Artwork

A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz?

 
Megosztás
 

Manage episode 310625151 series 2432061
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.

Ezúttal visszamegyünk a mai modern világ kialakulásának gyökereihez, és az ipari forradalomtól kezdődően nézzük át fenntarthatósági nézőpontból, hogyan alakult ki a mai tömegtermelés, mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz.

Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanár és Pásztory Ádám, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetője segítségével beszélünk át 150 évet a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténetből, kitekintéssel a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekre.

A beszélgetés bármely podcast-lejátszón, vagy ide kattintva hallgatható meg:

https://g7.hu/uploads/2021/12/otpedia-kész_2.mp3

Az ipari forradalmak számozásában a digitalizációval már a 4.0-nál tartunk, amit már lehetetlen elválasztani a fenntarthatóság fogalmától, a körforgásos gazdaság modelljétől – így nem is áll olyan messzi egymástól a gőzgép és a villanyautó. Főleg, hogy az utóbbi már a 19. század végén létezett.

A radikális változásokat alapvetően három dolog tette lehetővé a történelem során – kellett olyan energiaforrás, ami a tömegtermelés alapját képezi, kellettek olyan találmányok, termékek, amelyek az akkori fogalmak szerinti tömegtermelésre alkalmasak voltak. A harmadik tényező pedig a fizetőképes kereslet megjelenése, a vásárlóké, akik meg tudják vásárolni az így előállított termékeket.

Magyarországon az ipari forradalom nagyjából a kiegyezés időszakát követően bontakozott ki, az 1870-es évektől. A Habsburg Birodalom gazdasági leosztásában az ipar Csehországnak és a szomszédos osztrák régióknak jutott, Magyarország a mezőgazdaságot kapta – ez kezdett megváltozni az ipar- és közlekedésfejlesztéssel, a befektetési bankok megjelenésével, amelyek a nagy beruházásigényű gyárak, vasútvonalak megépítéséhez elengedhetetlen finanszírozást biztosították.

Ebben az időszakban az európai léptékben is sűrű vasúthálózat és a gőzerővel kiépülő ipar egy közös politikai és társadalmi akaratot tükrözött. Ebből ma, 2021-ben az a legnagyobb tanulság, hogy addig, amíg a politikának nincs felhatalmazása, nincs meg a közös társadalmi akarat, addig az innováció nem feltétlen a fenntarthatóság irányba halad.

A következő generáció számos tagja dühös, frusztrált, és értetlenül áll a tény előtt, hogy az előző generációk visszavonhatatlan károkat tettek közös világunkban. Van azonban kiút a mostani állapotból, mert bár az ember a legszélsőségesebb körülményekhez is képes adaptálódni – ha most okos döntéseket hozunk, gyerekeinknek, unokáinknak kevésbé kell majd radikálisan és néha fájdalmasan változni és alkalmazkodniuk.

A podcast elkészítését az OTPédia támogatta.

The post Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 310625151 series 2432061
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.

Ezúttal visszamegyünk a mai modern világ kialakulásának gyökereihez, és az ipari forradalomtól kezdődően nézzük át fenntarthatósági nézőpontból, hogyan alakult ki a mai tömegtermelés, mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz.

Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanár és Pásztory Ádám, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetője segítségével beszélünk át 150 évet a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténetből, kitekintéssel a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekre.

A beszélgetés bármely podcast-lejátszón, vagy ide kattintva hallgatható meg:

https://g7.hu/uploads/2021/12/otpedia-kész_2.mp3

Az ipari forradalmak számozásában a digitalizációval már a 4.0-nál tartunk, amit már lehetetlen elválasztani a fenntarthatóság fogalmától, a körforgásos gazdaság modelljétől – így nem is áll olyan messzi egymástól a gőzgép és a villanyautó. Főleg, hogy az utóbbi már a 19. század végén létezett.

A radikális változásokat alapvetően három dolog tette lehetővé a történelem során – kellett olyan energiaforrás, ami a tömegtermelés alapját képezi, kellettek olyan találmányok, termékek, amelyek az akkori fogalmak szerinti tömegtermelésre alkalmasak voltak. A harmadik tényező pedig a fizetőképes kereslet megjelenése, a vásárlóké, akik meg tudják vásárolni az így előállított termékeket.

Magyarországon az ipari forradalom nagyjából a kiegyezés időszakát követően bontakozott ki, az 1870-es évektől. A Habsburg Birodalom gazdasági leosztásában az ipar Csehországnak és a szomszédos osztrák régióknak jutott, Magyarország a mezőgazdaságot kapta – ez kezdett megváltozni az ipar- és közlekedésfejlesztéssel, a befektetési bankok megjelenésével, amelyek a nagy beruházásigényű gyárak, vasútvonalak megépítéséhez elengedhetetlen finanszírozást biztosították.

Ebben az időszakban az európai léptékben is sűrű vasúthálózat és a gőzerővel kiépülő ipar egy közös politikai és társadalmi akaratot tükrözött. Ebből ma, 2021-ben az a legnagyobb tanulság, hogy addig, amíg a politikának nincs felhatalmazása, nincs meg a közös társadalmi akarat, addig az innováció nem feltétlen a fenntarthatóság irányba halad.

A következő generáció számos tagja dühös, frusztrált, és értetlenül áll a tény előtt, hogy az előző generációk visszavonhatatlan károkat tettek közös világunkban. Van azonban kiút a mostani állapotból, mert bár az ember a legszélsőségesebb körülményekhez is képes adaptálódni – ha most okos döntéseket hozunk, gyerekeinknek, unokáinknak kevésbé kell majd radikálisan és néha fájdalmasan változni és alkalmazkodniuk.

A podcast elkészítését az OTPédia támogatta.

The post Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 epizódok

Minden epizód

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv