Kim Xx nyilvános
[search 0]
Több
Download the App!
show episodes
 
Artwork

1
Emberemlékezet

Kossuth Rádió |MTVA Podcast

Unsubscribe
Unsubscribe
Heti
 
Amit elhallgattak, meghamisítottak, amit kitöröltek. Horváth Szilárd beszélget a XX. századi magyar történelemről, tabuk nélkül. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba! MTVA Podcast | Kossuth Rádió
  continue reading
 
Artwork
 
Kedves Hallgatóink! Önök a Terror Háza Múzeum Podcast csatornájának fültanúi! Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy az Andrássy út 60., ez a neoreneszánsz épület valóban újjászülethessen. A kommunista államot ezernyi ártatlan ember szenvedése és erőszakos halála árán védelmező hatóság csupán 1956-ban hagyta el a Budapest szívében, annak is legszebb sugárútján pompázó palotát. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nemzetiszocialista mérget okádó nyilasok, ...
  continue reading
 
Loading …
show series
 
Magyarirtás a Délvidéken 1944-45-ben, Nyugat-Bánságtól Bácskán, Szerémségen, Drávaszögön át Közép-Horvátországig, Fiuméig, Dubrovnikig és Muravidékig hatvanezer áldozattal. S ami ezt kíséri: több mint 200 haláltábor, ahol gáz helyett éhezéssel és járvánnyal irtottak. És a jelen: az áldozatok kárpótlása, az utódok igazságkeresése szinte lehetetlen.…
  continue reading
 
Egy azok közül, akik országot faragtak a trianoni torzóból. De nem akárki: ő vitte át a magyar tudományt a túlsó partra. Klebelsberg munkatársa, a budapesti olimpia egyik első említője, a tudós, az MTA elnöke, aki nagy stadiont is akart építeni az olimpiai cél érdekében a magyar fővárosban.
  continue reading
 
Volt mit újraírni a magyar történelemkönyveken. A történelem identitásképző tantárgy. Azt kell elérnünk, hogy a gyerekek reálisan lássák a történelmi folyamatokat és tényeket, de szeressék a hazájukat. Miként szolgálják ezt a célt az új történelemkönyvek?
  continue reading
 
Brutális elnyomás, rabszolgasors a cseheknél, vagyonvesztés, kitelepítés, teljes megfosztás az állampolgári jogoktól – ez várt a magyarokra Benes csehszlovák elnök rendszerében 1945-ben és utána. A párizsi béke pont olyan volt, mint a trianoni: bennünket nem kérdeztek meg, velünk nem tárgyaltak. Így alakult ki a felvidéki határ.…
  continue reading
 
Lehetett volna másként is – és rajtunk is múlt. Akárcsak a Trianon előtti két esztendőben, úgy a második világháború idején is rajtunk is múlt, hogy milyen lett a román-magyar határ. Ha nem lépünk be a háborúba, ha idejében kilépünk belőle…. mind-mind lehetőség volt az 1945-öt megelőző időben, hogy megoldjuk a Trianonban Károlyi Mihályék bűnéből ke…
  continue reading
 
Soha nem éltünk ilyen jól és biztonságban, mint ma. Van nyugdíjunk, társadalombiztosításunk, ami a 19. század végén nem volt. De miért nincs annyi gyermekünk, mint akkor? Miként függ össze a demográfiai tél a civilizációnkkal? Milyen folyamatok zajlottak Magyarországon az elmúlt évszázadokban, s különösen a 20. században? Elemzünk.…
  continue reading
 
Ismerősek a módszerek a 21 század elejéről?A német nemzetiszocialista sajtó 1941-től elítélő hangnemben írt arról, hogy a magyar kormány nem tett a németeknek megfelelő zsidóellenes lépéseket, nem vezetett be a birodalomnak megfelelő jogszabályokat, menekültpolitikát, s nem vett részt teljes erejével a szovjetellenes háborúban. Vagyis azt kifogásol…
  continue reading
 
Az asszimilációról beszélgetünk és a közös nemzeti célokról. Arról, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségében miként fogtak össze teljesen különböző származású, társadalmi helyzetű nők azért, hogy Magyarországot felemeljék porba sújtott állapotából. Révay Mór Jánosné életútja.
  continue reading
 
Gönczi Ferencet a Tóth Ilona perben ítélték halálra. A semmiért, ahogy „vádlott”társait is. Ha tett valamit Gönczi, az az embermentés volt, hiszen mentősként dolgozott az egész forradalmi időben 1956-ban. Pere példa arra is, hogy az ávó 1956 után, a Kádár rendszerben is dolgozott.
  continue reading
 
Ötszáz év szuverenitásküzdelmeit elemezzük, 1526-tól, s kipillantunk régebbi korokba is. Mi az, ami állandó a magyar történelemben? Mi az a harc, amit minden nemzedéknek meg kell vívnia? Milyen közös vonásai vannak szuverenitásküzdelmeinknek és miként függ ez össze a mélyen a lelkünkben és történeti alkotmányunkban gyökerező magyar demokratikus hag…
  continue reading
 
Csak a rendszerváltoztatás után kapott magyar állampolgárságot, s maga is menekült volt. Hontalan. Mégis megtalálta a hazáját, itt, Budapesten, Magyarországon. Többszázan köszönhetik neki az életüket. Ara Jeretzian regényes története Konstantinápolytól Budapesten át Bécsbe és vissza.
  continue reading
 
1945-ben a szovjet megszállás alá kerülő Magyarországon is megindult a kommunista diktatúra kiépítése. Az erőszakos rendszerváltoztatás egyszerre indult meg politikai, gazdasági és társadalmi téren. A küzdelem kiemelt terepe volt a magyar vidék, amellyel szemben a Magyar Kommunista Párt már 1945-ben megkezdte a hadjáratát. Földosztás, kényszerkolle…
  continue reading
 
Felvidéket maroknyi cseh légiós kezdte megszállni 1918-ban. Könnyedén visszaűzhetők voltak a határ mögé, ahonnan jöttek. De Károlyiék nem tűzparancsot, hanem visszavonulási parancsot adtak a magyar csapatoknak, a hadsereget pedig leszerelték. A cseh megszállással pedig eljött a felvidéki magyar városokban, például Pozsonyban is, a sortüzek ideje.…
  continue reading
 
A Kárpát-medencében az ezer éves magyar jelenlét szobrokban, emlékekben is kifejeződött. Nincs olyan szeglete a Kárpát-medencének, amely ne kapcsolódna a történelmünkhöz. Nem csoda, ha 1918 után elkezdődött az emlékek irtása. Ezzel párhuzamosan persze a megszállók konstruáltak maguknak új „történelmet”.…
  continue reading
 
Két név, amely nagyjaink mellett örökre megmarad az emlékezetünkben: Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágost. A trianoni szerződés aláírói. Aláírták, mert kellett. De rögtön utána kijelentették, hogy ezt soha, egy magyar sem fogja magára nézve kötelezőnek tartani. No de hol van az aláírás tolla?
  continue reading
 
„Folytatni fogom, folytathatatlan életemet” – fogalmazott Kertész Imre Sorstalanság című regényében az újrakezdés kapcsán. De valójában milyen lehetőségei voltak az újrakezdésre a haláltáborokból, az erőltetett menetek biztos pusztulás felé vivő útjáról, a munkaszolgálatból vagy éppen a gettóból szabaduló magyar zsidóknak 1945-ben? Ezekről kérdezte…
  continue reading
 
Ember maradt az embertelenségben, mégis embertelen körülmények között pusztult el. Sokan köszönhetik neki az életüket, és ő utolsó óráiban, a szovjet munkatáborban tartott istentiszteleten is szolgált. Magyar hőst mutatunk be, aki, mint minden önállóan, magyar módon gondolkodó ember, a nemzeti szocializmussal és a szovjet szocializmussal is szembek…
  continue reading
 
Azokra emlékezünk, akik nélkül nincs ma magyar Sopron, spersze eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi történt volna, ha 3 évvel korábban,1918 őszén-telén nem szerelik le a hadsereget, s az egész ország egy nagyRongyos Gárdává változva védte volna meg a magyar területeket a rátörő román,cseh és szerb csapatoktól. Erő és siker 1921-ből.…
  continue reading
 
A Kárpát-medencében számos magyar egyetemi-felsőoktatási város volt. Pozsony és Kolozsvár is, például. A professzorok egy szál ruhában menekülhettek, könyvtárukat, jegyzeteiket, tudományos munkásságukat ott kellett hagyniuk a megszállók parancsára. No de a halálból miként lett feltámadás a nagyívűen gondolkodó Klebelsberg Kunó vezetésével?…
  continue reading
 
1919-ben az Erdélyt tűzzel-vassal megszálló román csapatok húsvét hetének nagypéntekjén bestiális körülmények között végeznek ki több mint száz köröstárkányi és kisnyégerfalui lakost: férfiakat, nőket, gyerekeket is. Az árvákat felnevelte a falu. Az áldozatoknak pedig csak 80 év elteltével állíthattak emléket a megmaradtak utódai.…
  continue reading
 
Románia, évtizedeken át: amikor gyerekeket is beszerveztek, hogy jelentsenek tanáraikról, társaikról, szüleikről. S a beszervezők köztünk éltek a romániai „rendszerváltoztatás” után is. Bennünket persze elsősorban Erdély érdekel: miként működött ez a magyar közösségben?
  continue reading
 
Nem érte meg a rendszerváltoztatást, amiért annyitdolgozott. Mikortól? Már a német megszállás idején is 1944-ben, aztán 1945-től a szovjet megszállás idején folyamatosan, töretlenül. Vajon mekkora lelkierő kellett ahhoz, hogy a nyílt tárgyaláson visszavonja az ávó verőlegényei által kicsikart vallomásait? És mi következett utána, amikor újra magára…
  continue reading
 
A háborúnak törvényszerűen ki kell törnie – ez volt a közfelfogás még egyházi körökben is az első világháború előtt. S ha szinte mindenki így gondolkodik, a háborúnak bizony ki kell törnie. De miként ütközött össze ebben az időben a szociáldarwinizmus és a kereszténység? Vagy nem is ütközött össze?
  continue reading
 
A kivándorlók két nemzedék múlva elvesznek az anyaország számára – ez a Romániába az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején kivándorolt magyarok sorsának legfőbb tanulsága. No de miért vándoroltak ki a magyarok saját országukból idegenbe? Ezt is igyekszünk megérteni.
  continue reading
 
Veszprémy László Bernát könyve alapján beszélünk arról, hogy Magyarország 1944-es német megszállását követően a hazai zsidó közösségek vezetői feloldhatatlan dilemma előtt találták magukat: működjenek együtt a németekkel, vagy válasszák az ellenállás útját? Mit tudtak a zsidó vezetők Auschwitzról? Kiváltságos helyzetben voltak-e? Kollaboránsnak szá…
  continue reading
 
1945-öt követően a köztéri szobrok ledöntése és az új, marxista ihletettségű emlékművek felállítása jelezte a kommunista hatalomátvétel bekövetkezését a közterületeken. Korrajz – A diktatúrák hétköznapjai című műsorunkban ezúttal a kommunista diktatúra alatt állított köztéri alkotások kerültek górcső alá. Farkas Sebestyén, a múzeum történésze Szere…
  continue reading
 
Loading …

Gyors referencia kézikönyv