Artwork

A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat

46:10
 
Megosztás
 

Manage episode 426196055 series 2530805
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.

„Lehet, hogy annak kellene jobban működnie, hogy akár egy kis faluból a nagyon tehetséges gyerek el tudjon jutni egy olyan középiskolába, ahol aztán fel tudják készíteni arra, hogy magas tudással tudjon bekerülni az egyetemre. Ezért talán teszünk is valamit, hiszen van egy Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program, ami nagyon sok középiskolát ér el, és ezek a középiskolák rendre jól is szerepelnek a felvételi számok alapján” – mondta Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

https://g7.hu/uploads/2024/06/28_ora_hafiek_benyo_mixdown.mp3

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Hogyan látja a Semmelweis Egyetem mostanában az egyetemre felvételizőket? Mennyire koncentrálódnak a felvételizők egyre kevesebb és „elitebb” középiskolára? Miben tud a Semmelweis Egyetem a közoktatással együttműködni az egyetemi oktatásnak megágyazó alap- és középfokú oktatás javítása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a podcastban, amelynek Hafiek Andrea és Benyó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a vendége.

Az egyetem tehetséggondozó programja keretében a partneriskolák a diákoknak nyílt napot szerveznek, az egyetem folyamatos kapcsolatban áll az iskolával, a pedagógusokkal és a részt vevő gyerekekkel. „Személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy leginkább azon múlik, hogy a gyereknek van-e esélye felkészülni, hogy milyen a tanára. Elképzelhető, hogy az iskola nem tudja megfizetni a vegyszereket, de ha olyan a tanár, akkor szerez. A legjobb példa a váci Boronkay, ami egy technikum. Van egy elképesztően lelkes biológia tanár, aki szervezi a csapatot. Tavaly kilencen kerültek be a Boronkayból” – mesélte Hafiek Andrea.

Benyó Zoltán, Hafiek Andrea és Holtzer Péter. Fotó: G7.hu

Úgy látja viszont, hogy kár hogy a partnereik között nincs több „outsider”, kevésbé neves iskola. „Ott van köztük az összes ELTE gyakorlóiskola, ez tök jó, csak ők maguktól is jók. Szerintem még több olyan iskolát kéne behúzni a rendszerbe, ahol van egy vagy több nagyon lelkes tanár, és nem feltétlenül triviális, hogy onnan majd ebbe az irányba jöjjenek a gyerekek. De ha ilyen műhelyeket ki lehet alakítani, akkor a környékről vagy akár kollégiumba messzebbről is oda lehet irányítani a tehetségesebb gyerekeket” – mondta.

Az egyetem orvostudományi karára felvételizők adatai alapján látszik, hogy sok olyan középiskolából is felvételt nyernek a képzésekre, ahonnan csak egy-két diáknak sikerül ez. Benyó Zoltán szerint nem minden iskolában annyira jó a természettudományos képzés és a tanárok, hogy fel tudják készíteni a diákokat a felvételire, sok függ a szülők motivációján is, ezen is múlhat például, hogy a kevésbé jó iskolák tanulói kapnak-e magántanároktól segítséget.

De az biztos, hogy a tanár személyisége döntő. És azt gondolom, hogy a tanárok elsősorban nem az anyagi megbecsülés miatt lelkesek, hanem azért, mert ez a vérükben van. Mégis talán valamilyen módon kéne anyagilag is visszajelezni a társadalomnak, hogy hasznos dolgot végeznek. Akárcsak megnézni, hogy melyik tanároknak nyernek az országos versenyeken, melyik tanároknak jutnak be nagy százalékban a hallgatói elit egyetemekre, és valamiféleképpen jelezni a társadalom háláját. Mert tényleg olyan feladatot látnak el, és olyan hasznot hoznak el az egész társadalomnak, ami pénzben felbecsülhetetlen” – mondta.

Az egyetemnek a saját feladatai szempontjából sem mindegy, hogy milyen tudással kerülnek a felsőoktatásba a felvett hallgatók. Benyó Zoltán szerint a felvettek között az átlagos természettudományos felkészültség csökken, és egyre nagyobbak az eltérések a tudásukban. Adódik egy óriási különbség amiatt, hogy nem egységesek az emelt szintű érettségi tárgyak. A biológia mellett választhatnak kémiát vagy fizikát, és ha az egyiket választják, akkor a másikból még csak érettségizni sem kötelező. Tehát jönnek olyanok az egyetemre, akik mondjuk biológiából és kémiából emelt szintű érettségit tettek, jó a felkészültségük, viszont fizikából nagyon alacsony.

„Ehhez az egyetem csak úgy tud alkalmazkodni, hogy az első évben indít felzárkóztató fizikát, akiknek nem volt középiskolában elvárás, vagy kémiát, akiknek az hiányzik. De emellett is nehéz ilyen nagy számú hallgatóval eredményesen dolgozni, amikor olyan óriásiak a különbségek, hogy az egyik már unatkozik, a másik meg még nem érti, hogy miről is beszélünk. Nagyon nagy kihívás az egyetemi oktatóknak, hogy ezt hogy lehet úgy megoldani, hogy mindenki tanuljon, senki se veszítse el a figyelmét, és senki se maradjon le” – mondta Benyó Zoltán.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a podcast@g7.hu címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

The post Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

301 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 426196055 series 2530805
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.

