Mítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről is

 
Megosztás
 

Manage episode 329974920 series 2432061
A sorozat szerzője: G7, akit a Player FM és a Player FM-közösség fedezett fel. A szerzői jogok tulajdonosa a kiadó, nem a Player FM, és a hangfájlt a kiadó osztja meg közvetlenül a saját szerveréről. A frissítések nyomonkövetéséhez koppints a Feliratkozás gombra, vagy másold be a feed URL-t egy másik podcast-appra.
https://g7.hu/uploads/2022/05/g7_20220528_mixdown_v2.mp3

„Ha megnézzük a közbeszédben, politikában, médiában uralkodó elképzeléseket, látható egy múltra vonatkozó mítoszgyártás. Például a rendszerváltás szerepére és örökségére vonatkozóan, hogy ott tiszta lappal indultunk. Vagy arra vonatkozóan, hogy most merre tartunk, 2030-ra felzárkózunk-e Ausztriához. Az ilyen mítoszokkal való leszámolás nekem mindenképpen a motivációm volt” – mondta Gerőcs Tamás az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Fotó: Napvilág Kiadó

Nemrég jelent meg a Magyarország függő fejlődése – Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában című kötet, ami a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként.

A könyv célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, és megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat.

Az e heti G7 Podcastban a könyv szerzőjével, Gerőcs Tamással, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének külsős munkatársával, a Helyzet Műhely nevű fiatal kutatókból álló kutatócsoport tagjával beszélgettünk.

Gerőcs szerint a rendszerváltás előzményeit és azóta eltelt évtizedeket a valós történeti és gazdasági tapasztalatok szerint kell vizsgálni, nem kihagyva azt, hogy ki miért tesz bizonyos állításokat arról, hogy mi történt.

„Véget ért az államszocializmus, lezárult egy korszak, indult egy új. Egy ideig sokaknak úgy tűnt, hogy jól ment, aztán valamiért elromlott. Egyszerűsítek, de ez egy általános narratíva. Amire én ezzel a globális történeti elemzéssel próbáltam rámutatni, hogy a rendszerváltás nem valaminek a kezdete, hanem sokkal inkább valaminek a vége, egy nagy történeti folyamatnak az átalakulása. Arra akartam rákérdezni, hogy milyen folyamatok vezettek el a rendszerváltáshoz” – mondta.

Gerőcs a magyar gazdaságot a globális gazdasági munkamegosztásban elfoglalt pozíciója szempontjából félperiférikus régióként értelmezi. Ez egy olyan gazdaságszerkezet, amiben a külföldi cégek dominálnak. Viszont megjelenik a nemzeti tőke is, ami maga is megpróbál globális szereplővé válni. A félperifériás csapda lényege, hogy ez jellemzően nem sikerül, a nemzeti tőke így beragad, bizonyos iparágakra szakosodik, és gyakran összefonódik az állammal, ami oligarchikus viszonyokat eredményez.

Egy félperiférikus gazdaság szempontjából meghatározó a technológiai hozzáférés, a helyi gazdasági szereplők technológiai fejlettsége. Adott történelmi körülmények között megvalósulhat a globális csúcstechnológiákhoz való közeledés és távolodás is, viszont Gerőcs szerint itt van egy váltás a technológiai fejlettség általános szintje és a helyi tőke technológiai szintje között.

Minél inkább állami segítséggel megtámogatott helyi tulajdont erőltetnek, annál inkább lesz egy technológiai lemaradás. És minél inkább egy technológiai felzárkózás felé mozdul el a gazdaságpolitika, az érdekviszonyok, az a helyi tulajdont fogja nagyon bekorlátozni

– mondta.

Gerőcs szerint az államszocializmus például egy olyan helyi tulajdont preferáló, protekcionista gazdaságpolitikát valósított meg, ami technológiai lemaradáshoz vezetett. A könyvben azt fejti ki, hogy az államszocialista rendszer a bürokratikus gazdaságszervezése ellenére már viszonylag korán elkezdett visszaintegrálódni a dominánsan kapitalista világgazdaságba, és az így egyre inkább meghatározóvá váló külső gazdasági kényszerek a tulajdonviszonyokra is visszahatva vezettek el a rendszerváltáshoz.

A rendszerváltás idején meghatározó gazdasági érdekcsoportok már a szocializmus utolsó évtizedeiben elkezdtek kialakulni, és ezek kapcsolata egymással és a politikai elitekkel azóta is meghatározza Magyarország világgazdasági integrációjának jellegét. A félperifériás csapdahelyzet Gerőcs szerint azóta is meghatározó probléma az elitek számára.

Ebben 2010 után a Nemzeti Együttműködés Rendszere egy új stratégiát követ, amennyiben a nemzeti és a nemzetközi tőkével való új kiegyezésre épül, azonban Gerőcs szerint nem tudja felülírni a technológiai előrelépés és a hazai tulajdon előtérbe helyezése közti ellentmondást.

Amiben ez kimerülni látszik, az egy helyi hegemón hatalmi rendszer konszolidációja. A nemzeti tőkét nagyon erősen bekötik az államba, nagyon erős kölcsönös függőségi viszonyt hoz létre a politikai elit és a helyi tőke és más társadalmi csoportok között. Viszont a félperifériás viszonyok ezeken keresztül újratermelődnek

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborújaG7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKockázatos, de nagy nyereséggel kecsegtető év jöhet a magyar agráriumbanA termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Sablonok mentén értjük félre az országot" - Holch Gábor Kínában élő magyar tanácsadó üzletről, kulturális különbségekrőlMit gondolnak a kínaiak Magyarországról, és miben hasonlít jobban egy magyar egy vietnámira, mint egy kínaira? Ezekről is szó volt a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar az egyik leglazább bevándorlási szabály, de kik akarnak idejönni?Ha cégalapításról van szó, Magyarországon az egyik legmegengedőbb a bevándorlási szabályozás az EU-ban - mondta Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary Kft. ügyvezetője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?Többet és mást is láthatunk a magyar történelemből, ha nem nemzeti fókuszból, hanem a globális trendek helyi hatásai felől közelítjük meg. Laczó Ferenc és Varga Bálint az e heti G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk900 ezer eltűnt ellenzéki szavazó, totális Fidesz-dominancia - a választások eredményeit értékeltükHova lett nagyjából 900 ezer szavazó az ellenzéki táborból, és mi határozta meg leginkább települési szinten a Fidesz-támogatottságát? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban.

The post Mítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről is first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

231 epizódok