Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!
A műgyűjtés olyan, mint nagyszülőnek lenni
Manage episode 281147169 series 2530805
A kortárs a globális műkereskedelmi piac 15%-át adja, ami 15 év alatt 2000 százaléknál is nagyobb növekedést jelent. Ez a hatalmas boom a 2000-es évek közepéig igencsak hanyagolt kelet-közép-európai térséget is elérte. A magyar képzőművészek nemzetközi sikereit megalapozó munka azonban jóval korábban, a rendszerváltás után kezdődött és a ’90-es évek végén gyorsult fel igazán.
Ezt a politikai változások mellett társadalmi és gazdasági folyamatok is segítették: így történhetett, hogy még a XX. század második felében is jellemzően hímsoviniszta képzőművészeti kánon (amiben a nyugat-európai és észak-amerikai fehér férfiak domináltak) alapvetően alakult át. A művészeti világ kulcsszereplői (kurátorok, magazinok, múzeumok) nyitottá váltak más földrajzi térségek alkotóira és a női művészekre is.
A folyamat fontos állomása volt, hogy a 2000-es évek közepén meghatározó európai kortárs múzeumok, elsőként a londoni Tate, pár évre rá pedig a francia (állami) Pompidou is kelet-európai akvizíciós bizottságot alapított. Ezzel a nemzetközi térben mozgó legfontosabb kurátorok figyelme már a régiónkra is kiterjedt: az utóbbi 15 évben ez hozta el a nagy lehetőséget a legjelentősebb életművet felépítő magyar művészeknek, köztük talán a két legismertebbnek, Maurer Dórának és Nádler Istvánnak.
Ebben a 20-25 éve tartó művészeti építkezésben fontos szerep jutott egy műgyűjtő házaspárnak, Spengler Katalinnak és Somlói Zsoltnak, akiket a legfontosabb képzőművészeti toplista, a Műértő Power 50 évek óta a legbefolyásosabb magyar műgyűjtőkként tart számon.
“Nem akarunk ebből üzletet csinálni… Mi abban próbálunk építkezni, azt próbáljuk ehhez a területhez hozzáadni, amit a műgyűjtőknek kell. Az építőmunka akkor hoz eredményt, ha mindenki teszi a maga dolgát: a galerista, a múzeum, az aukciósház, a művész és a műgyűjtő összefogva, egymás útját nem keresztezve juthatnak csak előrébb.”
De hogy a műgyűjtés miért olyan, mint nagyszülőnek lenni? A G7 Beszélgetések a Holdonból kiderül.
The post A műgyűjtés olyan, mint nagyszülőnek lenni first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.
300 epizódok
Manage episode 281147169 series 2530805
A kortárs a globális műkereskedelmi piac 15%-át adja, ami 15 év alatt 2000 százaléknál is nagyobb növekedést jelent. Ez a hatalmas boom a 2000-es évek közepéig igencsak hanyagolt kelet-közép-európai térséget is elérte. A magyar képzőművészek nemzetközi sikereit megalapozó munka azonban jóval korábban, a rendszerváltás után kezdődött és a ’90-es évek végén gyorsult fel igazán.
Ezt a politikai változások mellett társadalmi és gazdasági folyamatok is segítették: így történhetett, hogy még a XX. század második felében is jellemzően hímsoviniszta képzőművészeti kánon (amiben a nyugat-európai és észak-amerikai fehér férfiak domináltak) alapvetően alakult át. A művészeti világ kulcsszereplői (kurátorok, magazinok, múzeumok) nyitottá váltak más földrajzi térségek alkotóira és a női művészekre is.
A folyamat fontos állomása volt, hogy a 2000-es évek közepén meghatározó európai kortárs múzeumok, elsőként a londoni Tate, pár évre rá pedig a francia (állami) Pompidou is kelet-európai akvizíciós bizottságot alapított. Ezzel a nemzetközi térben mozgó legfontosabb kurátorok figyelme már a régiónkra is kiterjedt: az utóbbi 15 évben ez hozta el a nagy lehetőséget a legjelentősebb életművet felépítő magyar művészeknek, köztük talán a két legismertebbnek, Maurer Dórának és Nádler Istvánnak.
Ebben a 20-25 éve tartó művészeti építkezésben fontos szerep jutott egy műgyűjtő házaspárnak, Spengler Katalinnak és Somlói Zsoltnak, akiket a legfontosabb képzőművészeti toplista, a Műértő Power 50 évek óta a legbefolyásosabb magyar műgyűjtőkként tart számon.
“Nem akarunk ebből üzletet csinálni… Mi abban próbálunk építkezni, azt próbáljuk ehhez a területhez hozzáadni, amit a műgyűjtőknek kell. Az építőmunka akkor hoz eredményt, ha mindenki teszi a maga dolgát: a galerista, a múzeum, az aukciósház, a művész és a műgyűjtő összefogva, egymás útját nem keresztezve juthatnak csak előrébb.”
De hogy a műgyűjtés miért olyan, mint nagyszülőnek lenni? A G7 Beszélgetések a Holdonból kiderül.
The post A műgyűjtés olyan, mint nagyszülőnek lenni first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.
300 epizódok
All episodes
×Üdvözlünk a Player FM-nél!
A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.