Artwork

A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

A tóba dobott kő fodrainak éve – 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerint

 
Megosztás
 

Manage episode 316259448 series 2530805
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/12/szerk_evnyito_final_2.mp3

„Ha minden jól alakul, akkor reménykedhetünk abban, hogy ezek a fodrok, amiket tóba dobott kőként vetett a járvány, szépen elkezdenek elülni 2022-ben. De azért nagyon jelentős kockázatok vannak” – mondta Jandó Zoltán az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

2022 első G7 Podcastjában a szerkesztőség tagjaival a 2021-es évet egy-egy szám alapján értékeltük. A statisztikák rövid magyarázata után munkatársaink arról beszéltek, hogy miért volt fontos az adott szám 2021-ben, és hogy mi várható az új évben abban a társadalmi vagy gazdasági szférában, amiről az adatuk valamit elárult. És most jöjjenek a számok, néhány rövid idézet a podcastból, és pár kapcsolódó tartalom!

Váczi István – 31 százalék: a harmadik oltást felvettek aránya a magyar népességben (december 21-én, a felvétel napján). „Az év elején nem is gondoltuk volna, hogy kell majd harmadik oltás, és hogy ennek ennyire fontos szerepe lesz. De ahogy haladtunk előre az időben, főleg a második félévben egy inkább kiderült, hogy négy-hat hónap után elkezd kopni az első és második oltások által nyújtott védelem. Ezért egyre fontosabb lesz a harmadik oltások szerepe is.”

Bucsky Péter – 9512 euró: ennyibe került egy konténert Sanghajból Rotterdamba küldeni a podcast felvételének napján. „5000 dollárról emelkedett ilyen szintre az év elejéhez képest, 2020 elején még 1000 euró környékén volt ez a szolgáltatás. És nemcsak Kínából Európába drága most árut hozni, hanem az egész világon. Az inflációban ez nagyon komoly szerepet játszik: az UNCTAD, az ENSZ egyik szervezetének becslése szerint ez 2-3 százalékos árnövekedést is okozhatott, bár ez erősen függ attól, hogy egy adott országnak milyen a gazdasága.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Torontáli Zoltán – 6 százalék: ekkora volt novemberben az élelmiszerinfláció éves összehasonlításban Magyarországon. „Ez az adat azért érdekes nekünk, mert egész évben követtük az élelmiszerárak változását, és tavasz eleje óta már lehetett hallani, hogy jelentősebb infláció lesz. Kíváncsiak voltunk, hogy ez mikor gyűrűzik be a boltokba, és végül október-november környékére történt meg. Nagyon érdekes volt végigkövetni, ahogy egy várakozás realizálódik a boltok kasszáinál is.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Jandó Zoltán – 26,6 százalék: ez az a szám, amennyivel az ipar belföldi értékesítésének árai emelkedtek egészen októberig az azt megelőző év azonos időszakához képest. „Trendszerűen ráadásul ez még felfelé is mehet. Egy évvel korábban ez 1,3 százalék volt, tehát akkor nem igazán volt ipari infláció, most viszont nagyon jelentős mértékű van. Ezek az árak azért némi csúszással jelennek meg a fogyasztói árakban. Az, hogy ennek a csúszásnak a mértéke mekkora, időszakonként, országonként és még sok minden más alapján eltérő. De ezek még nem feltétlenül gyűrűztek be a fogyasztói árakba, és ez alapján tovább emelkedhetnek azok az árak is, amikkel az emberek találkozhatnak a különböző üzletekben.”

Hobot Péter – 25 hét: egy chip megrendelése és leszállítása között átlagosan ennyi idő telik el a világban. Ez a szám 2021 előtt 10-13 hét körül volt, „de az év elejétől folyamatosan növekedett, és most már átlagosan itt tartunk. A Gfk kutatása alapján a karácsonyi előtti időszakban nagyjából negyedannyi szórakoztató elektronikai terméket, tv-t adtak el, részben azért, mert nem volt chip, amivel ezeket le lehetett gyártani. És általában pedig az IT-termékekre jellemző, hogy 10-15 százalékkal nőttek az árak az elmúlt hat hónapban. Az autópiacon a leginkább érezhető hatás pedig a várakozási idő növekedése.”

Hajdu Miklós – 807 ezer forint: ez a Törökbálinton 2021 novemberében jellemző ingatlanpiaci medián hirdetési négyzetméterár. „Ezt az adatot azért tartom érdekesnek, mert ugyanebben az időszakban ugyanez Budapestre vonatkozóan 804 ezer forint volt. Tehát elmondhatjuk azt, hogy 2021 novemberében a medián hirdetési négyzetméterárak Törökbálinton és további más agglomerációs településeken meghaladták a budapesti szintet.”

Pálos Máté – 1,6: ez volt Magyarországon 2021-ben a teljes termékenységi arányszám. Tehát ha ez az év állandósulna, akkor egy nő az élete folyamán átlagosan 1,6 gyermeknek adna életet. „Ez a szám egyszerre magas és alacsony is. Egyrészt trendszerűen növekedést mutat az elmúlt három évben. Amúgy is különleges, hogy egymást követő három évben nő ez az mutató egy európai országban, de ez a Covid-sújtotta években is tovább növekedett. Másrészt viszont európai szinten ez nem egy kiemelkedő adat, átlagosnak mondható inkább. Tehát eljutottunk egy sereghajtó pozícióból a középmezőnybe.”

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA távoktatás miatt került előtérbe a hallgatók lelki egészsége a felsőoktatásbanHosszútávú hatásai is lehetnek annak, hogy a felsőoktatás a járvány miatt távolléti oktatásra kényszerült. A G7 Podcastban ezúttal az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszélgettünk a témáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb elmék azon dolgoznak, hogy többet kattintsunk reklámokra, de ennek nem kell így lennieA techóriásoknál felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Az e heti G7 Podcastban azt járjuk körül, hogyan teremthetünk közösségileg hasznosabb digitális környezetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPszichiáterhez vagy fát ölelni kell küldeni az ökoszorongásos kismamát?A pszichológia tudományát alapjaiban változtatja meg, ha tudatosítjuk, hogy a klímaváltozás hatással van a mentális állapotunkra. Többek erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkChikán Attila: Kornai külső szemlélőként írta le a rendszereket, amiket vizsgáltA G7 Podcast e heti adásában a nemrég elhunyt Kornai János, az egyik legnagyobb hatású magyar közgazdász életművéről beszélgettünk.

The post A tóba dobott kő fodrainak éve - 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerint first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 316259448 series 2530805
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/12/szerk_evnyito_final_2.mp3

„Ha minden jól alakul, akkor reménykedhetünk abban, hogy ezek a fodrok, amiket tóba dobott kőként vetett a járvány, szépen elkezdenek elülni 2022-ben. De azért nagyon jelentős kockázatok vannak” – mondta Jandó Zoltán az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

2022 első G7 Podcastjában a szerkesztőség tagjaival a 2021-es évet egy-egy szám alapján értékeltük. A statisztikák rövid magyarázata után munkatársaink arról beszéltek, hogy miért volt fontos az adott szám 2021-ben, és hogy mi várható az új évben abban a társadalmi vagy gazdasági szférában, amiről az adatuk valamit elárult. És most jöjjenek a számok, néhány rövid idézet a podcastból, és pár kapcsolódó tartalom!

Váczi István – 31 százalék: a harmadik oltást felvettek aránya a magyar népességben (december 21-én, a felvétel napján). „Az év elején nem is gondoltuk volna, hogy kell majd harmadik oltás, és hogy ennek ennyire fontos szerepe lesz. De ahogy haladtunk előre az időben, főleg a második félévben egy inkább kiderült, hogy négy-hat hónap után elkezd kopni az első és második oltások által nyújtott védelem. Ezért egyre fontosabb lesz a harmadik oltások szerepe is.”

Bucsky Péter – 9512 euró: ennyibe került egy konténert Sanghajból Rotterdamba küldeni a podcast felvételének napján. „5000 dollárról emelkedett ilyen szintre az év elejéhez képest, 2020 elején még 1000 euró környékén volt ez a szolgáltatás. És nemcsak Kínából Európába drága most árut hozni, hanem az egész világon. Az inflációban ez nagyon komoly szerepet játszik: az UNCTAD, az ENSZ egyik szervezetének becslése szerint ez 2-3 százalékos árnövekedést is okozhatott, bár ez erősen függ attól, hogy egy adott országnak milyen a gazdasága.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Torontáli Zoltán – 6 százalék: ekkora volt novemberben az élelmiszerinfláció éves összehasonlításban Magyarországon. „Ez az adat azért érdekes nekünk, mert egész évben követtük az élelmiszerárak változását, és tavasz eleje óta már lehetett hallani, hogy jelentősebb infláció lesz. Kíváncsiak voltunk, hogy ez mikor gyűrűzik be a boltokba, és végül október-november környékére történt meg. Nagyon érdekes volt végigkövetni, ahogy egy várakozás realizálódik a boltok kasszáinál is.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Jandó Zoltán – 26,6 százalék: ez az a szám, amennyivel az ipar belföldi értékesítésének árai emelkedtek egészen októberig az azt megelőző év azonos időszakához képest. „Trendszerűen ráadásul ez még felfelé is mehet. Egy évvel korábban ez 1,3 százalék volt, tehát akkor nem igazán volt ipari infláció, most viszont nagyon jelentős mértékű van. Ezek az árak azért némi csúszással jelennek meg a fogyasztói árakban. Az, hogy ennek a csúszásnak a mértéke mekkora, időszakonként, országonként és még sok minden más alapján eltérő. De ezek még nem feltétlenül gyűrűztek be a fogyasztói árakba, és ez alapján tovább emelkedhetnek azok az árak is, amikkel az emberek találkozhatnak a különböző üzletekben.”

Hobot Péter – 25 hét: egy chip megrendelése és leszállítása között átlagosan ennyi idő telik el a világban. Ez a szám 2021 előtt 10-13 hét körül volt, „de az év elejétől folyamatosan növekedett, és most már átlagosan itt tartunk. A Gfk kutatása alapján a karácsonyi előtti időszakban nagyjából negyedannyi szórakoztató elektronikai terméket, tv-t adtak el, részben azért, mert nem volt chip, amivel ezeket le lehetett gyártani. És általában pedig az IT-termékekre jellemző, hogy 10-15 százalékkal nőttek az árak az elmúlt hat hónapban. Az autópiacon a leginkább érezhető hatás pedig a várakozási idő növekedése.”

Hajdu Miklós – 807 ezer forint: ez a Törökbálinton 2021 novemberében jellemző ingatlanpiaci medián hirdetési négyzetméterár. „Ezt az adatot azért tartom érdekesnek, mert ugyanebben az időszakban ugyanez Budapestre vonatkozóan 804 ezer forint volt. Tehát elmondhatjuk azt, hogy 2021 novemberében a medián hirdetési négyzetméterárak Törökbálinton és további más agglomerációs településeken meghaladták a budapesti szintet.”

Pálos Máté – 1,6: ez volt Magyarországon 2021-ben a teljes termékenységi arányszám. Tehát ha ez az év állandósulna, akkor egy nő az élete folyamán átlagosan 1,6 gyermeknek adna életet. „Ez a szám egyszerre magas és alacsony is. Egyrészt trendszerűen növekedést mutat az elmúlt három évben. Amúgy is különleges, hogy egymást követő három évben nő ez az mutató egy európai országban, de ez a Covid-sújtotta években is tovább növekedett. Másrészt viszont európai szinten ez nem egy kiemelkedő adat, átlagosnak mondható inkább. Tehát eljutottunk egy sereghajtó pozícióból a középmezőnybe.”

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA távoktatás miatt került előtérbe a hallgatók lelki egészsége a felsőoktatásbanHosszútávú hatásai is lehetnek annak, hogy a felsőoktatás a járvány miatt távolléti oktatásra kényszerült. A G7 Podcastban ezúttal az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszélgettünk a témáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb elmék azon dolgoznak, hogy többet kattintsunk reklámokra, de ennek nem kell így lennieA techóriásoknál felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Az e heti G7 Podcastban azt járjuk körül, hogyan teremthetünk közösségileg hasznosabb digitális környezetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPszichiáterhez vagy fát ölelni kell küldeni az ökoszorongásos kismamát?A pszichológia tudományát alapjaiban változtatja meg, ha tudatosítjuk, hogy a klímaváltozás hatással van a mentális állapotunkra. Többek erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkChikán Attila: Kornai külső szemlélőként írta le a rendszereket, amiket vizsgáltA G7 Podcast e heti adásában a nemrég elhunyt Kornai János, az egyik legnagyobb hatású magyar közgazdász életművéről beszélgettünk.

The post A tóba dobott kő fodrainak éve - 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerint first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 epizódok

Minden epizód

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv