről. Ezekre az alapokra épül az aktuális klímagyász feldolgozási folyamata, amelyben a mélyalkalmazkodás mint egyfajta megküzdési stratégia a tapasztalatok szerint igen sokat segít. Krisztina azonban kiemelte, hogy a gyász nem olyasmi, amitől meg kellene szabadulnunk, a gyász maga a gyógyulási folyamat, és sok esetben elkísér egy életen át. Meg lehet azonban tanulni együtt élni vele úgy, hogy ne uralja az életünket.
Krisztina szerint, ha elengedek valamit, amivel ártok, jót teszek a Földnek, de magamnak is. Komoly probléma, hogy a fiatalok aránytalanul súlyos bűntudattal küzdenek. Részei a fogyasztói társadalomnak és ezáltal a problémának, ezt látják, de egyszerűen nem tudnak nem ártani. Megfigyelése szerint a „klímaszorongás” pont a klímaaktivisták és a környezettudatosan élők körében a legerősebb, ami nem meglepő, hiszen mindent megtesznek a változásért, ennek azonban vajmi kevés eredményét látják. Nehéz szembesülni a saját hatóképességünk korlátaival, ráadásul a folyamatok, amelyeknek az irányát meg szeretnénk változtatni, szinte felfoghatatlan léptékűek. A motiváció megválasztása a mentális egészség megőrzésében kulcskérdés: ha a klímaváltozás megállítását tűzöm ki célul, szorongani fogok, mert nem fog menni. A saját hatókör tudatosítása, a már bekövetkezett és nagy valószínűséggel a jövőben bekövetkező veszteségek elgyászolása segít a jelenre fókuszálni. Ha azt a célt tűzzük ki, hogy a természettel összhangban éljünk, és a motivációnk a helyesnek érzett, önazonos cselekvés, akkor a pszichés teher jelentősen csökken.
42 epizódok
MegosztásManage episode 353956750 series 2924578
A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Ma már a fiatalok 80 százaléka azt vallja, a mindennapi életére hatással van a klímaváltozás, így különösen fontos, hogy a segítő szakma ezeket a nehéz érzéseket hogyan értelmezi. Ami a felszínen megjelenik, az a szorongás, de a klímapusztításhoz kapcsolódó nehéz érzések alapja egy mély veszteségélmény, amely abból fakad, hogy a világ, ahogyan mi ismerjük, átalakulóban van. A Kék Egyenlőség legújabb adásában Csapó Krisztina gyászkísérővel beszélgettünk a klímagyászról és a mélyadaptációról.
A klímagyászcsoportokban a veszteségek különböző rétegeit veszik végig a résztvevők, és itt segítséget, eszközöket is kapnak a feldolgozáshoz. A legáltalánosabb szint a közös (kollektív) veszteségeink szintje, mint például a biztonságérzet vagy a jövőbe vetett bizalom elvesztése. Minél többet fektetett valaki a jövőjébe, annál nagyobb a veszteségélménye, amire a természetes reakció a gyász. Ezután jönnek a személyes gyászok, például egy kapcsolat vagy egy családtag elvesztése, amelyeket felszínre hozhat a friss veszteség, majd a transzgenerációs örökségek, illetve egy őszinte beszélgetés a halálról, az ahhoz kapcsolódó gondolatokról, érzésekről. Ezekre az alapokra épül az aktuális klímagyász feldolgozási folyamata, amelyben a mélyalkalmazkodás mint egyfajta megküzdési stratégia a tapasztalatok szerint igen sokat segít. Krisztina azonban kiemelte, hogy a gyász nem olyasmi, amitől meg kellene szabadulnunk, a gyász maga a gyógyulási folyamat, és sok esetben elkísér egy életen át. Meg lehet azonban tanulni együtt élni vele úgy, hogy ne uralja az életünket.
Krisztina szerint, ha elengedek valamit, amivel ártok, jót teszek a Földnek, de magamnak is. Komoly probléma, hogy a fiatalok aránytalanul súlyos bűntudattal küzdenek. Részei a fogyasztói társadalomnak és ezáltal a problémának, ezt látják, de egyszerűen nem tudnak nem ártani. Megfigyelése szerint a „klímaszorongás” pont a klímaaktivisták és a környezettudatosan élők körében a legerősebb, ami nem meglepő, hiszen mindent megtesznek a változásért, ennek azonban vajmi kevés eredményét látják. Nehéz szembesülni a saját hatóképességünk korlátaival, ráadásul a folyamatok, amelyeknek az irányát meg szeretnénk változtatni, szinte felfoghatatlan léptékűek. A motiváció megválasztása a mentális egészség megőrzésében kulcskérdés: ha a klímaváltozás megállítását tűzöm ki célul, szorongani fogok, mert nem fog menni. A saját hatókör tudatosítása, a már bekövetkezett és nagy valószínűséggel a jövőben bekövetkező veszteségek elgyászolása segít a jelenre fókuszálni. Ha azt a célt tűzzük ki, hogy a természettel összhangban éljünk, és a motivációnk a helyesnek érzett, önazonos cselekvés, akkor a pszichés teher jelentősen csökken.
42 epizódok
Minden epizód
×
K
Kék Egyenlőség
1 „A terapeuta nem gyógyíthat. A pszichoterapeuta az, aki gyógyíthat” 1:11:42
1:11:42 
Lejátszás később 
Lejátszás később 
Listák 
Tetszik 
Kedvelt1:11:42
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltAndrás Felícia pszichoterapeutával beszélgettünk arról, hogy mire is jogosítanak a különböző pszichológiai végzettségek. Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik ma pszichológusi segítséget keresnek: már nemcsak az állami ellátásban, de a magánrendelésben sem könnyű segítséghez jutni. A helyzetet csak nehezíti, hogy a segítséget kereső általában nem tudja felmérni, hogy milyen végzettségű és képesítésű szakemberre lenne szüksége. Sajnos a hatályos protokollokat/irányelveket maguk a szakemberek sem mindig tartják be. András Felícia pszichoterapeutával arról beszélgetünk, hogy hogyan épül fel a pszichológusképzés Magyarországon, és hogy milyen (szakirányú) végzettséggel és képesítéssel milyen tevékenységet végezhet egy szakember. És néhány tévhitet is eloszlatunk. Az önsegítő könyvek, a mentális nehézségeket tárgyaló podcastok és YouTube-videók tömeges elterjedésével úgy tűnhet, hogy pszichológiai tudatosságunk ma minden korábbinál magasabb szintre ért. A megfelelő minőségű információforrást azonban nem mindig könnyű megtalálni, és adott esetben egy segítséget kereső laikus azt is nehezen méri fel, hogy milyen szakemberre is lenne szüksége. A pszichológusi szakma rendkívül rétegzett, a képzések, amelyek különböző tevékenységek végzésére jogosítanak, gyakran szigorú sorrendben épülnek egymásra, de arra is felhívjuk a figyelmet, hogy egy nem megfelelő terápia káros hatást is gyakorolhat a páciensre. András Felícia pszichoterapeuta segít nekünk eligazodni abban a kérdésben, hogy mi a különbség okleveles pszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta között, de szóba kerülnek az alternatív gyógyító tevékenységek és a párterápia is.…
K
Kék Egyenlőség
1 Évadzáró beszélgetés ünnepekről, felnőtté válásról, felnőttségről 1:18:21
1:18:21 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:18:21
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltIdei évadzáró adásunkban kötetlen formában beszélgettünk részben aktuális, részben minket érdeklő és érintő kérdésekről. A beszélgetés első részében a karácsonyhoz és általánosságban az ünnepekhez fűződő viszonyunkról esett szó, majd a felnőttség és a felnőtté válás kérdéseit boncolgattuk szociológiai és pszichológiai szempontból. Végül arra is kitértünk, hogy kinek melyik volt a kedvenc kék egyenlőséges beszélgetése, és miért. A stúdióban András Felícia, Czabán Samu, Czelleng Réka és Fáber Ágoston.…
K
Kék Egyenlőség
1 Üres szenvedés: a depresszió, szorongás és addikció társadalmi okai 1:15:51
1:15:51 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:15:51
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltA szenvedés a legprivátabb tapasztalatunk, mégis nagyban meghatározzák a társadalmi körülmények. A félelemre épülő, negatív társadalmi integráció például megágyaz a generalizált szorongásnak, a szenvedés kiüresedése és a tulajdonlás kudarca a depressziónak, az egyének eldologiasodása pedig az addikciónak. Az emberi szenvedést leíró nyelvezet a pszichológiai, biomedikális szakértői nyelvbe kerül át, és nem veszi számításba azok társadalmi okait. A változás lehetősége azonban mindig ott van: még ha egy elidgenedett világba növünk is bele, attól még nem csökken a vágy, hogy értelemteli kapcsolatokat létesítsünk. Sik Domonkos szociológussal Czabán Samu beszélget arról, hogyan lehetne válaszokat adni a modern szenvedésre.…
K
Kék Egyenlőség
1 Személyiségzavarok és borderline: amikor az önmagam értékességébe, szerethetőségébe vetett hit sérül – András Felíciával beszélgettünk 1:18:02
1:18:02 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:18:02
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltA pszichológia nyelvhasználata egyre szélesebb körben jelen van a közbeszédben, azonban gyakran jelenségek elsietett megbélyegzéseként jelenik meg, a másik viselkedésének elítélésének formáját ölti. András Felícia klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával ezért egy egész adást szenteltünk a személyiségzavaroknak, ezen belül is kiemeltem a borderline személyiségzavarnak, annak, hogy miként alakul ki, hogyan jelenik meg, hogyan élik meg az érintettek, és milyen terápiás eszközök állnak rendelkezésre a kezelésére. A személyiségzavarok már egy ideje jelen vannak a közbeszédben, azonban nemritkán helytelenítés, elítélés, a másik megbélyegzésének a szándéka áll a hasonló diskurzusok hátterében. A személyiségzavarok azonban, amelyek a személyiség egészét áthatják, és rendkívül tartósak, nemcsak az érintett környezetének, hanem magának az érintettnek is komoly szenvedést okoznak Ezt a borderline személyiségzavar esetében gyors és heves hangulatingadozások, mély ürességérzés, az identitás bizonytalansága, az emberi viszonyok konfliktusossága és az élet legkülönbözőbb területein (munkában, magánéletben) tapasztalt nehézségek okozzák. A főbb vonások mellett részletesen kitérünk kialakulásának okaira, körülményeire, de arra a kérdésre is választ adunk, hogy miért jelenik meg gyakran a személyiségzavarban érintettek mellett egy megmentő, és hogy van-e értelme valakinek a megmentésével próbálkozni. András Felíciával Fáber Ágoston beszélgetett.…
K
Kék Egyenlőség
1 A modern bíráskodás lelki és társadalmi kihívásai 1:01:51
1:01:51 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:01:51
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltBeszélgetés Bencze Mátyás jogszociológussal Mi megy végbe egy bíróban, amikor el kell ítélnie egy embert? Miért probléma, ha a bírók az ügyész által előkészített aktából “tanulják” meg az ügyet? Hogyan hat a megerősítési torzítás a bíráskodásra? Hogyan alakult át a bíróság szerepe az elmúlt 200 évben? Mennyire lehet “szórakoztató” a bíróság, és mi a kapcsolat a figyelemgazdaság és az igazságszolgáltatás között? Ezekről a kérdésekről Czabán Samu beszélget Bencze Mátyás jogszociológussal és ítélkezéskutatóval. A bíróságokról kialakult kép gyakran az amerikai filmeken alapszik. A valódi bíráskodás azonban sokszor hivatalnoki munka, amely egészen másfajta kihívásokat jelent. Az egyik legnagyobb kérdés Magyarországon a kiemelkedően magas váderedményesség. Ma a büntetőeljárások 99%-a elítéléssel végződik, ennek a kiemelkedő vádérvényességnek pedig speciális lelki és szociológiai okai vannak. Emellett a modern bírósági rendszer 19. században alakult ki, és sok szempontból nehezen küzd meg a modern társadalom kihívásaival. Milyen reformokra lenne szükség a bírósági rendszer modernizálásához? Átvehetik-e az algoritmusok az emberi igazságszolgáltatás szerepét? Dr. Bencze Mátyás volt büntetőbíró, jogszociológus és ítélkezéskutató, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, TK Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa beszélgetés keretében segít kiigazodni a modern igazságszolgáltatásban.…
Hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és egymáshoz a zenén és hangokon keresztül? Miért nem csak a gyerekeknek szól a zeneterápia? Milyen út vezet a zeneterapeuta-székhez? Paár Julianna előadóművésszel, zeneterapeutával, a Magyar Zeneterápiás Egyesület elnökével újonnan megjelent Belső hangolás című könyvéről, illetve a zeneterápiáról és a zeneterápiás szakmáról beszélgetett Czelleng Réka. „A zene mindenkié” – szól Kodály Zoltán egyik kulcsmondata. A gondolat, amely fősodorként fogta össze a kritikai társadalom megközelítést és a zenét mint egyéni és társas folyamataink és jóllétünk kifejezőeszközét. Hogyha a zene mindenkié, akkor a zenében egyenlők lehetünk. Julcsi mesélt a zeneterápiás szakma felépítésének jelenéről Magyarországon: a képzéstől kezdve a gyakorlaton át a medikális világban és a pszichoterápiás folyamatokban való együttdolgozásig. Kiemelte a hangok fontosságát abban, ahogyan emlékeinkkel, önmagunkkal és társainkkal létezünk. Mesélt Belső hangolás című könyvének inspirációjáról, a kreatív önismereti úton segítő könyv–munkafüzet céljáról és az általa nyújtott olvasói, használói lehetőségekről.…
A szex politikai gazdaságtanáról Csányi Gergővel beszélgettünk Csányi Gergellyel „A szex politikai gazdaságtana” címen frissen megjelent monográfiájáról beszélgettünk. A könyv újszerűen közelíti meg a szexualitás és a tőkés rendszer összefonódásának kérdését: szociológiai, történeti és globális keretben mutatja be, hogyan hat a tőkelogika a szexualitásra, és ezáltal hogyan szolgálja többek között a társadalmi reprodukció is a tőkefelhalmozást. A szex politikai gazdaságtana című könyv egyszerre átfogóan és részletekbe menően tárgyalja azt a kérdést, hogy vajon a sajátunk-e a szexualitásunk, vagy inkább úgy érdemes rá tekintenünk, mint ami a legtöbb emberi tevékenység mellett ugyancsak a tőkefelhalmozás logikájának van alárendelve. Ebben az értelemben Csányi Gergely könyve szakít azzal a naiv felfogással, miszerint a szexualitás időben egyre szabadabbá vált volna. A könyv a szavak szintjén tudományos munka, a sorok között mégis politikai kiáltvány, amennyiben a szerző kritikailag elemzi a szexualitással kapcsolatos diskurzusokat, és végül egy olyan szexualitás lehetőségét is felvillantja, amely nincs alárendelve a tőkefelhalmozás logikájának. Hogy prűd volt-e az 1989 előtti rendszer szexualitással kapcsolatos felfogása, vagy hogy elképzelhető lenne-e a mai magyar sajtóban és médiában a szexualitásnak az a leplezetlen ábrázolása, ahogyan például az 1990-es évek elején a Bravo magazinban megjelent, a podcast ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszolni.…
K
Kék Egyenlőség
1 Online és offline között – digitális forradalom, irodalom és psziché 1:07:00
1:07:00 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:07:00
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltMilyen hatással van a digitalizáció a pszichére? Művészet-e a számítógépes játék? Hogyan és miért legyünk radikálisan archaikusak? Hogyan határozza meg a kortárs irodalom a társadalmi énkonstrukciót? Czabán Samu Kőszeghy Ferenc kritikai digitális bölcsészettel foglalkozó irodalomtudóssal beszélget. A digitális forradalom nemcsak átalakította a világot, de össze is olvasztotta az online és offline életet. Már nem analóg világban élünk – egyfolytában kint és bent vagyunk a digitalitásban. De milyen hatással van a digitalizáció a pszichére? Művészet-e a számítógépes játék? Hogyan és miért legyünk radikálisan archaikusak? És hogyan határozza meg a kortárs irodalom a társadalmi énkonstrukciót? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélget Czabán Samu Kőszeghy Ferenc kritikai digitális bölcsészettel foglalkozó irodalomtudóssal. A beszélgetés során a digitalizáció átfogó társadalmi, irodalmi és pszichológiai hatásairól beszélgettünk. A fentieken túl Kőszeghy azt is bemutatja, milyen új társadalmi problémákat és egyenlőtlenségeket hozott a digitalizáció. Hogyan működik a megfigyelési kapitalizmus, és milyen hatással van a mindennapi viselkedésünkre? Tényleg annyira meghatározó a digitalizáció, hogy már a kapitalizmus egy új formáját jelenti? Közben a számítógépes játékok egyre fontosabb szerepet töltenek be a fiatalok életében. Miközben a pszichológia gyakran kritizálja és patologizálja ezt, játékfüggőségről beszélve, a számítógépes játék művészeti ágként is felfogható. Bár eszképizmusra, vagyis a valóságtól való menekülésre is alkalmas, Kőszeghy felhívja a figyelmet arra, hogy ez minden művészeti forma sajátja. Kőszeghy Ferenc irodalomtudósként különös figyelmet szentel annak, hogy az irodalom miképpen alakítja a szelfet. Az irodalom ugyanis narratív kereteket ad ahhoz, hogy az emberek meg tudják élni magukat, rendszerezni tudják az élményeiket. Az irodalom sokszor követi, megmutatja a társas valóságot, de adott esetben ellenajánlatot is tud tenni. Kőszeghy a beszélgetés során konkrét műveken keresztül mutatja be ezt az interaktív viszonyt az énünk és a művészet között.…
K
Kék Egyenlőség
1 A személyközpontú oktatás – jelen lenni úgy, hogy közben nyitottak vagyunk a kamaszok valóságára 51:34
