Vita a varjakról: barát vagy ellenség? – Podcast

Greendex

Nagy vihart kavart a madárbarátok körében Bódi Ábel nemrégiben megjelent cikke a vetési varjakról. Az írásban a szerző amellett érvelt, hogy ezek a varjak valójában kártevők, ezért védettségük már nem indokolt. Többen jelezték szerkesztőségünknek, hogy vitatják írónk állításait, ezért úgy gondoltuk, hogy teret adunk a téma mélyebb megvitatásának. A vitában a madárbarátok álláspontját Tokody Béla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársa képviselte.

Ahogy az már a vita legelején egyértelművé vált, a téma nem új: már az 1940-es években is komoly konfliktust okoztak a varjak. Másodszorra a ’80-as években lobban fel a konfliktus, amikor az akkor százezres nagyságrendű állományt erősen lecsökkentették - elsősorban mérgek használatával. Mire 2001-re újra védettség alá kerültek a vetési varjak, számuk az eredeti állomány tizedére zsugorodott, és azóta is csupán enyhe emelkedés tapasztalható. Jelenleg nagyjából 32 ezer költőpár él hazánkban, jelentős részük – nem függetlenül az ellenük folytatott hadjárattól – lakott területekre, városokba húzódott.

Érdekességként az MME munkatársa elmondta: a vetési varjú rossz hírét a téli időszakban mindent ellepő csapataik okozzák, amik valójában nem is a hazai populáció részei, hanem a tőlünk északabbra élő, ám részben nálunk telelő állományhoz tartoznak. A mai probléma részben épp ehhez kötődik, a varjak a városokban sokak számára zavaróak, a néha címoldalakra kerülő varjútámadások pedig ugyancsak nem kedveltetik meg a fajt.

Másik oldalról a tavaly újra fellángolt vitában a természetvédők azt állítják, hogy a madárnak gazdasági értelemben vett károkozása elhanyagolható, ha mégis van, az egyértelműen a helytelen agrárgazdálkodás számlájára írható. Amit biztosan tudunk, hogy a vetési varjak állománya úgy itthon, mint Európában sérülékeny kategóriába sorolható.

Bízunk benne, hogy a Greendex podcastjában folytatott vita közelebb hozza az álláspontokat, már csak azért is, mert egy olyan faj sorsáról szól, mely néhány főemlőshöz hasonlóan eszközhasználó, sőt a kutatások szerint intelligenciája eléri egy óvodás gyermek szintjét.