Megállapodás az uniós forrásokról – a kötélhúzás mérlege

Új Egyenlőség

Az Európai Unió és Magyarország közötti kötélhúzás fontos mérföldkövéhez érkeztünk a napokban. A nagyon várt megállapodás részleteiről és az uniós pénzek további sorsáról Zsíros Sándorral, az Euronews brüsszeli tudósítójával beszélgetett Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. A hét elején érkezett hírek alapján megállapodás született a helyreállítási alappal és a hétéves költségvetési forrásokkal kapcsolatban, mégpedig úgy, hogy a magyar kormány elengedte a korábbi vétófenyegetéseit. Zsíros Sándor értelmezése szerint Magyarország egy hosszú csatát veszített el: szinte teljesen az a kimenetel érvényesült, amelyet az uniós intézmények eleve javasoltak. Ráadásul az Orbán-kormány több kérdésben is feladta az álláspontját: az Ukrajnának szánt támogatás vétóját visszavonta, valamint a globális minimumadó blokkolásától is elállt. Eközben alig kapott érte valamit: a helyreállítási terv jóváhagyásával annyit ért el, hogy nem veszik el végleg pénz az év végén, de még rögös út vezet a források valódi folyósításáig, illetve a tagállamok a jogállamisági eljárást is úgy zárják le, hogy a pénz egy része egyelőre befagyasztásra kerül. Habár Orbán Viktor sikerként értékelte, hogy a korábbi 65 százalék helyett az érintett források 55 százalékát fagyasztották be, az Euronews brüsszeli tudósítója szerint ez aligha értékelhető jelentős eredményként. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar kormány reputációja soha nem látott mélységbe került, és a szövetségesek számában is drasztikus csökkenés tapasztalható. Az uniós forrásokhoz továbbá 27 olyan szupermérföldkövet alakítottak ki, amelyek teljesüléséig Magyarország semmilyen forráshoz nem juthat egyik alapból sem. Zsíros Sándor véleménye szerint a hirtelen jött megállapodásnak két oka lehetett: egyrészt időnyomás alatt is volt a magyar kormány, másrészt igazi fordulópontot jelentett, hogy a cseh elnökség és a 26 tagállam elkötelezte magát amellett, hogy Magyarország nélkül is biztosítanák a pénzügyi segítséget Ukrajna részére. Az Euronews brüsszeli tudósítója kiemelte, hogy általános bizalmatlanság uralkodik a magyar kormánnyal szemben, sokaknál betelt a pohár az utóbbi hónapokban. Ennek következményeként értékelhető, hogy a Bizottság és a Tanács is meglepően kemény álláspontot képviselt az ősz folyamán. Az uniós intézmények szigorú döntéséhez hozzájárult Magyarország különutas külpolitikája is, amely ellentétes a tagállamok Ukrajnát támogató politikájával. A podcast végén szóba került, hogy a magyar kormány hova eszkalálhatja tovább az Európai Unióval való kapcsolatát. Zsíros Sándor kevés esélyt lát egy Huxit bekövetkeztére, annak ellenére, hogy Orbán Viktor az év folyamán beszélt arról, hogy 2030-ban érdemes elgondolkodni Magyarország tagságáról, amennyiben nettó befizetővé válik az ország. Az erős gazdasági szálak és az uniós tagság magas támogatottsága mindenképpen egy ilyen öngyilkos lépés ellen szólnak. Orbán Viktor is egyre gyakrabban fókuszál a külpolitikai és ideológiai kérdésekre, így az Európai Unióból való kilépés számára személyesen is jelentős törést jelentene – tette hozzá Zsíros Sándor.