Czabán Samu beszélget Somogyi Zsófia tanárral, mentálhigiénés szakemberrel és személyközpontú tanácsadóval arról, hogy hogyan lehetünk jelen a legjobban a kamaszok életében. A beszélgetés során kiderül, hogy a jelenlét milyen kritikus szerepet tölt be a kamaszok fejlődésében, és hogyan lehetünk nyitottak a valóságukra. A tanárok nem pszichológusok, de joggal várható el tőlük a kíváncsiság, a megszólíthatóság és a nyitottság a kamaszok felé. A kamaszok ma nyitottabbak saját belső élményeikre, és kritikusabbak is az iskolai tudással szemben, amihez alkalmazkodni kell. Emellett fontos lenne időt adni a kamaszoknak arra, hogy ábrándozhassanak, szerelmesek vagy épp lusták lehessenek. Ahogyan arra is szükség lenne, hogy a tanárok szabadon dönthessék el, milyen tudást tekintenek fontosnak. A beszélgetésben azt is megvitatjuk, hogy hogyan lehetünk személyközpontúak a tanításban és a tanácsadásban, miképpen kerülhetjük el a hatalmi játszmákat, és hogyan lehetünk segítők, miközben tiszteletben tartjuk a kamaszok egyéni igényeit és tapasztalatait. A beszélgetés során fontos témák merülnek fel, például hogy hogyan mozoghatunk otthonosak az offline és online világban egyaránt, és hogyan alkalmazkodhatunk a kamaszok generációjának sajátosságaihoz az oktatásban. Somogyi Zsófia hangsúlyozza, hogy a folyamatközpontúság és a párbeszéd alapvető fontosságú a kamaszokkal való kapcsolat kialakításában és fenntartásában. Az előzetes tudásokat háttérbe kell szorítani, és figyelemmel kell lenni arra, hogy minden kamasznak más és más igényei, élményei vannak. Csak így lehetünk képesek valóban megérteni és támogatni őket az élet különböző területein. A beszélgetésben arra is kitérünk, hogy az oktatásnak és a tanításnak alkalmazkodnia kell a kamaszok változatos igényeihez és tanulási stílusaihoz. Ugyanakkor Zsófia tanárként hisz abban, hogy van értéke annak is, ha mélyebben bele tudunk merülni egy-egy tevékenységbe, és hosszabb ideig figyelünk rá. Fontos lenne, hogy a tanároknak több szabadságuk legyen eldönteni, hogy mi fontos számunkra abból a tudásanyagból, aminek a birtokosai. A tanároknak és a diákoknak is nagyobb szabadságot kellene biztosítani abban, hogy milyen tartalma legyen az oktatásnak. A mai tananyag mennyiséget ugyanis lehetetlen mélységében feldolgozni. A podcast értékes gondolatokat és tapasztalatokat kínál mind a tanároknak, mind a szülőknek, akik szeretnék megérteni és támogatni a kamaszok fejlődését és jelenlétét az életben.…
K
Kék Egyenlőség
1 Felelősek-e az emberek a saját sorsukért? 1:31:05
1:31:05 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:31:05
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltAz Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Észlelések és valóság” című sorozatának 2023. októberi pódiumbeszélgetésén a résztvevők arra keresték a választ, hogy mennyire árt a pszichének, ha az elvárások nyomást gyakorolnak azokra az emberekre, akik egy átláthatatlan társadalomban élnek és nem állnak rendelkezésükre a megfelelő erőforrások a változtatáshoz. András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal és Czabán Samu jogásszal, viselkedéselemzővel, az ELTE ÁJK dokturanduszával, az Új Egyenlőség kritikai pszichológiai rovatának társszerkesztőjével Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője beszélgetett.…
K
Kék Egyenlőség
1 A poliamóriáról beszélgettünk Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal 51:35
A poliamória olyan intim érzelmi viszonyt jelent, amelyben kettőnél több fél vesz részt őszinte és átlátható módon, ebből adódóan a nem monogám kapcsolatok etikus formái közé tartozik (szemben például a megcsalással). Az ilyen hálózatszerű szerelmi viszonyok számos kérdést felvetnek, ezek közül leginkább az érzelmi és a pszichológiai dimenziót jártuk körül Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal. Bár még mindig a monogám párkapcsolat számít normának, egyre elfogadottabbakká válnak az alternatív együttélési formák. Az élethosszig tartó monogámia Európában ma már ritkaságnak számít, a legtöbb ember a szeriális monogámia mellett teszi le a garast, amely egyszerre egy monogám kapcsolatot jelent, viszont ezt a kapcsolatot felbomlása esetén újabb és újabb monogám kapcsolatok követhetik az ember életében. A poliamória képviselői abból indulnak ki, hogy lehetséges egyidejűleg több embert is szeretni, és ehhez egy etikus nem monogám kapcsolódási formát társítani. Ezek a kettőnél több ember részvételére épülő kapcsolatok azonban leginkább csak az őszinteségre és az átláthatóságra alapozva lehetnek képesek működni. Viszont amennyiben az összes érintett kimondott vagy hallgatólagos beleegyezésével köttetnek, kiküszöbölhető a megcsalás. Fontos azonban tudni, hogy a poliamor kapcsolatokban csak azok tudnak sérülés nélkül részt venni, akik tisztában vannak önmagukkal, ahogyan az sem rendkívüli, hogy valaki az élete egy bizonyos szakaszában poliamor, egy másik szakaszában pedig monogám kapcsolatban vegyen részt. Bár a poliamóriával kapcsolatban számos, érzelmi, pszichológiai, szexuális, identitásbeli vagy akár logisztikai kérdés felmerülhet, vendégeinkkel ezúttal leginkább az érzelmi és a pszichológiai oldalra fókuszáltunk.…
K
Kék Egyenlőség
1 Az embert önmagából értsük meg, és ne az elméletből – beszélgetés Kőváry Zoltánnal 1:00:48
1:00:48 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:00:48
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltA pszichológia mindig megpróbálja a saját legitimitását abban megtalálni, hogy a legtudományosabbnak tartott szemléleteket és módszereket alkalmazza, viszont ez azt eredményezi, hogy elkezdjük az embereket az előzetesen kiválasztott módszereinknek megfelelően látni. Miközben, ha gyakorlati munkát végzünk, és emberi sorsokkal foglalkozunk, látjuk, hogy az ember nem ilyen. Nem vonások korrelációi vagyunk, hanem olyan lények, akik szubjektummal rendelkeznek, vágyaik, élettörténetük van. Czabán Samu beszélget Kőváry Zoltánnal arról, milyen az egzisztenciális pszichológia emberképe, hogyan lehet megtalálni a művészet és a filozófia helyét a pszichológiában, és miért probléma, ha túlpszichológizáltak a mindennapok. A biológiai szemlélet hegemóniája és a túlzott neurologizmus ellenében Kőváry arra hívja fel a figyelmet, hogy a pszichológiai tapasztalat nem dolog, így vizsgálni is máshogy kell. Az agyterületek felderítése bár jól hangzó eredményeket tud produkálni, sokszor nem segít a szenvedésben élő embereknek, és nem tudja megérteni a létezésünk alapvető dilemmáit. Kőváry fontosnak tartja, hogy egyenértékűnek lássuk az irodalom, a filozófia és a művészetek tapasztalatát a pszichológiában. Ezt nevezik egyesek humán tudományos pszichológiának . Különösen fontos az egzisztenciális szemlélet, amiről Kőváry egy saját könyvet is írt “Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába” címmel. Ez a szemlélet a létezőt nem szakítja ki a környezetéből, és nem próbálja elméletek alapján meghatározni. Az embert alapvetően szabadnak tartja, aki választásain keresztül teremti önmagát. Kőváry szerint bár nyilvánvalóan vannak korlátaink, és létlehetőségeink is behatároltak, szabadságunk ezen belül mindig megtalálható. Ha cselekedni nem is tudunk akárhogyan, a viszonyulásunkat a körülményekhez meghatározhatjuk. A tekintélytől való függetlenség a gondolkodásban összeköti az anarchistákat és az egzisztenciális pszichológiát, ami Kőváry szerint így arra is felkínál egy modellt, hogy miképpen tudunk egészségesen közösségben élni. Miközben a fogyasztás zajában nehéz megtalálni magunkat, Kőváry szerint van lehetőségünk elcsendesedni és kikapcsolni magunkat. Szerinte problémás, hogy túlpszichologizáljuk a mindennapi tapasztalatainkat, és folyton diagnosztizáljuk egymást. A pszichológiai szakszavak folyamatos ismételgetése valójában csak látszólagos önismeretet ad, és nem visz igazán közelebb önmagunkhoz.…
K
Kék Egyenlőség
1 Az intimitást csak egyszer lehet kiárusítani 1:08:57
1:08:57 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:08:57
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltA Kék Egyenlőség harmadik évadát lezáró podcastban a két házigazda, Czabán Samu és Fáber Ágoston beszélget a megszokottnál kötetlenebb formában, mégis fontos kérdésekről. Megbeszéljük, hogy kit melyik idei podcast érintett meg a legjobban, ezt követően pedig egy-egy írásunk alapján beszélgetünk két témáról. Először a párkapcsolatok történeti átalakulásáról és pszichológiai, valamint filozófiai dilemmáiról cserélünk eszmét, majd kitérünk a social media platformok által ösztönzött – gyakran narcisztikus – viselkedésmódokra. Az adás végén Samu ajánl olvasnivalót hallgatóink figyelmébe. Természetesen minden általunk készített adásra saját gyerekünkként tekintünk, mégis minden évben vannak olyan beszélgetéseink, amelyek akár személyesen, akár szakmailag közelebb állnak hozzánk. Czabán Samu kiemelte a szerhasználati zavarokról szóló beszélgetését Dávid Ferenccel . Emellett az Iring Zoltánnal készített podcastot is fontosnak tartotta, ő a mentális zavarainak kiváltásában és fenntartásában az adott család sajátos működését feltáró családterápiás szemléletet mutatta be . Fáber Ágoston annak a beszélgetésnek a lelki nehézségeiről beszélt, amelyet volt osztálytársával, Melocco Annával készített a bipoláris zavarról, valamint a Hadas Miklós szociológussal folytatott beszélgetésről, amely szemléletes példáját nyújtja annak, hogy a megszerzett szociológiai tudás – a pszichológiához hasonlóan – hogyan képes visszahatni a kutató, az érintett életére. Ezt követően Samu egy idei írásából kiindulva a párkapcsolatok nehézségeiről és az azokat szétfeszítő erőkről folytattuk a beszélgetést. A párkapcsolatok olyan mélyreható történeti változásokon mentek keresztül, amelyek hatására ma szinte minden olyan korábbi támpillér, amelyre építeni lehetett, eltűnt alóla. Nem csoda tehát, ha sokan azzal vagyunk kénytelenek szembesülni, hogy egyre nehezebb feladat egy párkapcsolatot működtetni. A modern párkapcsolatokba épített pszichológiai ellentmondásoknak a megértése azonban, ha nem is oldja meg azokat, segíthet nekünk stabilabb kapcsolatokat kialakítani. Ágoston idei írása kapcsán megbeszéljük, hogy a social media milyen sajátos viselkedési logikákat kényszerít ránk vagy részesít előnyben: ezek jellemzik a Byung-Chul Han koreai-német filozófus által teljesítményszubjektumnak nevezett egyént, aki a reflexió narcisztikus formáján keresztül saját teljesítményét és sikereit állítja az online jelenléte szolgálatába, mert folyamatosan pozitív külső megerősítésre van szüksége. A sikereket azonban több okból is be kell csomagolni az online platformokon, erre a kérdésre külön is kitérünk. Végül az énmegjelenítés és az öneltárgyiasítás professzionális formájáról, az influenszeriparról is beszélünk, amelynek egyik legfontosabb portékája az intimitás. Az adás végén Samu ajánl olvasnivalót a hallgatók figyelmébe. Írásaink, amelyek a beszélgetésben szóba kerültek: Czabán Samu: Miért nehéz ma párkapcsolatban lenni? 1. rész és 2. rész Fáber Ágoston: Az vagy, amit kiteszel – önmagunk foglyaként a social mediában…
K
Kék Egyenlőség
1 Három visszaesés nem három kudarc, hanem három tanulság – beszélgetés a szerhasználati zavarokról Dávid Ferenccel 1:10:08
1:10:08 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:10:08
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltA Kék Egyenlőség podcast legújabb epizódjában Czabán Samu a Kék Pont munkatársával, Dávid Ferenccel beszélget. A téma: hogyan változott a drogdiskurzus az elmúlt 20 évben, és miért fontosak az emberi kapcsolatok a használati zavarok kezelésében. Az epizód mélyrehatóan feltárja, hogyan alakult át a társadalmi beszéd a drogokról az utóbbi évtizedekben. Dávid Ferenc, a pályaelhagyó devianciaszociológus, bepillantást nyújt abba, hogy miként formálódott át a függőségekről való gondolkodás, és milyen paradigmaváltásokon ment keresztül a szerhasználat értelmezése. A podcast számos fontos kérdést boncolgat, például a függőség és a használati zavar közötti különbséget, valamint azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a használati zavarok kialakulásához. Dávid Ferenc kiemeli, hogy minél több trauma ér valakit, annál nagyobb a valószínűsége, hogy esetében használati zavarok alakulnak ki. Ennek alapja, hogy mi, emberek nagyon szívesen vásárolunk meg bármit, ami módosítja a tudatunkat, és azonnali kielégülést nyújt. Dávid Ferenc szerint a gazdasági rendszer, amiben élünk, ezt a tulajdonságunkat maximálisan kihasználja. Arra buzdít, hogy „fogyassz többet, szerezz meg mindent”. Az ember ez ellen védtelen, de „aki nagyjából egyben van, szerették, nem méregették össze a testvérével”, képes komoly addikciós problémák nélkül ellenni benne. A protektív, védelmező faktorok hiányával arányosan viszont egyre többször csúszunk bele használati zavarokba. Dávid Ferenc hosszan kifejti, hogyan alakulnak a különböző függőségek a társadalomban, és milyen hatásuk van. A szerencsejáték például felfogható úgy, mint