Artwork

A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

Miért vált a genderügy a Fidesz fő politikai termékévé? Beszélgetés Kováts Eszterrel

34:18
 
Megosztás
 

Manage episode 340410361 series 2539355
A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
A magyar kormánypártok 2017-ig nem emelték be a genderügyet a politika fősodrába. Néhány kiszólást eltekintve nem volt olyan érdemi politikai akció, amely azt mutatta volna, hogy ez válik pár éven belül a Fidesz politikai narratívájának alapkövévé. Hogyan jutottunk el eddig? Erről beszélgettünk Kováts Eszterrel, a Genderőrületek Németországban és Magyarországon című könyv szerzőjével. A gender szó jelentése, és főképpen az ehhez kapcsolódó asszociációk változáson mentek át a magyar közéletben. Egy évtizede még a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek jutottak volna eszünkbe, míg ma már a társadalmi nem, a transz- és queerkövetelések kerültek közpolitikai fókuszba. Ez pedig mozgósította a nyugat-európai radikális jobboldalt, majd 2017 óta a magyar kormánypártokat is. Ennek a politikai átalakulásnak, amely a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség elleni küzdelem – többé-kevésbé történő – támogatásáról szólt a Fidesz részéről, pár év alatt lett az a fő eleme, hogy a „az apa férfia, anya nő”. Ennek egyik materiális megjelenése volt az Isztambuli egyezmény ratifikálása. 2017 előtt nem látszott érdemi akadálya annak, hogy ezt a nemzetközi szerződést elfogadja a magyar parlament. Majd szinte pillanatok alatt jutottunk el oda, hogy a kormánypártok deklarálták: ez soha nem történhet meg. A kettő között az a politikai fordulat állt, amikor nyugat-európai mintákat másolva a Fidesz eldöntötte, hogy a „genderőrület” veszélyes. Azért is egyértelmű ennek a változásnak a politikai motivációja, mivel egységes genderelmélet mint olyan nem is létezik, a különböző genderideológiák egymással is vitában állnak. Ebből következően van olyan olvasta ennek, hogy ha a közbeszéd fókusza átkerül a társadalmi nemre vagy a nem bináris nem kérdésére, akkor ez elveszi a kommunikációs teret olyan alapproblémákról, mint a nők társadalmi hátrányainak vizsgálata. Kováts Eszter kiemelte, hogy ha megszűnik a biológiai nem mint nyilvántartott adat, akkor ezzel megszűnik annak kutathatósága, hogy hogyan változott a férfiak és nők közötti munkaerőpiai egyenlőtlenség. Azt is lehet látni az adatokból, hogy a magyar társadalom rezonált a kérdésre. A gyermekvédelmi népszavazáson az érvényes szavazatot leadók száma magasabb volt, mint a kormánypártra ugyanaznap leadott szavazatok száma. Ez pedig azt jelzi az ellenzék számára, hogy van társadalmon belül félelem, bizonytalanság ebben a kérdésben, amelyre kevés az a válasz, hogy ez buta kérdés, nem kell vele foglalkozni. A beszélgetés második részében arra kerestük a válaszokat, hogy a genderügy apropóján – mivel nyugat-európai és észak-amerikai politikai mintákat másolt a Fidesz – megjelenthet-e az abortuszkérdés is a politikai napirenden. A lengyel kormánypárttal hasonlította össze Kováts Eszter a helyzetet, és rámutatott, hogy a PiS-sel szemben a Fidesz sokkal racionálisabb ebben a kérdésben. Mivel a kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi többség nem nyúlna az abortusz kérdéséhez, nem várható, hogy néhány politikai kiszóláson kívül ebben a kérdésben érdemi jogszabályváltozás következne. Kováts Eszter könyve – Genderőrületek Németországban és Magyarországon – 2022. szeptember 22-től kapható.
  continue reading

228 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 340410361 series 2539355
A tartalmat a Új Egyenlőség biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a Új Egyenlőség vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
A magyar kormánypártok 2017-ig nem emelték be a genderügyet a politika fősodrába. Néhány kiszólást eltekintve nem volt olyan érdemi politikai akció, amely azt mutatta volna, hogy ez válik pár éven belül a Fidesz politikai narratívájának alapkövévé. Hogyan jutottunk el eddig? Erről beszélgettünk Kováts Eszterrel, a Genderőrületek Németországban és Magyarországon című könyv szerzőjével. A gender szó jelentése, és főképpen az ehhez kapcsolódó asszociációk változáson mentek át a magyar közéletben. Egy évtizede még a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek jutottak volna eszünkbe, míg ma már a társadalmi nem, a transz- és queerkövetelések kerültek közpolitikai fókuszba. Ez pedig mozgósította a nyugat-európai radikális jobboldalt, majd 2017 óta a magyar kormánypártokat is. Ennek a politikai átalakulásnak, amely a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség elleni küzdelem – többé-kevésbé történő – támogatásáról szólt a Fidesz részéről, pár év alatt lett az a fő eleme, hogy a „az apa férfia, anya nő”. Ennek egyik materiális megjelenése volt az Isztambuli egyezmény ratifikálása. 2017 előtt nem látszott érdemi akadálya annak, hogy ezt a nemzetközi szerződést elfogadja a magyar parlament. Majd szinte pillanatok alatt jutottunk el oda, hogy a kormánypártok deklarálták: ez soha nem történhet meg. A kettő között az a politikai fordulat állt, amikor nyugat-európai mintákat másolva a Fidesz eldöntötte, hogy a „genderőrület” veszélyes. Azért is egyértelmű ennek a változásnak a politikai motivációja, mivel egységes genderelmélet mint olyan nem is létezik, a különböző genderideológiák egymással is vitában állnak. Ebből következően van olyan olvasta ennek, hogy ha a közbeszéd fókusza átkerül a társadalmi nemre vagy a nem bináris nem kérdésére, akkor ez elveszi a kommunikációs teret olyan alapproblémákról, mint a nők társadalmi hátrányainak vizsgálata. Kováts Eszter kiemelte, hogy ha megszűnik a biológiai nem mint nyilvántartott adat, akkor ezzel megszűnik annak kutathatósága, hogy hogyan változott a férfiak és nők közötti munkaerőpiai egyenlőtlenség. Azt is lehet látni az adatokból, hogy a magyar társadalom rezonált a kérdésre. A gyermekvédelmi népszavazáson az érvényes szavazatot leadók száma magasabb volt, mint a kormánypártra ugyanaznap leadott szavazatok száma. Ez pedig azt jelzi az ellenzék számára, hogy van társadalmon belül félelem, bizonytalanság ebben a kérdésben, amelyre kevés az a válasz, hogy ez buta kérdés, nem kell vele foglalkozni. A beszélgetés második részében arra kerestük a válaszokat, hogy a genderügy apropóján – mivel nyugat-európai és észak-amerikai politikai mintákat másolt a Fidesz – megjelenthet-e az abortuszkérdés is a politikai napirenden. A lengyel kormánypárttal hasonlította össze Kováts Eszter a helyzetet, és rámutatott, hogy a PiS-sel szemben a Fidesz sokkal racionálisabb ebben a kérdésben. Mivel a kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi többség nem nyúlna az abortusz kérdéséhez, nem várható, hogy néhány politikai kiszóláson kívül ebben a kérdésben érdemi jogszabályváltozás következne. Kováts Eszter könyve – Genderőrületek Németországban és Magyarországon – 2022. szeptember 22-től kapható.
  continue reading

228 epizódok

Minden epizód

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv