A gyerekek ötöde is eltűnhetett a tanárok szeme elől

Új Egyenlőség

A gyerekek körülbelül ötödével nincs kapcsolata a tanároknak és az iskoláknak a digitális oktatás márciusi bevezetése óta – erről tanúskodik egy felmérés, amelyre Lannert Judit közgazdász, oktatáskutató utalt az Új Egyenlőség piros podcastja számára adott interjúban. A KLIK adatai szerint öt százalék lehet az „elvesztett” diákok aránya, ami szintén nem kevés, de szakértői vélemény szerint ez az adat alulbecsült lehet. A diákok átmeneti elvesztése döntően a családjaik és lakóhelyük körülményeire, a digitális eszközökkel való nem kellő ellátottságukra vezethető vissza. A veszélyhelyzetben a konkrét oktatási és szervezési nehézségek tanárokra terhelése előhívhatja a pedagógusok kreativitását, azonban nem csak a gyerekek, hanem a tanárok digitális készségei is igen differenciáltak. Emellett, egy olyan oktatási rendszerben, amelyet amúgy is az jellemez, hogy a diákok előmenetelét alapvetően meghatározzák az otthonról hozott előnyök és hátrányok, feltehetően az egyenlőtlenségeket növeli az, ha az oktatási feladatok jelentős része a családokra hárul. A kényszerű és azonnali átállás a digitális közoktatásra készületlenül érte a magyar oktatási rendszert, bár ez csak részben róható fel a jelenlegi kormánynak, mivel valójában huszonöt éve nem történtek érdemi és megfelelő digitalizációs lépések egyik kormány idején sem. A járvány miatti oktatási leállás minden országot váratlanul ért, az tehát önmagában nem számít különlegesnek, hogy a hazai oktatási kormányzatnak olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyekre nem tud hirtelen megfelelő választ kínálni. A mostani szituációra azok az országok reagálnak könnyebben, ahol a digitális oktatás fejlesztéséért már eddig is sokat tettek. Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy a digitális oktatás nem csak annyit jelent, hogy a szöveges anyagok pdf-fájlban is elérhetők az interneten, hanem jó esetben gyökeresen megváltoztatja az oktatás tartalmát és a tudásátadás módját. Ez hosszabb távon a tanárképzés módszertanának átalakítását is feltételezi. Az oktatáskutató szerint a nemzeti alaptanterv, hiába ragaszkodik hozzá az oktatási államtitkárság, lényegében megbukott. Kérdés azonban, hogy a kormány képes és hajlandó-e az ebből adódó következetések levonására. Nagy szükség lenne a pedagógusok bátrabb és hatékonyabb érdekérvényesítésére, hogy a válság szakpolitikai tanulságait ne annullálhassa a kormány. A digitális oktatás miatt keletkező extra hátrányokat a válság után a technológiai fejlesztések mellett célzott egyenlőtlenség-csökkentő beavatkozással lehet feloldani, az oktatás emberi erőforrásainak jelentős átcsoportosításával és bővítésével a hátrányos helyzetű diákokat segítve.