államilag fenntartott drogoztatás. Biopolitikailag kritizálja bármilyen örömforrással való dílerkedésnek a hirdetését, ugyanakkor a szerek betiltását is ellenzi. Dávid Ferenc kiemeli, lehet úgy is falunapot tartani, hogy nem tesznek ki alkoholt a standokra. Nem mindegy ugyanis, hogy lehet kapni valamit, vagy kiteszik elénk, hogy ösztönözzék a fogyasztásukat. A civilizációs narkotikumok azonban kivételt képeznek, amit érdemes megszüntetni. Ilyennek tartja a cigarettát, amit a kapitalizmus azért hozott létre, hogy rákapasson, majd rajta tartson tömegeket. De akkor sem a dohányzóval kell szembemenni, hanem a dohánygyárakkal. A cigi nem nyújt természetes örömérzetet. Amit nyújt, egy szerepben megélt öröm, mert felnőttes viselkedési formaként van feltüntetve. Ezért a kamaszok mindaddig cigizni fognak, amíg azt látják, hogy a szüleik dohányoznak. A különböző drogpolitikai trendek kapcsán Ferenc kiemeli, a marihuána legalizáció el fog jutni hozzánk is, és szerinte baj is lesz belőle. Nem tartja jónak azt sem, hogy ma a Netflixhez hasonló platformokon megnézhető sorozatokban a szereplők rendszeresen szívnak. A kapitalizmus amerikai formája ugyanis nem a legjobb minta arra, hogy „tudatmódosító szerekkel dealerkedjünk”, de lát jó példákat is, például a német modellt. A száraz november megalkotásában részt vevő Dávid Ferenc szerint minden egyes korty alkohol méreg. Ennek ellenére az alkoholnál ki lehet alakítani a kulturált használat módját. Az viszont, hívja fel a figyelmet Ferenc, hogy ki lehet alakítani az alkohol kulturált használatának a feltételeit, nem jelenti azt, hogy jelenleg sikerült is. Minden drogmegelőzés alapját az emberi kapcsolatok adják Dávid Ferenc is kiemeli, ami sok más egészségügyi probléma kapcsán is feljött a Kék Egyenlőségen : terápia és közösség nélkül csak a tünetek csökkentéséről lehet beszélni, ami nem elegendő. A beszélgetés végén újra kiemeli, hogy minden megelőzés az emberi kapcsolatokról szól. Ha valakinek jól működnek az emberi kapcsolatai, nagyobb valószínűséggel fog tudni mértékletesen szereket használni. Amennyiben valamivel kapcsolatban egyszer elveszítjük a kontrollt, akkor ezt a kontrollt már nem tudjuk visszaszerezni, és a józanságban kell kiteljesedni. Megélni egy józan kapcsolódást mindenkinek nehéz dolog, de szerinte igenis lehetséges.…
K
Kék Egyenlőség
1 „Lényegében minden kutatásom rólam szól” 1:26:47
1:26:47 Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik Kedvelt1:26:47
Lejátszás később Lejátszás később Listák Tetszik KedveltTöbb évszázadra volt szükség ahhoz, hogy a családban megkérdőjelezhetetlen tekintélyként és a fegyelmező funkció megtestesítőjeként megjelenő férfitől eljussunk a párkapcsolatban és a családban az érzelmi egyensúly fenntartásában is szerepet vállaló, empatikus férfiig. Ezzel párhuzamosan a személyközi viszonyainkból is folyamatosan párolog el az erőszak, az agresszió, ennek ellenére a 20. század mégis minden korábbinál több áldozatot követelő fegyveres konfliktusokat, háborúkat, népirtásokat hozott. Hadas Miklós szociológus Fáber Ágoston kérdéseire válaszolva erre a látszólagos ellentmondásra is magyarázattal szolgál. Hadas Miklós szociológust, maszkulinitáskutatót, Pierre Bourdieu egykori tanítványát többek között arról kérdeztük, hogy az elmúlt évszázadok során hogyan alakultak át a férfiuralom mintázatai. Tudományos munkásságával összefüggésben arra is kitér, hogy milyen hatások formálták saját maszkulinitását, honnan származik az a habitus, amelyet férfiként a magáévá tett, és a feminista művek olvasása, valamint szociológiai kutatásai hogyan hatottak vissza életére. Hadas Miklóst a Romániában és Szlovákiában élő magyarság körében folytatott aktuális kutatásáról is kérdeztük, amelynek fő törekvése a társadalomelemzés mikro- és makroszintjének összekapcsolása, ezen belül többek között a különböző etnikai, nyelvi, regionális és osztálykörnyezetből érkező emberek beállítódásainak szociológiai értelmezése. És hogy mit keresnek a lovak a „csolnakban”? A beszélgetésből ez is kiderül.…
Üdvözlünk a Player FM-nél!
A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.
Daily Deals
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!
