#025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack

Podcastok – Az élet, meg minden

Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.

Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.

E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is).

Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.
És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó.

Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is.

Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája.

Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj.

Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről.

Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Zoltán Gábor a Wikipedián.

Megjelent könyvei:

• Szomszéd – Orgia előtt és után (2018)
• Orgia (2016)
• Fekete bársony (2006)
• Szőlőt venni (2001)
• Erények könyve (1999)
• Vásárlók könyve (1997)

Történelemi háttér

• A beszélgetésben említett hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről.
• Az 1944-es kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel összefoglalója a Wikipédián.

Műveikkel említett szerzők

• Elias Canetti: Tömeg és hatalom
• Kertész Imre: Sorstalanság
• Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában
• Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata

Az epizódban említett újságcikkek

• Rab László tanulmánya Mozgó Világban arról, hogy Pokorni Zoltán kerületi polgármester nagyapja, Pokorni József a kerületi nyilas rémtettek egyik kulcsfigurája volt.
• Vargha János írása az Élet és Irodalomban a Nuszbaum nőverekről, akiket Pokorni József, illetve felesége adott rendőrkézre.

A témában említett további szerzők

• Theodor Adorno (filozófus)
• Tadeusz Borowski (író)
• Jean-Pierre Derriennic (Polgárháborúk című könyve könyve magyarul)
• Gazdag József
• W. G. Sebald

A XII. kerületi nyilas vérengzések említett helyszínei:

• Alma utca 2.: zsidó szeretetház, amelynek lakói és személyzete közül 71 embert gyilkoltak meg a nyilasok.
• Maros utca 16.: a Budai Chevra Kadisa Maros utcai kórházban (ma helyén rendelőintézet működik) lezajlott vérengzés helyszíne. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde a rendelőintézetben, amelyben saját nagyapját emelte ki, mint elkövetőt.
• Városmajor utca 64–66: Bíró Dániel Gyógyintézet, 160 áldozattal járó nyilas vérengzés helyszíne.

Témába vágó, korábbi podcastepizódok

• #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben
• #013 Róna Péter – Válasz hosszú vívódás után

További linkek az epizódhoz

XII. kerületi helyszínek ez epizódból:

• A Kútvölgyi út Oktatókórház története.
• MOM – Magyar Optikai Művek
• Pasaréti utca 10., Kurt Rettmann villája
• Pasaréti utca 8. Jávor Pál villája
• Postás Alapítványi Kórház
• Szépilona: a kocsiszín története a BKV honlapján. A kocsiszín mellé épített munkáslakásokról érdekes beszámolót nyújt ez a blogbejegyzés. („Beszkártosok”: a BSzKRt a BKV elődje volt. )
• Szent János Kórház
• A „Turulos emlékmű”, azaz a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve, Pokorni József nevének levetetése az emlékműről.
• Városmajor

Az epizódban említett további nevek

• Ady Endre (költő)
• Alföldi Géza (költő)
• Babits Mihály (költő)
• Samuel Beckett (drámaíró)
• Berda József (költő)
• Boncza Berta, „Csinszka” (költő)
• Csoóri Sándor (költő)
• Csurka István (író)
• Dózsa György (a középkori parasztfelkelés vezére)
• Erdélyi József (költő)
• Ferencsik János (karmester)
• Gunter Demnig (szobrász, a botlatókövek kitalálója)
• Jávor Pál (színész)
• Karádi Katalin (színész)
• Kassák Lajos (költő)
• Emmanuel Macron (elnök)
• Márai Sándor (író)
• Márffy Ödön (festő)
• Marschall Éva (rádiós szerkesztő, dramaturg)
• Muráti Lili (színész)
• Németh László (író)
• Nyírő József (író)
• Pokorni Zoltán (politikus)
• Pokorni József (Pokorni Zoltán nagyapja, nyilas elkövető)
• Pokorni János (Pokorni Zoltán az állambiztonsági szolgálatok által zsarolással beszervezett édesapja)
• Radnóti Miklós (költő)
• Reinitz Béla (zeneszerző, zenekritikus)
• Rettmann Kurt (budai villája szolgált titkos nyilas főhadiszállásként)
• Sebő Ferenc (népzenekutató)
• Soros György (üzletember)
• Zelk Zoltán (költő)

Említett levéltárak

• Állambiztonsági Szolgálatok levéltára
• Budapest Főváros levéltára
• Hadtörténelmi levéltár
• Magyar Nemzeti Levéltár

Műsorjegyzetek

[0:05:49]

Az első hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről. A Pasaréti úti titkos nyilas főhadiszállás, Rettman Kurt villája és a szomszéd: Jávor Pál.

[0:08:03]

Miért volt közellenség a nyilasok számára Jávor Pál? A zsidó feleség és az új, fiatalabb, németbarát színészgeneráció.

[0:14:06]

Városmajor, Krisztinaváros, a XII. kerületi nyilasterror helyszíne. A patinás, konszolidált környék másik arca: a 30-as 40-es évek munkás, iparos, napszámos beköltözői. A kerület gyárainak, kórházainak és tömegközlekedésének („beszkártosok”) nyilas szervezetei. A „beszkártosok” nagy aránya a nyilas szervezetben. Ennek okai.

[0:18:15]

A kórházak, egészségügyi intézmények nagy száma a kerületben, az itt dolgozó „egyszerűbb emberek”, a nyilas szervezettség meghökkentő nagysága ezekben az intézményekben az „orvosoktól az ápolókig”.

[0:19:26]

Mi hajtotta a kerületben az embereket a nyilas pártba? A létező társadalmi gondok, a nyilas és kommunista mozgalmak hasonló megoldóképlete.

[0:21:06]

A Dózsa-felkelés, mint a nyilasok által behozott forradalmi „előkép”.

[0:24:24]

Hogy „találta meg” Zoltán Gábort a téma? Mikor és miért kezdte el írni az Orgiát és a Szomszédot?

[0:26:43]

A kerületben 1945 januárjában lezajlott nyilas vérengzések helyszínei: Maros utcai kórház, Bíró Dániel Gyógyintézet, Alma utcai idősek otthona.

[0:30:31]

Zoltán Gábor állásának megszűnése a Magyar Rádiónál, ennek politikai okai.

[0:33:24]

A témához hasonló motívumok Zoltán Gábor korábbi műveiben: „megúszástörténetek”.

[0:35:40]

A pillanat, amikor megszületik a nyilas „rend”. Az új rend, mint a kultúra elleni lázadás.

[0:40:59]

A vadászfalka megszületése – Elias Canetti Tömeg és Hatalom című könyvének mondata, mint az Orgia című regény mottója. A bennünk szunnyadó agresszió és annak felélesztése.

[0:44:31]

A budapesti nyilasok gyilkosságai, mint sajátos „kitüremkedés” a magyar holokauszt történetében. A „kétkezi” öldöklési módszerek előtérbe kerülése.

[0:46:51]

Miért orgia lett az első regény címe? A szó által felidézett jelentések.

[0:49:27]

Miért játszott ennyire központi szerepet a szexuális erőszak a könyvben és a nyilasok kegyetlenkedései során? Bosszúvágy a „nemi nyomor” miatt.

[0:52:45]

Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában című esszéje.

[0:53:55]

Elias Canetti: Tömeg és hatalom című könyve. „Törzsi” magyarázatok arra, ami történt.

[0:55:01]

Mindez nem a fantázia műve: az író kutatásai során kerültek elő ezek a történetek. Az elkövetők valós személyek, valódi nevükön.

[0:57:50]

A dionüszoszi életérzés és szertartásrend az ókori görögöknél. A társadalmi rendből való kilépés rituáléja, de a visszatérés lehetőségével.

[0:59:15]

A magyar társadalom szétverése. Az agresszió növekedése nem csak a nyilasok esetében, hanem például a közlekedési eszközökön. A korábbi rend a háború után sem állt vissza.

[1:01:35]

Az „orgia” folytatódása a szovjet csapatok megérkezésével A két történet hasonlósága és párhuzamos feldolgozása.

[1:05:00]

A vadászfalka megszületése: ragadozók és prédaállatok. Erőszakos fegyveres csoportok ragadozó jellege, életmódja.

[1:07:46]

A név szerint szerepelő elkövetők és esetleg még életben lévő rokonaik, utódaik a kerületben. Ennek pontosságot kikényszerítő ereje.

[1:09:22]

Milyen forrásolkból dolgozott Zoltán Gábor? A kutatás helyei, módszerei, a XII. kerületi nyilasok „megtalálásának” lehetőségei.

