Mit hoz nekünk az új Európai Bizottság?

Új Egyenlőség

A lehetséges Európai Bizottságról beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással, az Új Egyenlőség szerkesztőjével, a Policy Solutions vezetőjével. (A podcast felvételére 2019. november 25-én került sor.) A várhatóan sikeres (november 27-ei) Európai Parlamentben tartott szavazást követően december 1-jén léphet hivatalba Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. A tavasszal megtartott választásokat követően több hónapos alkusorozat kezdődött. Ez több elemű mátrixban zajlott, ahol egyszerre kellett figyelni a tagállami érdekekre, a pártcsaládok érdekeire, és a nyugat-kelet, észak-dél eloszlásokra. Ennek az alkunak az eredményeként egy parlamenti többséget bíró, így elvileg miden érdekelt szempontjait figyelembe vett megoszlás jött létre. Ez ugyanakkor kódolt kockázatokkal is jár. A podcast-ben erre hoz példákat Bíró-Nagy András, amikor például bemutatja, hogy portfóliót tekintve kulcsterületeket szerzett a szocialista-szociáldemokrata pártfrakció (gazdaság, regionális kohézió, munkaerőpiac), ugyanakkor alelnökként egy megszorításpárti Európai Néppártból érkező politikust kaptak „főnöknek”. Ez persze azt is jelentheti, hogy hiába állnak elő progresszív javaslatokkal a baloldali ideológiai hátországgal rendelkező biztosok, ha azokat a kezdeményezéseket lefojtják a más gazdaságpolitikát követő alelnökök. A podcast adásban arról is szó volt, hogy valójában lehet-e egy ország kijárója egy biztos. Ez a vád merült fel az elmúlt hetekben a magyar kormány jelöltjei kapcsán. Ezért követelte az ellenzék, hogy a magyar jelölt, Várhelyi Olivért határolódjon el Orbán Viktor miniszterelnöktől, és annak kormányától. Ennek kapcsán a podcast-ben megtudhatjuk, hogy mit jelent az Európai Unió terminológiájában az a kifejezés, hogy „az ország, amit a legjobban ismerek”. Arról is beszélgettünk, hogy a sokat emlegetett, de sokszor szlogenek szintjén megállt szociális Európa víziót, hogyan lehet megtölteni tartalommal. Ennek kapcsán Bíró-Nagy András kissé szkeptikus volt, mivel ilyen ügynek az európai egységes munkanélküli ellátási rendszert látja, de ennek megvalósulását inkább az eurozóna országaiban látja megvalósíthatónak. Ez pedig csalódást kelthet a kívül lévő országok állampolgárainak, és ismét erősítheti az EU-projekttel szembeni szkepticizmust.