Sokkal érdekesebb dolgok történnek a világban, mint amikről a hírekben olvasol

Helyzet

Október 4-én tartottak választásokat Közép-Ázsia egyik legszegényebb országában, Kirgizisztánban. Ennek eredményét az induló 16 párt közül 11 nem ismerte el, ezt követően pedig tüntetések törtek ki az országban. Az legalábbis gyanús, hogy a négy parlamentbe jutó párt közül mindegyik szorosan kötődött – akár rokoni, akár baráti szálakon – a regnáló államfőhöz, Szooronbaj Dzsejenbekovhoz. A zavargásokat látva Dzsejenbekov és a miniszterelnök, Kubatbek Boronov is benyújtotta lemondását. Az új kormányfő, Szadir Zsaparov első intézkedéseként egy hónapig tartó amnesztiát hirdetett azoknak a korrupt közéleti szereplőknek, akik harminc nap alatt visszafizetik az általuk államkasszából meglovasított pénzeket. Az ötlet szépséghibája, hogy a kirgiz jogszabályok szerint ilyenre egyelőre nincs lehetőség. Megbízhatnak politikai ellenfelei Zsaparovban? Államférfiúi kiállás vagy hideg számítás van Dzsejenbekov és Boronov lemondása mögött? Hogy működik az a demokrácia, amelyet nem ideológiák, hanem sokkal inkább az országban élő különböző törzsek rokoni viszonyai határoznak meg? Ezekre a kérdésekre Ilyash Györggyel, a Külügyi Intézet kutatójával keressük a válaszokat. A Budapesti Corvinus Egyetem docensével, Nagy Sándor Gyulával pedig Bolíviáról beszélgetünk. Az országot 2019-ig vezető szocialista Evo Moralesnek köszönhetően bolíviaiak tömegei emelkedtek ki a szegénységből – tavaly azonban gyanús körülmények között tudta csak megnyerni a választásokat, a közfelháborodás és a hadsereg pedig el is űzte az országból. Egy évvel a dicstelen menekülése után – amelyhez kénytelen volt mexikói kormányzati segítséget igénybe venni, és azóta sem térhetett vissza Bolíviába – Morales pártja, a szocialista MAS jelöltje, Luis Arce sima győzelmet aratott riválisa, Carlos Mesa felett. Ennek köszönhetően a nemzetközi baloldal által – egyáltalán nem alaptalanul – sztárolt Morales is számolhatja vissza a napokat, mert hamarosan minden bizonnyal újra hazája földjére léphet. De milyen szerepe lehet otthon az első őslakos államfőnek? Mi történt Bolíviában az elmúlt egy évben, ami miatt a korábbi választásokon csaló párt mégis magabiztos győzelmet arathatott? Szerepet játszhatott az Egyesült Államok Morales tavalyi megbuktatásában? Az e heti Helyzetből kiderül. NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali