Orbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államot

G7 Beszélgetések

Ha mindent beleszámítunk, például az adókedvezményeket is, akkor összesen nem költ annyival kevesebbet az Orbán-kormány szociálpolitikára, csak teljesen átstrukturálta a rendszert, és a klasszikus jóléti állam helyett egy munkaalapú jóléti rendszert, vagy munkaalapú társadalmat épített ki – mondta Szikra Dorottya, a G7 Podcast e heti adásában.

Magyarországon a 2010-es évek óta a politikai retorika szintjén jóléti állam helyett munkaalapú társadalom épül, ugyanakkor a konkrét trendek szintjén mégsem a jóléti állam leépítését látjuk, hanem az illiberális átalakulását, ami ráadásul illeszkedik más autokratizálódó országokra jellemző trendekbe is. A G7 Podcastban ezekről Szikra Dorottyával, a Társadalomtudományi Kutatóintézet kutatójával és a a CEU vendégelőadójával beszélgettünk.

https://g7.hu/uploads/2023/05/05_06_szikra_dorottya.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az illiberális országok jóléti államai korábban sem voltak könnyen beilleszthetőek a nyugati országok liberális demokráciáinak klasszikus jóléti államtípusai közé, és az autokratizálódás sem jelenti azt, hogy valamelyik konkrét típusra kezdenének el hasonlítani. „A hagyományos szociálpolitikai gondolkodással, főleg a nyugati-európai vagy angolszász irodalom alapján amit eddig tudtunk eddig a szociálpolitikáról, azt körülbelül elfelejthetjük. Nem tudjuk magyarázni azt, ami most történik ezekkel a korábbi fogalmainkkal” – mondta Szikra Dorottya.

A hasonlóság inkább abban látszik, hogy hogyan csinálják a szociálpolitikát. Oroszország szociálipolitikája például a 2000-es években nagyon hasonlított arra, ahogy a 2010-es évek elején Magyarországon az Orbán-kormány csökkentette a parlamenti bizottságok szerepét, vagy hogy egyéni képviselői indítványokkal alapozott meg bizonyos nagyon fontos – például a nyugdíjrendszert érintő – változásokat.

„Tehát úgy működtetik a szociálpolitikát, mintha vészhelyzet lenne. És ez már akkor is úgy volt, amikor még nem volt kihirdetve a vészhelyzet” – mondta. Egy másik példa erre az a 2011-es alkotmánymódosítás, ami azt célozta, hogy az Alkotmánybíróság semmilyen gazdaságpolitikai ügyben ne szólhasson bele a törvénykezésbe.

Innentől fogva szabad volt az út bármilyen szociálpolitikai vagy gazdaságpolitikai döntéshez anélkül, hogy Alkotmánybíróság vétót nyújthatott volna be, mint ahogy azt megtette mondjuk a Bokros-csomag idején. Magyarán az illberális működésmód megnyitja a kaput a teljesen önkényes szociálpolitika-csinálás előtt.

– mondta.

Abból a szempontból, hogy konkrétan milyen intézkedéseket valósítanak meg ezek az országok, egy közös vonás mindenképpen feltűnő, és ez a pronatalista, tehát a születésszámok növelését előtérbe helyező diskurzus és az ezt elősegíteni igyekvő intézkedések. „Megdöbbentően hasonló az, ahogy Erdoğan beszél a három- vagy néggyerekes török családmodellről és a nők a szerepéről a családban, mint ahogy erről Putyin vagy akár Orbán beszél” – mondta, hozzátéve, hogy

nagy különbségek vannak abban viszont, hogy a retorika mögé mennyire teszik oda a konkrét intézkedéseket és szolgáltatásokat.

Törokországban például nem teszik mögé, ott inkább az egészségügyet fejlesztették komolyabban. Viszont Oroszországban, Magyarországon és Lengyelországban nagy elánnal nyúltak hozzá a családpoltikai rendszerekhez, tehát ténylegesen próbálják mögé tenni a pénzt, nem csak beszélnek, hanem csinálnak is dolgokat. Ugyanakkor abban nagy különbségek vannak, hogy kiknek nyújtják ezeket az új típusú ellátásokat.

A beszélgetésben ezeken kívül még szó volt többek között arról is, hogy:

• történelmileg hogy alakult ki a magyarországi jóléti állam, és hogyan alakult át 2010 után,
• mi lehet az oka annak, hogy az illiberális államok nem leépítik, hanem csak átalakítják a jóléti államaikat,
• milyen társadalmi csoportokat céloznak az illiberális államok jóléti- és családpolitikai intézkedései,
• és hogy milyen hatással van az illiberális szociálpolitika a nők helyzetére?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbbá és kiszámíthatóbbá tehetik az atomenergiát a moduláris erőművekLengyelország és Románia már a legújabb moduláris technológia hasznosításán dolgozik, amivel akár a paksi fejlesztéseket is előzhetik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik - a ChatGPT gazdasági jelentőségét szinte még felbecsülni sem tudjukTechnológiai forradalom zajlik, de a lehető legjobbkor. Kállai Gábor és Pintér Róbert a G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetéseVeszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatátOsztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miattMiért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

The post Orbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államot first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.