Bárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak rá

 
Megosztás
 

Manage episode 324441493 series 2432061
A sorozat szerzője: G7, akit a Player FM és a Player FM-közösség fedezett fel. A szerzői jogok tulajdonosa a kiadó, nem a Player FM, és a hangfájlt a kiadó osztja meg közvetlenül a saját szerveréről. A frissítések nyomonkövetéséhez koppints a Feliratkozás gombra, vagy másold be a feed URL-t egy másik podcast-appra.
https://g7.p3k.hu/uploads/2022/04/uj_kormany_gazdpol_sb_mixdown.mp3

Az infláció mellett a költségvetés lesz a legfontosabb kérdés, amivel az új kormányzatnak rögtön foglalkoznia kell, hiszen itt minden egyes gazdaságpolitikai döntés húsba vágó lehet a 2022-es, de talán még inkább a 2023-as gazdasági teljesítmény és egyensúlyi mutatók tekintetében – mondta Virovácz Péter, az ING szenior elemzője az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Mik lesznek a vasárnapi választásokon győztes pártok legnagyobb gazdaságpolitikai kihívásai? A G7 Podcast e heti részében több szakértő megkérdezésével azt próbáltuk körüljárni, hogy pontosan milyen is lesz az a jelenleg elég rossznak tűnő gazdasági helyzet, amiben az új kormány kormányozni kezd majd, és hogy ebben milyen gazdaságpolitikai opciók jönnek majd szóba.

Kellően rossznak gondoltuk a Covidot is, de a háború még rosszabb helyzetet teremt. A gazdaságpolitikusoknak sokkal nehezebb dolguk van, mint amikor még nem volt probléma az infláció. Most viszont ez az egyik legfontosabb politikai téma, ami miatt nem teheti sem a jegybank, sem a költségvetési politika, hogy ne tegyen annak érdekében, hogy mérsékelje és hűtse az inflációs várakozásokat. Ez nagyon nehéz helyzetet teremt, mert lehet, hogy a gazdaságnak élénkítésre lenne szüksége, de az inflációs helyzet miatt nincs erre lehetőség

– mondta Móricz Dániel.

A HOLD Alapkezelő befektetési vezetője szerint Közép-Európa bizonyos értelemben megelőzte a világot az aktuális gazdaságpolitikai problémákban.

Itt még erőteljesebben jelentkeznek azok a problémák, amelyek a fejlett világban lehet, hogy csak kicsit később fognak

– mondta, hozzátéve, hogy Magyarország ebben a tekintetben kiemelkedik még regionális szinten is, mert a koronavírus-válságot megelőző években itt volt a leglazább a monetáris és a költségvetési politika, ami nagyon nehéz helyzetet eredményez majd, ha a gazdaság lassulni kezd.

Az új kormány gazdaságpolitikai mozgásterét jelentősen meghatározza majd az energiapiaci helyzet, amely a háború miatt még kaotikusabb, mint korábban, pedig már akkor is nagy volt a felfordulás a világban. A költségvetést rövidtávon az érinti a legnagyobb mértékben, hogy a földgáz világpiaci ára megnégyszereződött, a lakossági energiaárak hatásági szabályozása miatt pedig ez folyamatosan százmilliárdokban mérhető pluszterhet jelent.

Mindenképpen abba az irányba kell gondolkodni, hogy a jelenlegi rendszerhez képest egy célzottabb lakossági energiatámogatás jöjjön. Ez egyértelműen hozzásegíthet ahhoz, hogy ne feszítse szét a költségvetést a jelenlegi megnégyszereződött energiaköltség

– mondta erről Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa, aki szerint éves szinten alsó hangon 400-600 milliárd forintos költségvetési tételről van szó, de lehet hallani elemzéseket 1000 milliárd forintról is. Felsmann szerint az új kormány másik nagy költségvetési kihívása a magasabb energiaárak miatti ipari versenyképesség romlása, illetve ipari szerkezetátalakulás kezelése lesz, ami szintén nagyon komoly költségvetési kihívásokat jelenthet.

A jelenleg mesterségesen alacsonyan tartott lakossági energiaárak alakulása jelentősen meghatározhatja az inflációs helyzetet, de szintén meghatározó lesz a benzinárra és az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopok májusi kivezetése.

Benne van a pakliban, hogy május-június környékén akár már két számjegyű is lehet az infláció

– mondta Virovácz Péter, aki szerint reális, hogy a februári 8,3 százalékról a nyáron 10-11 százalékig nő majd az infláció.

Virovácz szerint a költségvetési helyzetet nehezíti, hogy nemcsak az infláció lett magasabb annál, mint amivel a tervezéskor számoltak, hanem a gazdasági növekedés is alacsonyabb lesz. Emellett a monetáris politika is egyre költségesebbé válik, hiszen a kamatemelési folyamattal a Magyar Nemzeti Bank veszteséget hoz létre, és ezt előbb-utóbb ki kell fizetnie a költségvetésnek.

Virovácz szerint alapjáraton két út van a költségvetés előtt. Az egyik, hogy az új realitást elfogadva a korábbinál magasabb államadósság-rátával és magasabb hiánnyal számolva átírják a költségvetést. Ezzel a gazdaságpolitika azt kockáztatná, hogy negatív kilátásba helyezi az ország adósbesorolását, hiszen a hitelminősítők szigorúan veszik ezt a fajta költségvetési céltévesztést, mindez pedig hosszabb távon tovább emeli az adósságfinanszírozás költségeit.

A másik megoldás pedig a költségvetés kiigazítása lenne az eredeti 5 százalékos hiánycélt megtartva. Virovácz szeirnt itt opció lehet a kiadási tételek közül bizonyos beruházások visszavágása, de ez nem biztos, hogy elég lenne. Így már olyan politikailag érzékenyebb tételek is szóba jöhetnek, mint a rezsicsökkentés hatalmas költségvetési vonzata.

A megszorítások és az újratervezéshez képest egyfajta menekülőutat jelenthetne, ha megállapodás születne a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) tartozó uniós pénzekről.

Ez jórészt tehermentesíteni tudná a költségvetést, de jelen pillanatban azért ez is kicsikét olyan, mint a kutya vacsorája

– mondta erről Virovácz.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetország ráeszmélt, hogy reagálnia kell az orosz fenyegetésreAz e heti G7 Podcast arról szól, hogy miért nehéz Németországnak védelmi és gazdaságpolitikát váltania, és mire elég a kilátásba helyezett 100 milliárdos védelmi fejlesztési alap.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedés finanszírozása a feje tetejére állt, újragondolhatjuk a városi terek használatátAutózni, vonatozni és villamosozni is másképp fogunk a koronavírus-járvány után, a messzebbről ingázók miatt egyre jobban szétterülnek az agglomerációk. A G7 podcast e heti vendége Hörcher Dániel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnyagilag és lelkileg is kizsigereli a munkavállalókat a szexkamera-iparágA tehetősebb fogyasztók igényeit a kevés pénzért sokat dolgozó szegény tömegek elégítik ki az iparágban - mondják szakértő beszélgetőtársaink.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénz keres gazdát, de furcsa, szögletes szabályoknak kell megfelelniA G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.

The post Bárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak rá first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

231 epizódok