Kató, mint asszony 🔞 (Hangoskönyv)

Ambrus@ alkotói stúdiója

Szerző: Ismeretlen | Feltételezett szerző: Ujhelyi Nándor (1888-1933) | Cím: Kató, ​mint asszony | Eredeti kiadás: Magánkiadás, Wien, 1931, 62 oldal | Hangoskönyves kiadás: Ambrus Attila József (szerk.): Kató, ​mint asszony. Magánkiadás, Pécs, 2022 | ISBN 978-615-81221-6-0 | Szerkesztő és felolvasó: Ambrus Attila József | Lejátszási hossz: 1 óra 40 perc | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz /mono | Ezt ​a könyvecskét Bécsben adták ki 1931-ben, magyarul. Ha hihetünk az eredeti kiadásban feltüntetett adatoknak, mindössze háromszáz számozott példányban. A szerző – nyilvánvalóan a téma miatt – nem hozta nyilvánosságra a nevét. A mű stílusa azonban vérbeli íróra utal, aki az ismeretlenség homályába burkolózva mesterművet alkotott: az erotikus irodalom gyöngyszemét. A „Kató, mint asszony” kétségtelenül az. Szeretkezései igazi „étvágygerjesztők”. Valószínűnek látszik, hogy a mű valamelyik írónagyságunk tollából ered, hogy kiéből, annak megállapítását hagyjuk az irodalomtörténészekre. A mai olvasó számára megmaradt a mű, éppoly élvezetesen, frissen, életszerűen, mint amikor papírra vetették. A Kató történetek eredetileg trilógiaként láttak napvilágot. A nyitókötet, a „Kató, egy úrileány története – Vallomások egy fiatal leány életéből” soha nem ért meg itthoni kiadást. De vajon ki lehetett a korabeli mű megalkotója? A szöveg gyaníthatóan Ujhelyi Nándor [1888-1933] író, újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró tollából származik. Az 1888-ban született Ujhelyi, írásainak erotikus tartalma miatt először 1918-ban került összetűzésbe a törvénnyel amikor az „Egy férfi szerelmei” című könyvét „nyomtatvány útján elkövetett szemérem ellen való vétség” miatt az államrendőrség elkobozta, és a kiadónál, valamint a nyomdánál levő összes példányt lefoglalta. A könyv miatt vád alá helyezték, azonban a könyv lefoglalásáról szóló határozatot később visszavonták. Ujhelyit erotikus könyvei miatt ezt követően is többször perbe fogták és elítélték. 1923-ban „A nők ura” című regénye miatt istenkáromlásért és közszemérem ellen való vétségért félévi fogházbüntetésre ítélték. 1924. novemberében a „Mire a leányból asszony lesz” című regénye miatt ítélték el szemérem elleni vétségért háromhavi fogházra. 1924. decemberében először betiltották, majd engedélyezték az „A miről beszélnek és a miről hallgatnak” című előadását a Zeneakadémián. 1925. márciusában újabb kétheti fogházbüntetésre ítélték. Ekkor a büntetések letöltése elől Ausztriába menekült, majd Berlinben, Párizsban és Londonban élt. 1929-ben emiatt elfogatóparancsot adtak ki ellene, a körözés szerint „különös ismertetőjele, hogy feltűnően kövér, egyik szeme bandzsal és monoklit visel”. Karinthy Frigyes a neves írók, művészek, politikusok jellemzése során őt egy falusi plébánoshoz hasonlította. Ujhelyit 1930-ban a magyar körözés alapján a bécsi rendőrség letartóztatta, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték, pár hónappal később Ausztria megtagadta a kiadatását. Magyarországon fellebbviteli tárgyalást tartottak az ügyében, ahol felmentették, a körözést visszavonták, priuszát törölték. 1933-ban Londonba költözött, itt halt meg váratlanul, cukorbajból eredő savmérgezésben. A hangoskönyvben a szerző által – a XX. század eleji naturális megfogalmazásban – lerít szexuális aktusok és viselkedési formák kendőzetlenül jelennek meg, ezért a hangoskönyv meghallgatását csak 18 év felettieknek ajánljuk. Az online hangoskönyv Creative Commons [CC-BY-NC-ND 4.0] licenccel jelent meg, ezért a kiadvány változtatás nélkül szabadon letölthető és megosztható. Youtube: https://youtu.be/XVA0ngdWH2w