Artwork

A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

Szendrői Gábor: Lett tőkéje a magyar cégeknek, de most kell nagyon figyelniük, hogy mire költik

 
Megosztás
 

Manage episode 239596600 series 2530805
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2019/05/szendroi_mixdown.mp3

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése remek tőkefelhalmozási lehetőséget adott a magyar vállalatok élmezőnyének. De ha ezt a tőkét nem a saját cégük tudásába, hanem például ingatlanba fogják fektetni, akkor pár évtized múlva ezt mindenki nagy elszalasztott lehetőségnek látja majd.

A G7 podcast e heti vendége Szendrői Gábor vállalati tranzakciós tanácsadó, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere. Ő és a videotonos Lakatos Péter voltak az ötletgazdái az április közepén tartott Magyar Vállalatok 2030 konferenciának.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).

Szendrői szerint a százezernyi magyar cégből kétezer van, ami eléri a látható méretet, vagyis az éves százmillió forint adózott nyereséget. Ezek fele külföldi cégek leányvállalata, a másik fele viszont magyar magánszemélyek tulajdonában van. Ez nem kevés, bár tény, hogy a magyar cégek méretben inkább lefelé húznak ebben az összevetésben, akárcsak a cseh és lengyel tulajdonú cégekkel összevetve.

A magyar vállalatok túlnyomó többsége – legalábbis jogilag – a rendszerváltás után jött létre, és, ahogy Szendrői fogalmaz, ezek túlélték a selejtező első körét. Jellemző rájuk, hogy versenyző piacokon érték el sikereiket, állami megrendeléseik elhanyagolhatóak, főleg exportra vagy magyarországi külföldi cégeknek dolgoznak – ugyanakkor a legnagyobb versenyelőnyük az olcsó munkaerő és az olcsó gépóra volt. Eljött viszont az idő megfogalmazni néhány problémát, mert ezt a modellt egyre nehezebb lesz fenntartani.

A cégvezetők átlagos életkora például már bőven túl van hatvanon, és ennél is nagyobb baj, hogy a magyar vállalatok nagy része egyszemélyes irányításra szabott, rosszul strukturált, befelé forduló. Ezért gyakran nehéz őket átadni a következő generációnak.

További probléma, hogy nagyon kevés fundamentális előnyük van a magyar vállalatoknak. Legfeljebb néhány, a hazai pálya előnyével magyarázható területen tudnak kiemelkedni (ingatlan, mezőgazdaság és élelmiszeripar, logisztika, nagykereskedelem).

Ezt a hátrányt Szendrői szerint cégszintű tudással kellene pótolni, tehát

  • saját brandekbe,
  • technológiába és
  • disztribúciós rendszerbe

kellene beruházniuk a hazai vállalatoknak, hogy előre tudjanak lépni. Az emelkedő munkaerőköltségek miatt ugyan már nem fognak elhullni ezek a vállalatok, de ha fejlődni szeretnének, akkor szerkezetileg is javulniuk kell.

Az nem számít technológiai beruházásnak, ha egy cég EU-s támogatásból megvesz egy jó német vagy japán munkagépet. Nem is érdemes feltétlenül saját kutatás-fejlesztésbe beruházniuk. A vállalatok Szendrői szerint Magyarországon nagy eséllyel érnek el sikert, ha jól válogatva vásárolnak fel más cégeket.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában közreműködött: Bagyinszki Dániel)

The post Szendrői Gábor: Lett tőkéje a magyar cégeknek, de most kell nagyon figyelniük, hogy mire költik first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 239596600 series 2530805
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2019/05/szendroi_mixdown.mp3

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése remek tőkefelhalmozási lehetőséget adott a magyar vállalatok élmezőnyének. De ha ezt a tőkét nem a saját cégük tudásába, hanem például ingatlanba fogják fektetni, akkor pár évtized múlva ezt mindenki nagy elszalasztott lehetőségnek látja majd.

A G7 podcast e heti vendége Szendrői Gábor vállalati tranzakciós tanácsadó, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere. Ő és a videotonos Lakatos Péter voltak az ötletgazdái az április közepén tartott Magyar Vállalatok 2030 konferenciának.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).

Szendrői szerint a százezernyi magyar cégből kétezer van, ami eléri a látható méretet, vagyis az éves százmillió forint adózott nyereséget. Ezek fele külföldi cégek leányvállalata, a másik fele viszont magyar magánszemélyek tulajdonában van. Ez nem kevés, bár tény, hogy a magyar cégek méretben inkább lefelé húznak ebben az összevetésben, akárcsak a cseh és lengyel tulajdonú cégekkel összevetve.

A magyar vállalatok túlnyomó többsége – legalábbis jogilag – a rendszerváltás után jött létre, és, ahogy Szendrői fogalmaz, ezek túlélték a selejtező első körét. Jellemző rájuk, hogy versenyző piacokon érték el sikereiket, állami megrendeléseik elhanyagolhatóak, főleg exportra vagy magyarországi külföldi cégeknek dolgoznak – ugyanakkor a legnagyobb versenyelőnyük az olcsó munkaerő és az olcsó gépóra volt. Eljött viszont az idő megfogalmazni néhány problémát, mert ezt a modellt egyre nehezebb lesz fenntartani.

A cégvezetők átlagos életkora például már bőven túl van hatvanon, és ennél is nagyobb baj, hogy a magyar vállalatok nagy része egyszemélyes irányításra szabott, rosszul strukturált, befelé forduló. Ezért gyakran nehéz őket átadni a következő generációnak.

További probléma, hogy nagyon kevés fundamentális előnyük van a magyar vállalatoknak. Legfeljebb néhány, a hazai pálya előnyével magyarázható területen tudnak kiemelkedni (ingatlan, mezőgazdaság és élelmiszeripar, logisztika, nagykereskedelem).

Ezt a hátrányt Szendrői szerint cégszintű tudással kellene pótolni, tehát

  • saját brandekbe,
  • technológiába és
  • disztribúciós rendszerbe

kellene beruházniuk a hazai vállalatoknak, hogy előre tudjanak lépni. Az emelkedő munkaerőköltségek miatt ugyan már nem fognak elhullni ezek a vállalatok, de ha fejlődni szeretnének, akkor szerkezetileg is javulniuk kell.

Az nem számít technológiai beruházásnak, ha egy cég EU-s támogatásból megvesz egy jó német vagy japán munkagépet. Nem is érdemes feltétlenül saját kutatás-fejlesztésbe beruházniuk. A vállalatok Szendrői szerint Magyarországon nagy eséllyel érnek el sikert, ha jól válogatva vásárolnak fel más cégeket.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában közreműködött: Bagyinszki Dániel)

The post Szendrői Gábor: Lett tőkéje a magyar cégeknek, de most kell nagyon figyelniük, hogy mire költik first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 epizódok

Toate episoadele

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv