Innovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnek

 
Megosztás
 

Manage episode 318894715 series 2530805
A sorozat szerzője: G7, akit a Player FM és a Player FM-közösség fedezett fel. A szerzői jogok tulajdonosa a kiadó, nem a Player FM, és a hangfájlt a kiadó osztja meg közvetlenül a saját szerveréről. A frissítések nyomonkövetéséhez koppints a Feliratkozás gombra, vagy másold be a feed URL-t egy másik podcast-appra.
https://g7.p3k.hu/uploads/2022/01/starschemadatapolisstory_sb_01.mp3

Az elmúlt évtizedben berobbantak a big datával foglalkozó, adatalapon termékeket fejlesztő vagy tanácsadással foglalkozó vállalkozások. Az ilyen vállalatok előtt globális piaci lehetőségek állnak; termékeiket iparágak széles spektrumán használhatják, és országhatárokat átívelően árusíthatók. Magyarországon megvannak a jó adatos cégek alapjai, a termékfejlesztéshez szükséges IT-szakemberek, a statisztikai és gépi tanulással foglalkozók, a termékek értékesítése viszont komoly kihívást jelent.

A műsorban megszólalók: Földi Tamás, a Starschema ügyvezető igazgatója és Szima-Mármarosi Balázs, a Datapolis ügyvezető igazgatója.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar nem egy könnyű piac; pár évvel le vagyunk maradva a külföldi trendekről. Nagyon sok esetben a magyar cégeknek az amerikai és a német anyavállalatok mondják meg, hogy milyen döntéseket kell hozni és milyen alkalmazásokat kell használni. Ha valóban innovatív megoldásokat akarunk szállítani, akkor nekünk a központokkal kell együtt dolgozni

– mondja Földi Tamás.

A Starschema fejlődésében nagyon fontos pillanat volt, amikor megnyitották az első Egyesült Államokban lévő irodájukat. Az amúgy magas hatékonyságú cég – amelyet épp most vásárol fel egy indiai társaság – tovább tudta növelni az egy főre jutó árbevételét, és az irodanyitás után volt képes komoly partnerként pozicionálni magát olyan vállalatok számára is, mint a Facebook vagy a Netflix.

Földi Tamás szerint fontos, hogy a legjobb fejlesztőket alkalmazza a cég Magyarországon, és olyan kultúrát teremtsen, ahol jó dolog „geek”-nek lenni. Ez hatással van a termék minőségére és később az értékesítésre is. Sok esetben az jön vissza a piacról, hogy a partnerek nem hivatásos értékesítőkkel, hanem technikai tudással bíró mérnökökkel vagy mérnöki múlttal rendelkezőkkel tárgyalnak szívesen.

Szima-Mármarosi Balázs a termékfejlesztésen túl azt emelte ki, hogy az adatbizniszben kiemelkedően fontos, hogy megtalálja a vállalat a jó szavakat. Sok modellre még nincs bevett szótár, és problémákat szülhet, ha a megrendelő és szolgáltató vállalat nem érti meg pontosan, hogy kinek mi a célja és a képessége. Ezt kezelni a Datapolisz számára kiemelkedő fontosságú.

Sokszor felsővezetői szinten történik a döntés, hogy legyen egy vállalat „data-driven”, ne intuíció alapú. […] Ha mi nem tudunk kommunikálni nekik arról, hogy mi milyen értéket tudunk a mindennapi életben szállítani, az problémát szülhet. El kell tudnunk magyarázni pár mondatban, hogy mi a célunk és hogyan segítünk, és ezt igazolnunk is kell

– mondja Balázs.

A Datapolis módszertanát tekintve ez hatványozottan igaz, hiszen rengeteg adatot kombinálnak, és sokszor geospaciális informatikai rendszereket építenek. Majd a hálózattudomány vívmányaival következtetnek üzleti döntéseket támogató információkra.

Mivel az adatos projektek nagy százaléka sikertelenül végződik, a podcastban megkérdeztem, hogy milyen okokat látnak az adatos vállalatok vezetői, amik miatt egy projekt végén nem használják a megoldásaikat a megrendelő vállalatok. A válaszokból két tanulságot szűrhetünk le.

Egyrészről nagyon gyakran túl bonyolult rendszereket céloz meg a projektek során a megrendelő, az adatos cégek pedig nem tudnak nemet mondani. Így a projekt végén kiderül, hogy nem fog megtérülni az esetleges átállás. Másrészről sokszor olyan fejlesztések valósulnak meg, amik csak addig működnek, amíg a szolgáltató vállalat specialistái segítséget nyújtanak hozzá. Mind a két eset kezelhető, amennyiben komoly egyeztetés előzi meg a fejlesztés megkezdését.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaságMár magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványbanA magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tóba dobott kő fodrainak éve - 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerintHa csak egy adatot választhatnál, ami jól megragadja 2021-et, mi lenne az? Ezt a kérdést válaszolják meg munkatársaink 2022 első G7 Podcastjában, amelyben az óévet értékeltük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

The post Innovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnek first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

207 epizódok