A szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságot

 
Megosztás
 

Manage episode 341426009 series 2432061
A sorozat szerzője: G7, akit a Player FM és a Player FM-közösség fedezett fel. A szerzői jogok tulajdonosa a kiadó, nem a Player FM, és a hangfájlt a kiadó osztja meg közvetlenül a saját szerveréről. A frissítések nyomonkövetéséhez koppints a Feliratkozás gombra, vagy másold be a feed URL-t egy másik podcast-appra.
https://g7.hu/uploads/2022/09/g7_orosz_gazdasag_mixdown.mp3

Még 2021-ben sem haladta meg az orosz gazdaság a 2010-es teljesítményét, de a következő években már a szinten maradással sem számolnak az orosz kormányzati elemzések sem. A kiszivárgott orosz kormányzati várakozások szerint is 8-11 százalékos lesz 2022-ben a gazdasági visszaesés.

Nemcsak a visszaesés mértéke nagy, de a kilábalásra sincs sok esély. A közepes forgatókönyvek szerint 2028-ra tudja majd csak elérni a gazdaság a 2021-es teljesítményét, ami még mindig a 2010-esnek felel meg. Rosszabb esetben 2030-ra sem tartják esélyesnek a visszaerősödést.

A gazdaság mélyebb elemzése azt mutatja, hogy az orosz gazdasági modell szinte minden eleme nehéz kihívásokkal küzd. Mindez lényegében több évtized elvesztegetett növekedést jelent – emelte ki Tóth-Czifra András a G7 Podcast e heti adásában.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az orosz lakosság többségének a hanyatló életszínvonal nem lesz újdonság, mivel

a reáljövedelmek évek óta stagnálnak, vagy esnek

– mondta Tóth-Czifra András New Yorkban élő politikai elemző, aki a Center for European Policy Analysis kutatójaként Oroszországgal foglalkozik.

A változások nagyon eltérően hatnak Oroszországban iparáganként, régiónként. A szankciók hatásai egyes iparágakban már nagyon is érezhetők, különösen nyár óta, még ha az alkalmazásban állók száma egyelőre tömegesen nem is indult csökkenésnek. A gazdasági hatások folyamatosan érezhetőbbek lesznek, ráadásul elsőre meglepő területeken is.

A földgázexport visszaesése egyrészt a központi kormányzat bevételeit csökkenti közvetlenül, amit egyelőre a magasabb árak kompenzálnak – bár a napokban jelentősen esni kezdett a földgáz piaci jegyzése a holland gáztőzsdén.

A kisebb értékesítési mennyiség, a G7-államok*Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada, Németország, Franciaország, és Olaszország. által belengetett olajár-sapka pedig az orosz energiapiacra is jelentős hatással lesz. Az orosz gazdaság ugyanis függ az olcsó energiaáraktól, amit csak úgy tud a Gazprom a hazai fogyasztóknak biztosítani, hogy jelentősek a külföldi bevételei. Már meg is jelentek az első hírek arról, hogy nehézségek lehetnek az olcsó hazai energia biztosításával.

De miért fontos, hogy mennyibe kerül az orosz fogyasztóknak a földgáz vagy éppen a villamosenergia? Oroszország alapvetően nyersanyagexportálásra rendelkezett be. A legtöbb lelőhely több ezer kilométerre van a tengeri kikötőktől, így igen sok energia kell azoknak a hajókhoz juttatásához. Ha drágább a hazai energia, drágább a vasúti áruszállítás, jelentősen csökken az orosz ércek vagy a szén versenyképessége, amennyiben egyáltalán lehetséges a tengeri export a jelenlegi szankciók mellett.

A szankciók az exportálható mennyiségeket is érdemben csökkentik. Különösen a földgáz esetében igaz ez, ahol egyszerűen nincs infrastruktúra, amivel másnak tudnák eladni azt az évi 150 milliárd köbmétert, amit eddig Európának adtak el. Kína felé a Szibéria ereje vezeték évi 38 milliárd köbméter kapacitású, de csak 18 milliárdot exportálnak idén.

A cseppfolyósított földgáz szállításához szükséges infrastruktúra még ehhez képest is elenyésző, európai és amerikai technológia nélkül pedig nem sok esély van még középtávon sem ezt érdemben fejleszteni. De még ha mindez sikerülne is, az Északi-tengeren a gázexporthoz szükség van jégtörőhajókra, amiket szintén nem tudnak megfelelő minőségben beszerezni és fenntartani nyugati technológia nélkül.

A szankciók tehát jól működnek, és sokkalta nagyobb hatásuk lesz, mint Európában. Németországban a Kieli Világgazdasági Intézet legfrissebb előrejelzése szerint még az Északi Áramlat teljes leállítása estén is csak 0,7 százalékos recesszió várható Németországban 2023-ban, majd 2024-re már ismét 1,7 százalékos bővülést várnak.

Ehhez képest

Oroszországban ezek a hatások hosszabb távúak és sokkal mélyebbek lehetnek

– emelte ki Tóth-Czifra András.

A szankciók hatásai már most jó érzékelhetők a szénpiacon. Ez volt az első terület, ahol komolyabb korlátozásokkal szembesült Oroszország. Az EU nemcsak betiltotta az orosz szén behozatalát, de a hajóknak is megtiltotta az orosz szén szállítását, és a finanszírozás, illetve a biztosítás is ellehetetlenül. Így a korábban a világ szénexportjának 18 százalékát adó orosz kivitel gyakorlatilag teljesen leállt augusztusra.

Az energiahordozók mellett a hadiipar számított jelentős exportágazatnak Oroszországban – mivel a szankciók a modern harceszközök gyártáshoz szükséges félvezetőket is érintik, csakis jóval drágábban, illegális módon juthatnak ehhez hozzá az orosz gyártók. A saját ellátásukat, ha magasabb áron és nehezebben is, de valószínűleg meg fogják tudni oldani, ám az export jó eséllyel ellehetetlenedik, hiszen a drága rendszerekhez így igen kockázatos lesz az alkatrészellátás.

Az orosz politikai vezetés különösen az állami vállalatokon keresztül kínosan ügyel arra, hogy tömegek ne maradjanak munka nélkül. Viszont egyre gyakoribb téma a helyi sajtóban a fizetések elmaradása, ha ez a statisztikákban egyelőre még nem is látszik. Az 1990-es évek óta minden gazdasági nehézség idején így történt, jelenleg azonban kulcsfontosságú iparágakban jelentkezik ez a probléma, és nehéz látni a válság végét. A másik orosz megoldás, hogy csökkentett fizetés mellett hazaküldik a munkásokat – eddig ez is történt, ezt azonban nem lehet örökké fenntartani. Az autóiparban volt eddig a legnagyobb a visszaesés, itt már megkezdték a munkavállalók elküldését.

Azt, hogy nagy problémák vannak az orosz gazdaságban, talán az is szemlélteti, hogy a félvezetőiparban és a rádiótechnológiában a külföldi beszállítók kiváltását irányító Rostec vállalat beszállítói egyenesen Vlagyimir Putyinhoz fordultak elmaradt bérük rendezése miatt.

A tömeges munkanélküliséget el fogja kerülni a politikai rendszer minden eszközzel, de a szegények száma így is nőni fog. A lakosság ötödéről várhatóan akár harmadára is nőhet a nélkülőzők aránya. A szankciók és a gazdasági visszaesés ellenére azonban

ez létrehozhat egy nagyon hatékonytalanul működő, folyamatosan visszaeső, de középtávon fenntartható gazdaságot.

Papíron évekig működhet az orosz gazdaság úgy, hogy kevesebbet termel, rosszabb minőségben – ez nagyon hasonló lesz, mint ahogy Venezuela, Irán vagy éppen Észak-Korea működik. Igaz, ezekben az országokban egy koherensnek mondható ideológia segíti a politikai rendszer fennmaradását. Oroszországban pedig nincs ilyen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHoloda Attila az energiaválságról: „Nem ez a tél lesz kérdéses, hanem a következő"Földgáz- és áramhiányra kevésbé, magas árakra viszont annál inkább kell számítani télen, ami a gazdaságban csődhullámot is hozhat. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak - egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éveA G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbePogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: A klímacélokat és a jó gazdasági kilátásokat is bukhatjuk az energiaválság miattA járvány és a háború előtt volt egyfajta elképzelés a zöld átmenetről, de a válságok sorozata olyan kérdések elé állít minket, amikre egyelőre nem tudjuk a válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazításA rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását jelentette be a kormány. Ennek a lehetséges hatásait jártuk körbe az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről isOlyan feszültség van a nemzeti tőke helyzetbe hozása és a világgazdasági szintlépés között, amibe korszakokon átívelően törik bele a magyar elitek bicskája. Gerőcs Tamás a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborújaG7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

The post A szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságot first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

248 epizódok