Artwork

A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

Nem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatot

 
Megosztás
 

Manage episode 297138865 series 2530805
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/07/bucsky_juhasz_sb_final_v2.mp3

Igazából ez az egész koncepció egy finanszírozási formáról szól, itt most egy finanszírozási koncepcióváltásról beszél a kormány is, és a közbeszerzési anyag indoklása is az EU-s források hiányára hivatkozik. Ilyen szempontból még azt is lehet mondani, hogy ez egy jogos felvetés lehetne az építés tekintetében, de hát ahogy azt láttuk az elmúlt években, évtizedekben, amikor ppp-alapon épültek autópályák, akkor a hazai viszonyok között meglehetősen nagy sikertelenség, túlárazás és egyéb problémák merültek fel. Én ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy kockázatos lépés – mondta Juhász Mattias az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Június közepén jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében egy kiírás, amiből az derült ki, hogy a magyar kormány csaknem a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot koncesszióba adná 35 évre. Az e heti G7 Podcastban Bucsky Péter kollégánkkal – aki a G7-en részletes cikkben foglalkozott a tervvel – és Juhász Mattias közlekedési szakértővel, közlekedés-gazdaságtanra specializálódott okleveles infrastruktúra-építőmérnökkel beszéltük át, hogy mik lehetnek az intézkedés előnyei és hátrányai, és mitől függ, hogy a gyakorlatban melyikből lenne több az átszervezés megvalósítása esetén.

A 35 év a leghosszabb időtartam, amennyit a jogszabályi környezet lehetővé tesz ilyen koncessziók esetén. Juhász szerint a kockázat pont abban van, hogy semmit sem tudunk arról, pontosan hogyan fogunk 2056-ban közlekedni, és milyen közlekedési infrastruktúrahálózat lesz ideális ahhoz, hogy az akkori közlekedési igényeket kielégítsük.

„Elég csak arra gondolni, hogy a pandémiás helyzet hogyan alakította át a mindennapi életünket. Az egy teljesen homályos terület, hogy önvezető járművek lesznek-e addigra, vagy hogy milyen új közlekedési formák lesznek, ezt nem lehet ennyire előre látni, és ilyen módon fölkészülni se lehet rá. A koncesszióknak az egyik hátulütője, hogy amikor egy nagy adag kockázatot áttolunk a pályázó oldalára, akkor azt bizony a pályázó be fogja árazni. És minél nagyobb a kockázat, annál inkább fog beépíteni ilyen biztonsági tartalékokat, amelyeket aztán majd az adófizetők fognak megfizetni. Ez sülhet el jól is, ha úgy alakulnak a dolgok, meg történhet az is, hogy iszonyatosan túlárazott lesz a dolog, ahogy azt láttuk számos esetben itthon” – mondta Juhász.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Miért akarja az állam az autópálya-rendszert koncesszióba adni, mik ennek szerintük az előnyei, és miért kell az eddigi rendszert megváltoztatni?
  • Milyen utak kerülnének koncesszióba? Miért vonatkozik az üzemeltetésre, és miért nem csak új utak építésére?
  • Kell-e egyáltalán új autópálya Magyarországon?
  • Vannak-e erre európai példák? Mire van szükség ahhoz, hogy ez ne legyen ráfizetés az államnak?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

The post Nem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatot first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 297138865 series 2530805
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/07/bucsky_juhasz_sb_final_v2.mp3

Igazából ez az egész koncepció egy finanszírozási formáról szól, itt most egy finanszírozási koncepcióváltásról beszél a kormány is, és a közbeszerzési anyag indoklása is az EU-s források hiányára hivatkozik. Ilyen szempontból még azt is lehet mondani, hogy ez egy jogos felvetés lehetne az építés tekintetében, de hát ahogy azt láttuk az elmúlt években, évtizedekben, amikor ppp-alapon épültek autópályák, akkor a hazai viszonyok között meglehetősen nagy sikertelenség, túlárazás és egyéb problémák merültek fel. Én ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy kockázatos lépés – mondta Juhász Mattias az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Június közepén jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében egy kiírás, amiből az derült ki, hogy a magyar kormány csaknem a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot koncesszióba adná 35 évre. Az e heti G7 Podcastban Bucsky Péter kollégánkkal – aki a G7-en részletes cikkben foglalkozott a tervvel – és Juhász Mattias közlekedési szakértővel, közlekedés-gazdaságtanra specializálódott okleveles infrastruktúra-építőmérnökkel beszéltük át, hogy mik lehetnek az intézkedés előnyei és hátrányai, és mitől függ, hogy a gyakorlatban melyikből lenne több az átszervezés megvalósítása esetén.

A 35 év a leghosszabb időtartam, amennyit a jogszabályi környezet lehetővé tesz ilyen koncessziók esetén. Juhász szerint a kockázat pont abban van, hogy semmit sem tudunk arról, pontosan hogyan fogunk 2056-ban közlekedni, és milyen közlekedési infrastruktúrahálózat lesz ideális ahhoz, hogy az akkori közlekedési igényeket kielégítsük.

„Elég csak arra gondolni, hogy a pandémiás helyzet hogyan alakította át a mindennapi életünket. Az egy teljesen homályos terület, hogy önvezető járművek lesznek-e addigra, vagy hogy milyen új közlekedési formák lesznek, ezt nem lehet ennyire előre látni, és ilyen módon fölkészülni se lehet rá. A koncesszióknak az egyik hátulütője, hogy amikor egy nagy adag kockázatot áttolunk a pályázó oldalára, akkor azt bizony a pályázó be fogja árazni. És minél nagyobb a kockázat, annál inkább fog beépíteni ilyen biztonsági tartalékokat, amelyeket aztán majd az adófizetők fognak megfizetni. Ez sülhet el jól is, ha úgy alakulnak a dolgok, meg történhet az is, hogy iszonyatosan túlárazott lesz a dolog, ahogy azt láttuk számos esetben itthon” – mondta Juhász.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Miért akarja az állam az autópálya-rendszert koncesszióba adni, mik ennek szerintük az előnyei, és miért kell az eddigi rendszert megváltoztatni?
  • Milyen utak kerülnének koncesszióba? Miért vonatkozik az üzemeltetésre, és miért nem csak új utak építésére?
  • Kell-e egyáltalán új autópálya Magyarországon?
  • Vannak-e erre európai példák? Mire van szükség ahhoz, hogy ez ne legyen ráfizetés az államnak?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

The post Nem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatot first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 epizódok

כל הפרקים

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv