Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon

G7 Beszélgetések

A Fülöp-szigetekiekről nagyon gyakran mondják, hogy kedvesek, mosolygósak, de a szakértői interjúk és a dolgozókkal készített interjúk alapján is az derült ki, hogy nagyon sokuk küzd mentális problémákkal, depresszióval. Vannak hatalmi visszaélések, gyakran megalázó bánásmód éri a harmadik országbeli dolgozókat (…) illetve a nők zaklatásáról is beszámoltak az interjúalanyok. Ezeknek az eseteknek a többsége láthatatlan marad, mert nagyon gyakran maguk az érintettek nem merik ezt jelenteni, mert félnek a retorziótól, illetve nagyon gyakran a cégek és a magyar dolgozók is próbálják ezt eltussolni – mondta Bodor Krisztofer a G7 Podcastban.

https://g7.hu/uploads/2025/01/g7_vendegmunka.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

A vendégmunkásokról az elmúlt hetekben a szabályozás tavaly év végi szigorítása kapcsán volt szó, de nemrég jelent meg egy nagyon részletes tanulmány, ami olyan vendégmunkát érintő témákról is szól, amikről eddig kevesebbet lehetett tudni (a tanulmány vándormunkásokként hivatkozik a Magyarországon dolgozó EU-n kívüli külföldiekre, és a podcastban is így hivatkozunk a köznyelvben vendégmunkásként elterjedt csoportra). A G7 Podcast e heti adásában a tanulmány szerzőjével, Bodor Krisztoferrel, a Periféria Központ munkatársával, a Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk az aktualitásokról és a tanulmányról.

Az EU-n kívülről érkező munkások itthon több kihívással szembesülnek, de a problémáik sokszor már azelőtt jelentkeznek, hogy Magyarországra érkeznének. Bizonyos kibocsátó országokban nagyon gyakoriak a problémás toborzói láncok, és az ezekkel való érintkezés a dolgozók eladósodásához vezethet már az érkezésük előtt. Így függési viszonyok alakulnak ki a toborzók és a dolgozók között.

Arról is beszámoltak a tanulmány írása során, hogy például Fülöp-szigeteki munkavállalók magyarországi munkaigazolással vesznek fel otthon hiteleket, ami az anyagi függést még tovább mélyítheti

– mondta.

A vendégmunkások érdekérvényesítését nehezíti itthon a nyelvtudás hiánya, és az információhiány, például a jogaikkal kapcsolatban, amivel a cégek vissza is élhetnek. A kommunikáció hiánya a magyarok és a külföldiek közti feszültségeket is megalapozhatja. Az üzemekben gyakran ezért is dolgoznak külön a magyarok és a külföldiek. „A magyar dolgozók többsége bizalmatlan a harmadik országbeli dolgozókkal szemben, de ez a bizalmatlanság nem kulturális vagy vallási, hanem materiális alapú bizalmatlanság, mert egyszerűen csak féltik a pozícióikat” – mondta erről a kutató.

Erre példaként a lakhatás kérdését hozta fel: a magyar dolgozók gyakran neheztelnek a külföldiekre, amiért ők szállást kapnak, miközben nekik nem jár lakhatási támogatás. Egyes szakszervezetek azt próbálják kommunikálni ilyenkor feléjük, hogy azért a munkásszállón sem fenékig tejfel az élet, ott gyakran két-három fős szobákban laknak, ahol folyamatos a nyüzsgés a többműszakos munkarend miatt. Ezeket a feszültségeket a foglalkoztató cégek is tudnák csökkenteni, de az integrációs programokban sokszor nincs nagy gyakorlatuk, vagy nem szívesen költenek rájuk.

Az integráció esélyét csökkenti az is, hogy a szabályozás miatt a vendégmunkások legfeljebb három évig maradhatnak Magyarországon, így ők és a foglalkoztatójuk sem gondolkodik hosszú távon. „A külföldi dolgozók is zárkózottak, lehúzzák a műszakot, aztán mennek a dolgukra” – mondta erről Bodor Krisztofer, viszont azt is megjegyezte, hogy azért ennek az ellenkezőjére is van példa. A kutató olyan esetekről is beszámolt, amikor magyar dolgozók hívták magukhoz vacsorára vagy közösen sportolni a külföldieket.

Viszont ezen a területen egyértelműen lenne még mit csinálni, és értelme is lenne annak, hogy próbáljuk elkerülni, hogy ne legyen toxikus munkaviszony a gyárakban, és a dolgozók ne essenek egymás torkának

– mondta.

A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:

• mennyire pótolják a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőpiacról kieső munkaerőt a vendégmunkások?
• Milyen iparágakban dolgoznak, mekkora arányban dolgoznak munkaerőkölcsönző cégeknél, hány évesek, milyen az iskolai végzettségük?
• Mi köze van a Fülöp-szigetekiek érkezésének az ukránok távozásához?
• Hogy áll Magyarország a regionális versenyben a vendégmunkásokért, és miért jönnek ide, ha uniós összehasonlításban rosszak a magyar bérek?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

The post Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.