57 - Amikor annyira nem szeretünk anyák lenni

Mesélj, Anyukám!

Amikor megszületik a gyermekünk és anyává válunk, rózsaszín felhőben és babaillattól mámorosan élünk meg minden napot. Ahogy cseperedik a gyermekünk, büszkeséggel telve nézzük, mennyire ügyes és milyen sokat fejlődik. Majd szépen lassan rájövünk, hogy akadnak bőven kihívások és nehéz napok is anyai létünk során. Sőt akadnak olyanok, amikor nem napsugaras minden pillanat. Van, amit nem mondanak el előre az anyaságról. Hogy lesznek fárasztó, sőt olykor idegőrlő napok. Amikor aggódunk vagy félünk, amikor a gyermekünk próbára teszi a türelmünket és kitartásunkat, vagy amikor úgy érezzük, nem vagyunk jó anyák. Amikor rácsodálkozunk, hogy ezt miért nem mondta el senki sem az anyaságról korábban? Vagy amikor vennünk kell egy jó nagy levegőt vagy forró fürdőt, hogy folytatni tudjuk tovább? Amikor titokban sírunk a fürdőszobában és úgy érezzük nem bírjuk tovább. És ezek lehet, hogy azok a pillanatok, amit nem igazán szeretnénk, hogy az anyasággal együtt járjon vagy legalábbis nem számítottunk rá, hogy lesz részünk ilyenekben is. Ebben a részben ezekről a pillanatokról fogunk beszélgetni őszintén és tabuk nélkül.