A világ élmezőnyében vagyunk egy olyan üzemanyag gyártásában, amelynek nagy a zöldítési potenciálja

35:10
 
Megosztás
 

Manage episode 346898438 series 2530805
A sorozat szerzője: G7, akit a Player FM és a Player FM-közösség fedezett fel. A szerzői jogok tulajdonosa a kiadó, nem a Player FM, és a hangfájlt a kiadó osztja meg közvetlenül a saját szerveréről. A frissítések nyomonkövetéséhez koppints a Feliratkozás gombra, vagy másold be a feed URL-t egy másik podcast-appra.
https://g7.hu/uploads/2022/11/g7_podcast_bioetanol_mixdown.mp3

Brazíliában a cukor és a bioetanol termelését úgy kapcsolták össze, hogy amikor magasak a világpiaci árak, akkor több cukrot exportálnak. Amikor alacsonyak az árak, és kisebb a kivitel iránti igény, akkor több bioetanolt gyártanak és kevernek a benzin mellé. Így az üzemanyag-felhasználás nemcsak egy kisebb károsanyag-kibocsátású üzemanyagforrásra támaszkodik, hanem segít a mezőgazdasági termelők exportkitettségének csökkentésében is – mondta el Mizik Tamás a G7 podcast e heti adásában.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A bioetanol és a biodízel termelésének és felhasználásának gazdasági és környezeti hatásairól a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkei kapcsán beszélgettünk a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének egyetemi docensével.

Bár a bioüzemanyagok felhasználása Európában a 2010-es években nőtt meg igazán, már az első benzines és dízelmotorok is ilyen üzemanyaggal működtek. Rudolf Diesel 1893-as motorját például földimogyoró-olaj hajtotta.

A kőolajalapú üzemanyag azért tudott gyorsan elterjedni, mert sokkal olcsóbb.

Még a hordónkénti 85 dolláros áron is nehéz versenyezni a bioetanolnak a benzinnel

– mondta el Mizik Tamás.

Ezért a bioetanol használatát leginkább a jogszabályok határozzák meg: Európa országaiban például minimális mértéket írnak elő arra vonatkozóan, hogy mennyit kell belekeverni az üzemanyagokba.

A dekarbonizációban azonban így is a bioüzemanyagok számítanak a leghatékonyabb megoldásnak. A kőolajalapú üzemanyaghoz képest 70-80 százalékos megtakarítás érhető el a bioüzemanyagok használatával az üveggázhatású gázok kibocsátásában – hangsúlyozta Mizik Tamás.

Az Európai Unió 27 tagállamából 15-ben E10-es üzemanyagot használnak, ami azt jelenti, hogy a kőolajalapú benzin mellé 10 százaléknyi bioetanolt kevernek. A többi országban ennek a felét, tehát E5-öt alkalmaznak.

Magyarországon 2020 óta már E10-et használunk, ennek köszönhetően

évi félmillió tonna kőolaj importját tudjuk Magyarországon bioüzemanyagokkal kiváltani.

Ez már csak azért is fontos, mert hazánk az energiahordozók 60 százalékát importálja, ami az egyik legmagasabb arány az EU-n belül.

Hazánk jelentős kukoricatermesztő, és ez az első generációs bioetanol előállításának fő forrása. A hazai éves négy-öt millió tonnás kukoricatermésből másfél- két millió tonnát lehet bioetanol-gyártásra hasznosítani. (Az idei aszályos év ebből a szempontból kivétel.)

A bioetanol előállításában jelentős fejlődés ment végbe, ma már Európában négy olyan integrált gyár is van, amiben a kukorica feldolgozása során arra törekednek, hogy minden alapanyagot teljesen fel tudjanak használni, hulladék nélkül. A négy legfejlettebb üzem közül az egyik a Pannonia Bioetanol dunaföldvári gyára, ahol évi 500 millió liter bioetanolt termelnek. Az ilyen üzemekben a bioteanol mellett az import szója kiváltására alkalmas, magas fehérjetartalmú száraz kukoricatörkölyt is készítenek, amit takarmányozásra használnak.

Magyarország adja az EU bioetanol-termelésének több mint tizedét, és az egy főre jutó termelésben világszinten a harmadik helyen állunk. Ezért is kiemelten fontos, hogy a klímaváltozásnak milyen hatása lesz a hazai kukoricatermésre. Az egyre gyakoribbá váló szárazságokra nemesítéssel és öntözéssel is fel kell készülni.

A technológiai fejlődés nyomán már újabb megoldások is megjelentek. Ezek közös jellemzője, hogy nem az emberi fogyasztásra és/vagy takarmányozásra is alkalmas növényeket használnának fel. Míg a hagyományos bioetanol-készítés a fermentálásra, a cukor előállításához hasonló folyamatra épül, a második generációs eljárásban a cellulózt hasznosítják, így ennél a papír- és faiparban keletkező hulladék az alapanyag. A harmadik generációs technológiát az algaalapú termelés jelenti – itt már földterületre sincsen szükség. Ez még csak kísérleti stádiumban van, és költségei nagyon magasak.

A biodízel előállítása már eleve sokkal fenntarthatóbb – részben használt sütőolajból állítják elő. Magyarországon erre is akad előremutató példa: a Mol százhalombattai finomítója mellett létesült üzemben helyben állítják elő a biodízelt, amit szállítás nélkül rögtön be is tudnak keverni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeloni nincs olyan helyzetben, hogy eltérítse Olaszországot az atlantista vonaltólMi lesz új jobboldali olasz kormány hangzatos ígéreteikből, és milyen hatással lesznek az európai politikára? Stefano Bottonival beszéltük át a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem luxusautót vesznek a céges támogatásokból, de a technológiai szintugrás se jön összeG7 Podcast! Az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket a növekedésben, de nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez Muraközy Balázs szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEddig senkit sem érdekelt a csirketrágya, most pedig nem tudnak lépést tartani a kereslettelAz európai műtrágya termelés jelentősen lecsökkent az elszálló földgáz árak miatt. Attól azonban nem érdemes tartani, hogy emiatt nem lesz elegendő termés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSemmiképpen nem lesz orosz helyett amerikai gázfüggőség EurópábanNem megalapozott attól tartani, hogy Európa az orosz földgáz helyett az amerikai LNG importjának lesz kiszolgáltatva - mondta Miklós László az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságbanNagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét legyet ütnénk egy csapásra a szélenergia hazai fejlesztésévelG7 Podcast! A klímacélokhoz és gáztól való függetlenedéshez is közelebb vinne a szélenergia hazai felfuttatása Balogh Ádám energia-infrastruktúra szakértő szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságotTóth-Czifra András, Oroszországgal foglalkozó politikai elemző szerint a felszín alatt látszik, hogy az orosz gazdasági modell komoly kihívásokkal küzd. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHoloda Attila az energiaválságról: „Nem ez a tél lesz kérdéses, hanem a következő"Földgáz- és áramhiányra kevésbé, magas árakra viszont annál inkább kell számítani télen, ami a gazdaságban csődhullámot is hozhat. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak - egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éveA G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

The post A világ élmezőnyében vagyunk egy olyan üzemanyag gyártásában, amelynek nagy a zöldítési potenciálja first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

250 epizódok