„Lehet, hogy annak kellene jobban működnie, hogy akár egy kis faluból a nagyon tehetséges gyerek el tudjon jutni egy olyan középiskolába, ahol aztán fel tudják készíteni arra, hogy magas tudással tudjon bekerülni az egyetemre. Ezért talán teszünk is valamit, hiszen van egy Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program, ami nagyon sok középiskolát ér el, és ezek a középiskolák rendre jól is szerepelnek a felvételi számok alapján” – mondta Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

https://g7.hu/uploads/2024/06/28_ora_hafiek_benyo_mixdown.mp3

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Hogyan látja a Semmelweis Egyetem mostanában az egyetemre felvételizőket? Mennyire koncentrálódnak a felvételizők egyre kevesebb és „elitebb” középiskolára? Miben tud a Semmelweis Egyetem a közoktatással együttműködni az egyetemi oktatásnak megágyazó alap- és középfokú oktatás javítása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a podcastban, amelynek Hafiek Andrea és Benyó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a vendége.

Az egyetem tehetséggondozó programja keretében a partneriskolák a diákoknak nyílt napot szerveznek, az egyetem folyamatos kapcsolatban áll az iskolával, a pedagógusokkal és a részt vevő gyerekekkel. „Személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy leginkább azon múlik, hogy a gyereknek van-e esélye felkészülni, hogy milyen a tanára. Elképzelhető, hogy az iskola nem tudja megfizetni a vegyszereket, de ha olyan a tanár, akkor szerez. A legjobb példa a váci Boronkay, ami egy technikum. Van egy elképesztően lelkes biológia tanár, aki szervezi a csapatot. Tavaly kilencen kerültek be a Boronkayból” – mesélte Hafiek Andrea.

Benyó Zoltán, Hafiek Andrea és Holtzer Péter. Fotó: G7.hu

Úgy látja viszont, hogy kár hogy a partnereik között nincs több „outsider”, kevésbé neves iskola. „Ott van köztük az összes ELTE gyakorlóiskola, ez tök jó, csak ők maguktól is jók. Szerintem még több olyan iskolát kéne behúzni a rendszerbe, ahol van egy vagy több nagyon lelkes tanár, és nem feltétlenül triviális, hogy onnan majd ebbe az irányba jöjjenek a gyerekek. De ha ilyen műhelyeket ki lehet alakítani, akkor a környékről vagy akár kollégiumba messzebbről is oda lehet irányítani a tehetségesebb gyerekeket” – mondta.

Az egyetem orvostudományi karára felvételizők adatai alapján látszik, hogy sok olyan középiskolából is felvételt nyernek a képzésekre, ahonnan csak egy-két diáknak sikerül ez. Benyó Zoltán szerint nem minden iskolában annyira jó a természettudományos képzés és a tanárok, hogy fel tudják készíteni a diákokat a felvételire, sok függ a szülők motivációján is, ezen is múlhat például, hogy a kevésbé jó iskolák tanulói kapnak-e magántanároktól segítséget.

De az biztos, hogy a tanár személyisége döntő. És azt gondolom, hogy a tanárok elsősorban nem az anyagi megbecsülés miatt lelkesek, hanem azért, mert ez a vérükben van. Mégis talán valamilyen módon kéne anyagilag is visszajelezni a társadalomnak, hogy hasznos dolgot végeznek. Akárcsak megnézni, hogy melyik tanároknak nyernek az országos versenyeken, melyik tanároknak jutnak be nagy százalékban a hallgatói elit egyetemekre, és valamiféleképpen jelezni a társadalom háláját. Mert tényleg olyan feladatot látnak el, és olyan hasznot hoznak el az egész társadalomnak, ami pénzben felbecsülhetetlen” – mondta.

Az egyetemnek a saját feladatai szempontjából sem mindegy, hogy milyen tudással kerülnek a felsőoktatásba a felvett hallgatók. Benyó Zoltán szerint a felvettek között az átlagos természettudományos felkészültség csökken, és egyre nagyobbak az eltérések a tudásukban. Adódik egy óriási különbség amiatt, hogy nem egységesek az emelt szintű érettségi tárgyak. A biológia mellett választhatnak kémiát vagy fizikát, és ha az egyiket választják, akkor a másikból még csak érettségizni sem kötelező. Tehát jönnek olyanok az egyetemre, akik mondjuk biológiából és kémiából emelt szintű érettségit tettek, jó a felkészültségük, viszont fizikából nagyon alacsony.

„Ehhez az egyetem csak úgy tud alkalmazkodni, hogy az első évben indít felzárkóztató fizikát, akiknek nem volt középiskolában elvárás, vagy kémiát, akiknek az hiányzik. De emellett is nehéz ilyen nagy számú hallgatóval eredményesen dolgozni, amikor olyan óriásiak a különbségek, hogy az egyik már unatkozik, a másik meg még nem érti, hogy miről is beszélünk. Nagyon nagy kihívás az egyetemi oktatóknak, hogy ezt hogy lehet úgy megoldani, hogy mindenki tanuljon, senki se veszítse el a figyelmét, és senki se maradjon le” – mondta Benyó Zoltán.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a podcast@g7.hu címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

The post Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

301 epizódok

Minden epizód

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv