Indokolt a hisztéria az új koronavírus miatt?

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2020/02/Fabok_Marton_pdcst.mp3

Nincs sok értelme arról beszélni, hogy hogyan lehet feltartóztatni az új koronavírust az országhatárokon. Inkább arra kellene koncentrálni, hogy lassítsák a járvány terjedését, és elkerüljék, hogy térben és időben koncentrálódjanak a megbetegedések, máskülönben túlterhelődnek az egészségügyi rendszerek – mondta Marton Péter a G7 Podcastban.

A Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok tanszékének biztonságpolitikai szakértőjével – aki több cikkel is jelentkezett a témában nálunk és máshol is -, a koronavírusról elérhető információkat és az egyes országok válaszintézkedéseit vesszük végig. A műsor elején Fabók Bálintot kérdeztem röviden az Aldi és Lidl magyarországi munkakörülményeiről írt cikkeiről. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

Honnan érdemes hisztériamentesen, tényalapon tájékozódni járványügyi kérdésekben? Marton a következő netes felületeket ajánlja:

• Nemzeti Népegészségügyi Központ
• CDC (amerikai járványügyi hivatal) és ECDC (ennek európai megfelelője)
• Egészségügyi Világszervet (WHO)
• Johns Hopkins Egyetem (térkép)
• Worldometers.info
• NATO egészségügyi központ

Ugyanakkor „a járványügyi adatok olyanok, mint a csillagfény”, tehát egy jóval korábbi állapotot tükröznek. Az, hogy az aktuális helyzet mennyire tér el ettől, mind a kórokozó viselkedésén, mind az azóta meghozott intézkedéseken múlik. De vannak problémák a teszteléssel is: az eddigi tesztek néha hibásan adtak negatív eredményt, és kifejezetten nehézkes a vírus kimutatása. Kínában például többször változtatták a diagnosztikai követelményeket, ezért egyik alkalommal jelentősen megugrott a megbetegedések száma.

Az új koronavírus a megszokott influenzánál lényegesen – a mostani becslések szerint hússzor – halálosabb, ugyanakkor a 2 százalékosra becsült halálozási aránya eltörpül például a szintén most dúló kongói ebolajárvány 66 százalékos mutatójához képest. A korábbi ismertebb koronavírusok, például a MERS és a SARS szintén halálosabbak voltak (különösen a MERS, amely a fertőzöttek közel harmadának halálához vezetett), ám a terjedésük kevésbé volt gyors. Az effektív terjedési mutató azonban nemcsak a vírustól függ, hanem éghajlati és társadalmi-kulturális tényezőktől is, amelyek befolyásolhatják az emberek közötti kontaktusok gyakoriságát.

Az egyébként nem teljesen igaz, hogy csak idősek halnak meg az új koronavírusban. A rendelkezésre álló minták szerint a fiatal felnőttek között is sok a súlyos beteg, az idősek felülreprezentáltsága csak viszonylagos.

A koronavírus eléggé halálos ahhoz, hogy aggódjunk miatta, de ahhoz nem eléggé, hogy az igazán szigorú, a gazdaságot megbénító intézkedéseket indokolttá tegye

– mondta Marton. Szerinte az egyik lehetséges rossz forgatókönyv, ha például Kínában elkezdik feloldani a szigorú járványellenes rendelkezéseket, és később kiderülne, hogy valójában nagyobb a járvány kiterjedése. Ez súlyosan rombolná a közbizalmat, és kiszámíthatatlan gazdasági következményekkel járna.

A járványcsillapítás a 2009-es H1N1 vírus idején lett uralkodó hozzáállás. Ez az adatgyűjtésre, nyomon követésre, tesztelésre, az intézményszintű védelmi tervekre és a kockázatoknak kitett rétegekre fordított fokozott figyelemre épül.

Marton szerint járvány idején nem tartható, hogy az egyénre terheljék a költségeket, hiszen a betegség megállítása közérdek. Ezért például az amerikai vagy a bizonyos szempontból még inkább darwinista kínai rendszer hátrányban van. Kínában a háztartások gyakran az egészségügyi kiadások miatt adósodtak el, és ez különösen gyakori a vándormunkások körében. Ez hathatósan hozzájárulhatott a járvány szétterjedéséhez a korai időszakban.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

• Palócz Éva (2020. február 22.)
• Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
• Feller Antal (2020. február 1.)
• G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
• Marton Péter (2020. január 11.)
• Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
• G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
• Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
• Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
• Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
• G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
• Éber Márk (2019. október 26.)
• Dezső András (2019. május 11.)
• Szendrői Gábor (2019. május 4.)
• László Csaba (2019. április 27.)
• Tóth István János (2019. április 13.)
• Móricz Dániel (2019. március 23.)
• Csaba László (2019. március 16.)
• Muraközy Balázs (2019. február 23.)
• Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
• Pletser Tamás (2019. január 26.)
• Pethő András (2019. január 19.)
• Kovách Imre (2019. január 12.)
• Zsiday Viktor (2019. január 5.)
• Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
• G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
• Pléh Csaba (2018. november 24.)
• G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
• Tóth István György (2018. november 6.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
• Filippov Gábor (2018. október 27.)
• Scharle Ágota (2018. október 20.)
• Kovács Krisztián (2018. október 6.)
• Illyés Márton (2018. július 14.)
• Móró Tamás (2018. június 30.)
• Romhányi Balázs (2018. június 23.)
• Gregor Anikó (2018. június 17.)
• Juhász László (2018. június 9.)
• Lantos Gabriella (2018. május 19.
• Lakatos Péter (2018. május 12.)
• Krekó Péter (2018. május 5.)
• Mikecz Dániel (2018. április 21.)
• Oszkó Péter (2018. április 14.)
• Urbán László (2018. április 7.)
• Surányi György (2018. március 31.)
• Bod Péter Ákos (2018. március 24.)

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Indokolt a hisztéria az új koronavírus miatt? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.