Két legyet ütnénk egy csapásra a szélenergia hazai fejlesztésével

50:22
 
Megosztás
 

Manage episode 342078751 series 2432061
A sorozat szerzője: G7, akit a Player FM és a Player FM-közösség fedezett fel. A szerzői jogok tulajdonosa a kiadó, nem a Player FM, és a hangfájlt a kiadó osztja meg közvetlenül a saját szerveréről. A frissítések nyomonkövetéséhez koppints a Feliratkozás gombra, vagy másold be a feed URL-t egy másik podcast-appra.
https://g7.hu/uploads/2022/09/g7_podcast_balogh_mixdown.mp3

Ha a célfüggvény az, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük, illetve az ellátásbiztonságot növeljük, más importforrásokat ki tudjunk váltani, akkor ezekre a kérdésekre a szélenergia adekvát választ tud adni – mondta Balogh Ádám a G7 Podcast e heti adásában.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

(Pontosítás: 20:05-nél Magyarország fogyasztása 2021-ben 36 GWh helyett 36 TWh-ban értendő; 21:07-nél pedig az éves nettó villamosenergia fogyasztás 2020-ban 41,5 GWh, 2021-ben pedig 44 GWh helyett szintén TWh-ban értendő.)

Magyarországon az áramtermelésben jelenleg elenyésző a szélenergia szerepe, de mindez az energiaválság és az orosz-ukrán háború miatt a következő években megváltozhat, legalábbis ha tényleg megvalósulnak azok a geotermikus és a szélenergiába irányuló beruházások Magyarországon, amikről Palkovics László technológiai miniszter beszélt augusztusban egy interjúban, és kedden Brüsszelben.

A G7 Podcast e heti adásában Balogh Ádámmal, a bécsi székhelyű Energiaközösség (Energy Community) nemzetközi szervezet energia-infrastruktúra szakértőjével beszélgettünk a szélenergia Magyarországi potenciáljáról.

Balogh szerint következő két évben – amikor az orosz földgáz hiánya a legkomolyabb problémát jelentheti – még nem számíthatunk a szélenergiára Magyarországon a földgáz alternatívájaként, ugyanis a szélerőmű projektek fejlesztésének időtávja általában ennél jóval hoszabb. és maga a kivitelezés hosszabb folyamat mint egy-két év. Ez egy viszonylag bonyolult folyamat, amiben benne van a projektfejlesztés, a finanszírozás megszerzése, a helyszínkiválasztás, az engedélyeztetési eljárások lefolyása, és a szélturbinák beszerzése is. Ausztriában átlagosan 8 év az átfutási idő, mire egy szélprojektötletből az erőművek a hálózatra tudnak termelni.

„Ha Magyarországon lehetne szélerőműveket létesíteni, akkor is nyilván lenne ennek egy átfutási ideje, a szabályozónak alkalmazkodnia kéne a helyzethez, szükség lenne egy beruházáói körre projekttervekkel, technológiai megoldásokkal, beszállítói kapcsolatokkal, finanszírozással. Viszont az elmúlt néhány évben a sikeres naperőműfejlesztések megmutatták, hogy viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető nagyobb mennyiségű időjárásfüggő megújuló kapacitás kiépítése” – mondta erről Balogh Ádám.

Magyarország energiatermelésében a napenergia 2021-ben kb. 11, a szélenergia kevesebb, mint 2 százalékot tett ki. 320 megawattnyi beépített kapacitás volt az országban szélenergiából, és Balogh szerint ha a következő tíz évben megtízszereznék a kapacitást, ami egy elég ambíciózus célkitűzés, akkor a fogyasztás változatlansága mellett elérhető lenne a 15 százalékos arány. Mivel azonban minden előrejelzés szerint nőni fog az energiafogyasztás, ennél az aránynál valószínűleg kisebb része lenne a szélenergiának az energiamixben egy jelentősebb kapacitásbővítés után is.

De az alapvetően kijelenthető, hogy jelentős növekedés lenne elérhető a magyarországi szélpotenciál alapján

– mondta.

A Nemzeti Energiastratégia jelenleg azért nem támogatja a szélenergiát, mert érvelése szerint annak itthon alacsony a kapacitáskihasználtsága. A kapacitáskihasználtság azt jelenti, hogy egy erőmű mennyit termel ahhoz képest, amennyit akkor termelhetne, ha mindig fújna a szél vagy mindig sütne a nap. Magyarországon a napenergia kapacitáskihasználtsága 15-16 százalék, a szélé viszont 20-25 százalék teljes napi termelésre vonatkozóan azokon a területeken, ahol már jelenleg is van szélerőművek magyarországon, például a Kisalföldön, Északnyugat-Magyarországon, az osztrák határszélen. Balogh Ádám szerint ezért valójában ilyen szempontból nincs probléma a szélenergia itthoni potenciáljával.

Ha a magyar áramtermelésben nagyobb lenne a szélenergia szerepe, fontos szempont lenne a rendszer kiegyensúlyozása, a rendszerrugalmasság fokozása, hiszen a megújulók termelése napi és szezonális szinten is változó. Itt nem csak technológiai megoldások jönnek szóba, hiszen a magyarországi villamosenergiatermelés az európai rendszerbe integrált, ami miatt az import és export is adottság a rendszer rugalmasságának és hatékonyságának növelésében.

Emellett viszont a rendszeregyensúlyt javító technológia is fejlődik. Jelenleg itt leginkább az akkumulátortechnológiára érdemes gondolni, de nagy potenciál van hidrogénelektrolizálásban is. Emellett jelentős szerepe lehet a kelesletoldali megoldásoknak.

Elvi lehetőség lesz arra, hogy például a telefonomon beállítsam, hogy a mosógépem otthon akkor kapcsoljon be, vagy akkor töltsön otthon az elektromos autó akkumulátorát, amikor a tőzsdei spot villamosára valamilyen szint alá csökken

– mondta erről.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságotTóth-Czifra András, Oroszországgal foglalkozó politikai elemző szerint a felszín alatt látszik, hogy az orosz gazdasági modell komoly kihívásokkal küzd. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHoloda Attila az energiaválságról: „Nem ez a tél lesz kérdéses, hanem a következő"Földgáz- és áramhiányra kevésbé, magas árakra viszont annál inkább kell számítani télen, ami a gazdaságban csődhullámot is hozhat. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak - egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éveA G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbePogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: A klímacélokat és a jó gazdasági kilátásokat is bukhatjuk az energiaválság miattA járvány és a háború előtt volt egyfajta elképzelés a zöld átmenetről, de a válságok sorozata olyan kérdések elé állít minket, amikre egyelőre nem tudjuk a válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazításA rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását jelentette be a kormány. Ennek a lehetséges hatásait jártuk körbe az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről isOlyan feszültség van a nemzeti tőke helyzetbe hozása és a világgazdasági szintlépés között, amibe korszakokon átívelően törik bele a magyar elitek bicskája. Gerőcs Tamás a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

The post Két legyet ütnénk egy csapásra a szélenergia hazai fejlesztésével first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

247 epizódok