[1:13:24]

A kerületi nyilasok „profiljának” felépítése az adatok alapján, ezres nagyságrendben.

[1:15:02]

A nyilasok indítékainak, tetteik mozgatórugójának megértése. Az író, kutató törekvése erre. A pszichológia, mint erre megfelelő eszköz. Adorno fontossága a téma szempontjából. A fasiszta ember személyiségstruktúrája. Ennek érvényessége a nyilasok esetében.

[1:20:13]

Hogyan kezdett működni a nyilas párt által kínált világmagyarázat hívei esetében a zsidótörtvények után?

[1:21:14]

A törlesztés, mint fontos elem ebben a világképben. E hatás megértésének szükségessége. A szembesülés nehézsége. (Ha mindez megtörténhetett, hogyan élhetünk tovább?)

[1:23:09]

A turulos emlékmű a XII. kerületben, a körülötte zajló élesedő vita.

[1:29:20]

Pokorni József nevének levétele az emlékműről. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde. Mit gondol erről Zoltán Gábor? Pokorni József neve az Orgiában. A nyilas szellemiség jelenléte a mai XII. kerületben, ennek történelmi okai, az itt élő leszármazottak.

[1:33:57]

A turulos emlékmű felállításának rövid története, Pokorni Zoltán polgármester korábbi kiállása mellette. Az „elkövetők szimbólumai”.

[1:36:00]

Pokorni Zoltán beszéd alatti elérzékenyülése, gesztusa, mint jó irányba tett lépés. A szimbólumok ügyében tett korábbi nyilatkozata miatti elszámolnivalója.

[1:37:57]

Felelősek-e a leszármazottak felmenőik vétkeiért? Ha igen, miféle
„felelősség” ez, ami a szembenézést, bocsánatkérést szükségessé teszi?

[1:40:39]

Egy korábbi történet Pokorni Józsefről. A családtörténet lehetséges összefüggései azzal, miképpen gondolkozott korábban az emlékműről Pokorni Zoltán.

[1:42:58]

Szép versek 1944 – Zoltán Gábor készülő könyve és a „tűzgyújtó” értelmiségiek. Alföldi Géza verse és a nagy „mi”: a többesszám első személy használata az erőszakos forradalmi nézeteket vallók világában.

[1:49:22]

Együtt vagyunk-e ebben az időben? Nem csak magyar probléma: közösséget éreznek-e a nagyvárosi emberek saját országuk lakóival? Vagy inkább más, akár külföldi nagyvárosok lakóival értik meg egymást jobban?

[1:52:23]

Párhuzamok, interferenciák a mai magyar valóssággal: amikor ma visszaköszönnek a régi szövegek.

[1:54:20]

Mi köze ennek az egész témának egy „budai, keresztény úrigyereknek”? Hogyan alakult a magát függetlennek elképzelő Zoltán Gábor irodalmi ízlése? Ellentétben van-e egymással a „kozmopolita” beállítódás és a „népi” kultúra? Ennek mesterségesen kialakított ellentéte.

[2:01:16]

A Térey-ösztöndíj visszautasítása, Zoltán Gábor indoka erre.

[2:04:29]

Az író a senki földjén: az alkotásban való szerepe ennek a kívülállásnak. A két könyv megírásának magányossága.

[2:08:50]

Kertész Imre Sorstalansága, mint szemlélet, amihez Zoltán Gábor vissza tudott nyúlni. Az üdvtörténet hiánya, az illúziótlanság.

[2:12:05]

Nem kilátástalan-e Zoltán Gábor küzdelme olyasmi ellen, ami az emberi természet része? Gyakorolhat-e pozitív hatást munkája közállapotainkra? Az emberek közti megértésre való hajlam erősítésének lehetősége.

[2:15:11]

Az egyre látványosabb különbségek és elhatároltságok Magyarországon. Mi tartja össze ezt a szétválasztott társadalmat? Súlyos problémák, amelyekkel foglalkozni kellene. A polgárháborús politikai logika, mint ami ezt megakadályozza.

[2:19:56]

Egy régi fa története, amit gyerekkorában lerajzolt Zoltán Gábor. „Üzenete” az író számára. A téma, amely még mindig fogva tartja a szerzőt.