A Z-generációsok nem a bankoknak, hanem a kortársaknak hisznek, ha a pénzükről van szó

G7 Beszélgetések

Mi befolyásolja azt, ahogy a pénzzel bánunk? Az élethelyzetünk, a családi mintáink, a motivációink, az értékvilágunk, a jövőbe vetett bizalmunk és kétségeink? Vannak-e generációs jegyek, amik egy egész korosztály pénzhasználati szokásait meghatározzák? Igaz-e, hogy a Z-sek mindenben felhasználók, az Y-osok élményhajhászok, az X-esek leszegett fejjel mennek előre, és boomerek-e a boomerek?

Elindult a Pénz(m)érték, a G7 új, hatrészes podcastsorozata a generációk pénzhez és fenntarthatósághoz való viszonyáról. Az egyes epizódokban egy-egy szakértővel és egy-egy civil vendéggel járja körbe a témát László Pál kollégánk.

Az első részben Steigervald Krisztián generációkutatóval és Kovács Mátéval, a Corvinus Egyetem harmadéves hallgatójával beszélgetünk. A felvételt ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni:

https://g7.hu/uploads/2023/10/penzmertek-1-resz-vagott-kevert-javitott.mp3

A Z-generációs fiataloknak csak két problémájuk van a munkahellyel, a munka és a hely. A munkát egy újabb tanulási fázisnak tekintik a továbblépés előtt, a bejárás pedig kifejezetten nem a szívügyük. Generációs jegy ez, vagy csak azért van így, mert megtehetik? A munkaerőhiánnyal mára megváltoztak az erőviszonyok, a fiatalok sokkal szabadabban érvényesülhetnek a munkaerőpiacon. Míg korábban nagyon meg kellett becsülni a munkahelyet, mára a munkavállalók kerültek erőfölénybe, ami magabiztosságot ad nekik, így jobban tudják érvényesíteni az érdekeiket – mondta Steigervald Krisztián.

Annyira nem látja a gyakorlatban az önbizalommal teli fiatalokat a munkaerőpiacon Kovács Máté. Ennek szerinte egyik oka a tekintélyelvű, poroszos iskolarendszer, a másik, hogy sokan már fiatalon rá vannak kényszerítve a munkába állásra, mert az ösztöndíjuk nem elég az egyetemista életmód fenntartásához, muszáj munkát vállalni. Bár több lehetőségük van, mint régebben, de most sokan úgy gondolkodnak, hogy az érettséginél eldől minden, és abba az irányba kell továbbmenni, amit akkor választottak.

A legfenntarthatóbb termék az, amit nem vásárolunk meg – mondta Kovács Máté. Viszont ha a meglévő igényeinket fenntarthatóan szeretnék kielégíteni, az sok esetben drágább, mintha kevésbé fenntartható terméket vásárolunk. Szerinte a fenntartható életmód és gondolkodás egyéni, személyes pénzügyi-egzisztenciális kérdés is, megfelelő csatornákon sok fiatalt meg lehet vele szólítani.

A mostani fiatalokkal kortársaikon keresztül lehet legjobban kommunikálni, ők nem példaképeket, ikonokat keresnek Steigervald Krisztián szerint. Számukra a hiteles személy most a youtuber és az influencer, akik arról beszélnek, hogy azzal az 1000 forinttal, ami most a bankszámlámon van, mit tudok kezdeni.

A podcast elkészítésében az Amundi Alapkezelő volt a partnerünk.

The post A Z-generációsok nem a bankoknak, hanem a kortársaknak hisznek, ha a pénzükről van szó first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.