Az irodanosztalgia csak a minőségi irodákba csábít vissza

G7 Beszélgetések

Az elmúlt két évben alapjaiban változott meg az irodapiac, bérlői és fejlesztői oldalról is. A járvány előtt olyan irodákat kellett fejleszteni, amelyek az otthoni kényelmet biztosítják a dolgozóknak – most már ennél jobbat, többet kell adni ahhoz, hogy a munkavállalók visszajöjjenek az irodába – mondta Würsching Péter, a JLL Hungary bérbeadási igazgatója a G7 podcastban.

Az adást ide kattintva vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:

https://g7.hu/uploads/2022/06/wursching_agocs_mixdown_uj.mp3

Nemcsak a piaci igények, az irodai bérbeadás folyamata is megváltozott a szakértő szerint. Korábban megkerestük az ügyfél számára legjobb ingatlant, segítettünk letárgyalni a szerződést – idézte fel. Ez a történet most úgy kezdődik, hogy azt segítünk meghatározni, hány négyzetméterre lesz szüksége, kikérdezzük, hol tart a hibrid munkavégzésre való átállásban, hogyan néznek ki a munkafolyamatok és hogy mit lát a jövőből. Egy új szakmát tanultunk meg, a munkakörnyezeti tanácsadást. Globális cégként tisztában vagyunk a nemzetközi trendekkel, és igyekszünk felismerni a szektorok, munkavégzési stílusok törvényszerűségeit, így tanácsot tudunk adni a jövőre vonatkozóan, és meghatározni egy igényt a méretet, funkciót és lokációt illetően – mondta.

Az utóbbi időszakban a munkavállalók részéről megjelent az irodanosztalgiának nevezett jelenség, az otthoni munkavégzés sokakat elmagányosít, hiányzik a közösség, és technikai jellegű problémák is felmerülhetnek, amik akadályozzák a munkavégzést. A JLL felmérése szerint tízből hét munkavállaló szívesen visszatérne az irodába azok közül, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy jó minőségű az irodájuk – míg ahol elégedetlenek voltak vele, ott mindössze öt százalékos ez az arány.

Agócs Balázs, a JLL munkakörnyezeti stratégiai tanácsadója szerint alapvetően három dolgot lehet adni a munkavállalóknak, amitől igazán jól érzik magukat: jól működő technológiát, amivel bárhonnan hozzáférhetnek mindenhez, jó munkaterepet, ami a kényelmes munkaállomást, nagy közösségi tereket jelenti, és a rugalmas munkakultúrát, amikor én dönthetem el, mikor megyek be dolgozni – bizonyos feltételek mellett.

A jövő irodái Würsching Péter szerint egyszerre reagálnak a dolgozók igényeire, és működnek fenntarthatóan. Kiemelte a Well minősítési rendszert, ami a dolgozói jóllétre határoz meg elvárásokat, ilyenek a friss levegő biztosítása, megfelelő fényviszonyok, hőmérséklet és a design kérdése. De ide tartoznak a kiegészítő szolgáltatások, mint az egészséges ételek biztosítása és a kondilehetőség, ami az új fejlesztéseknél már alapkövetelmény. Emellett a fenntarthatóságra törekvés, alacsony karbonlábnyom is elvárás a bérlők részéről, amikor új irodát keresnek.

És hogy mindez mennyire drágítja meg az irodabérlést? A költségstruktúra alapja a négyzetméter továbbra is – ebből kiindulva egy négyzetméter irodaterület üzemeltetése 5 euró; 15 euró a bérleti díja, és 150 euró a négyzetméterenkénti munkavállalói költség. Az összes vállalati költség 80-90 százaléka tehát a munkabér – és nincs drágább, mint az elveszített munkavállaló, mert az új is hasonló vagy magasabb bérigényekkel érkezik, ha ugyanazt a tudást hozza a céghez, és mindig be kell tanítani – fejtette ki Würsching Péter. A másik oldalon pedig a 10-15-20 százalékos bérletidíj-emelkedés egy jobb minőségű épületért az összköltség tekintetében 1-2 százalékot jelent. Ezt a törvényszerűséget már a munkáltatók is egyre inkább felismerik – mondta a JLL Hungary bérbeadási igazgatója.

A podcast elkészítését a JLL Hungary támogatta.

The post Az irodanosztalgia csak a minőségi irodákba csábít vissza first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.