Legjobban a járványoktól félünk, de nem akarunk maszkot viselni

Új Egyenlőség

A Policy Solutions kutatási programja több alkalommal is megmérte, hogy mit gondol a magyar társadalom a Covidról, a járványügyi intézkedésekről és a home office munkaformáról. Az adatok azt mutatják, hogy a globális veszélyek közül a járványoktól való félelem van az első helyen, de a járványok megelőzése már az intézkedések szintjén sem fontos. Az Új Egyenlőség e heti podcastjában erről beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással, az intézet vezetőjével. A globális veszélyek között még mindig a járványok kialakulását tartja a magyar társadalom a legfőbb problémának. Ez jelen pillanatban a háború okozta félelmeket is megelőzi. Ami azért is érdekes, mert az adatfelvétel 2022 szeptemberében történt, amikor a hírekben sok információt hallhattunk az orosz agresszió miatti háborúról, miközben a Covid okozta megbetegedések száma alacsonyan állt, ezért a hírekben is ritkábban lehetett találkozni vele. A járvány 48 ezer halálos áldozatot követelt Magyarországon. Ebben a tekintetben lakosságarányosan mindenképpen a negatív ranglista első felében van az ország. A politikai logika szerint ennek a ténynek a választásokat eldöntő hatással kellett volna bírnia, miközben láthatóan nem ez történt. Arra a kérdésre, hogy hány halálos áldozata volt a Covidnak Magyarországon, a válaszadók fele nem is mert tippelni, és csupán 19%-uk tippelt nagyságrendileg helyesen. Miután jó kormányzati kommunikációval a Fidesz „nem engedte meg”, hogy megtanulják a választók, hogy egy kisvárosnyi lakosságot vesztettünk el a Covid alatt, nem kell csodálkozni azon, hogy kifejezetten jó értékelést adtak a válságkezelésről. Egytől ötig terjedő skálán a kormánypárti szavazók 4-es osztályzatot adtak, amit valamelyest rontottak az ellenzékiek által adott gyenge jegyek, de így is hármas fölött volt az átlag. Ez a megítélés a járványkezelést ismerve mindenképpen hízelgő a kormány számára, és mutatja, hogy milyen mértékben képes uralni a kormánypropaganda a politikai napirendet. A kutatás vizsgálta a poszt-Covid és long Covid hatást is. A társadalmi jelentős része szenved ettől, ami a munkaképességre, a mindennapi életre is hatással lehet. Ugyanakkor sokan nem kerülnek az egészségügyi látóterébe, ez pedig ismét ráirányítja a figyelmet arra a problémára, hogy minél kisebb településen lakik valaki, annál kevésbé tudja igénybe venni az alapellátást. Ez azért is érdekes, mert közben zajlik az egészségügyi rendszer átalakítása, és nem látszik, mitől lenne az alapellátás hatékonyabb és jobb a kisebb településeken élők számára. A kutatás kitért a járványügyi intézkedések megítélésére is. Településtípus alapján van törés a magyar társadalomban. Miközben a budapestiek többsége azt gondolja, hogy influenzajárvány idején is legyen kötelező a tömegközlekedésen, üzletekben a maszk, a többi településtípuson élők kétharmada nem támogatna ilyen intézkedéseket.