Zold Egyenloseg nyilvános
[search 0]
Több
Download the App!
show episodes
 
Artwork
 
Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.
  continue reading
 
Loading …
show series
 
Alig van olyan fenntarthatósági vita, ahol ne merülne fel az a vitapont, hogy minek tegyünk meg valamit egy zöld jövő érdekében a Föld egyik felén, amikor a legnagyobb globális problémánk a túlnépesedés. Ugyanakkor ez az érzelmekkel jelentősen átitatott kérdéskör ennél sokkal bonyolultabb, hiszen a túlfogyasztás és a túlnépesedés gyökérokai ugyanaz…
  continue reading
 
Eddig a nagyvállalatok majdhogynem azt adták el fenntarthatóságnak, amit akartak, vagy nem szégyelltek. Ugyan a kommunikáció területén már volt eddig is szabályozás arra vonatkozóan, hogy mi számít zöldre festésnek, az Európai Unió – és ezzel összhangban Magyarország is – egy teljesen új szintre emeli azt, hogy egy cégnek hogyan kell átláthatóan be…
  continue reading
 
Érdemes-e ma Magyarországon fenntarthatósággal összefüggő podcastokkal foglalkozni, amikor a főáramú média még mindig a legtöbbször ezzel ellentétes értékrendeket közvetít? Milyen elképzeléseik vannak a változás lehetőségeiről azoknak, akik ebbe nap mint nap, energiát fektetnek? A Zöld Egyenlőség podcast első epizódja 2020. január 31-én jelent meg …
  continue reading
 
Bűntudatot érzünk, amikor nem cselekszünk eléggé környezetkímélő módon; máskor meg ismerőseink szégyenítenek meg, hogy nem csökkentettük az ökológiai lábnyomunkat. Honnan erednek ezek az érzések és mit kezdjünk velük? Bűntudatot érzünk, amikor nem cselekszünk eléggé környezetkímélő módon; máskor meg ismerőseink szégyenítenek meg, hogy nem csökkente…
  continue reading
 
Mire jut két közgazdász, amikor arra keresi a választ, hogy befolyásolja-e a gazdasági berendezkedésünk azt, hogy hogyan neveljük a gyerekeinket? Más gyermeknevelési stílust választanak azok, akik egyenlőbb és akik egyenlőtlenebb társadalmi körülményekre készítik fel a gyerekeiket? És hogyan idomul ehhez az oktatáspolitika? Az ökológiai közgazdaság…
  continue reading
 
Sokan azt gondolják, hogy a nemnövekedés gondolata politikailag eladhatatlan. De vajon így van-e ez? Milyen változást hozott 2023 a nemnövekedés népszerűségében? Mit gondolnak a nemnövekedésről az Európai Parlament képviselői? Leválthatja-e a nemnövekedés a jelenlegi zöld gazdasági növekedésre fókuszáló politikai ideológiát? Sokan azt gondolják, ho…
  continue reading
 
Míg egyértelműen a leginkább környezetbarát megoldás az, ha megpróbáljuk megelőzni a háztartási szemét termelődését, néhány elkötelezett zero-waste hősön kívül ez kevés embernek sikerül. Akkor viszont jó lenne legalább a hulladék újrahasznosítását elősegíteni. 2024. január 1-jétől ráadásul az italok csomagolásával kapcsolatban jelentős változások j…
  continue reading
 
A természet számos adományát élvezzük sokan, sokhelyütt. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek nem azt mutatták meg nekünk, hogy mindezt képesek vagyunk megbecsülni. Segíthet-e változást elérni, ha számba vesszük a konkrét ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és értékeket rendelünk hozzájuk? Régóta egyértelmű, hogy a természeti erőforrások olcsó, néhol ingyenes…
  continue reading
 
Általában észre sem vesszük, hogy mennyi mindent köszönhetünk a növényeknek. Pedig életünk és testi-lelki egészségünk függ azoktól. A növények világának ismerete nélkül márpedig kevés esélyünk van arra, hogy olyan égető problémákat oldjunk meg, mint a klímaválság, vagy az élelmiszerbiztonság. Sokszor észre sem vesszük, hogy mennyi mindent köszönhet…
  continue reading
 
Egy másik gazdasági gondolkodásra történő átállás azt követeli meg tőlünk, hogy szinte mindent feladjunk abból, amit addig igaznak hittünk és fejest ugorjunk valamibe, amiről még azt sem tudjuk, hogy hogyan működik. Egy ilyen mélyreható gondolati változást a fizikusok már megéltek. Miért ne tanulhatnánk tőlük? A fizikában létrejövő paradigmaváltás …
  continue reading
 
Hogyan javítsuk meg elromlott tárgyainkat, emberi kapcsolatainkat, és társadalmunkat? Erre keresi a választ Érdi Péter és Szvetelszky Zsuzsanna 2023-ban megjelent Repair című könyve. Jelenleg olyan eldobó társadalomban élünk, melyben minden újra cserélhető. Miért lenne fontosabb eldobás helyett a javítani? Hogyan javítsuk meg elromlott tárgyainkat,…
  continue reading
 
Fenntarthatatlan világunkban egyre több olyan rés van, ahol a piac vagy teljes kudarcot vall, vagy csak rendkívül szűk társadalmi rétegnek biztosít szolgáltatást, míg az állam egyre alkalmatlanabb, hogy ezeket a hiányokat áthidalja. Ezekben a résekben működnek a közösségi szervezetek. Időnként nagyon sikeresen. De hogyan? A közösségi szervezetek az…
  continue reading
 
Magyarországon a hatalom érdekei összeegyeztethetetlennek tűnnek a valódi fenntarthatósággal, és így tudatos emberek kicsiny csoportjai időnként erejüket megfeszítve küzdenek a hatalom arroganciája ellen: néha reménytelenül, néha viszont egész sikeresen. A TASZ három éve segíti ezeket a fellépéseket. Mik a tapasztalatok? A zöld aktivizmus helyzete …
  continue reading
 
Mi az oka a jelenlegi pénzrendszer fenntarthatatlanságának? Hogyan válik a jelenlegi hitelnyújtási, kamatszedési gyakorlat kizsákmányoló társadalmi intézménnyé? Milyen lépésekben tudjuk átalakítani a pénzgazdálkodásunkat? Mi az oka a jelenlegi pénzrendszer fenntarthatatlanságának? Hogyan válik a jelenlegi hitelnyújtási, kamatszedési gyakorlat kizsá…
  continue reading
 
Míg környezetvédők már évtizedek óta beszélnek az energetikai átállás szükségességéről, és olyan szavakról, mint az energiaszuverenitás, leginkább egy energiaválság kellett ahhoz, hogy ez szélesebb körben is átüsse az ingerküszöböt. Most viszont talán mindenki titkos álomházában ott szerepel a nagy rendszerektől független energiaellátás. De mennyir…
  continue reading
 
Azt, hogy környezetünk esztétikája jelentős hatással van jóllétünkre, senki sem vitatja. Azonban az, hogy ennek a fenntarthatósági átmenetben milyen szerepe lehet, már nem egyértelmű. Egyrészt a szépség élvezete arra sarkallhat bennünket, hogy megvédjük környezetünket, másrészt azonban a fenntarthatatlan fogyasztói társadalom is a szépség iránti áh…
  continue reading
 
A tétlenség sárkányainak hívják azokat a pszichológiai jelenségeket, amelyek az emberek tettrekészségét megbénítják a klímakatasztrófára adott reakcióikban. Míg úgy tűnhet, hogy a bénultság valóban megakadályozza azt, hogy radikális változások legyenek, vannak olyan tényezők is az emberi pszichében, amik épp az aktivitást serkenthetik. Magyar kutat…
  continue reading
 
Egyre többször halljuk, hogy az ökológiai válság radikális változásokat fog hozni a természeti és társadalmi rendszerekben. Milyen válaszlehetőségeink vannak erre a kihívásra? Melyek a különböző válaszlehetőségek problémái? Zlinszky Jánossal Gébert Judit beszélget. Az elmúlt időszakban megerősödtek azok a vélemények, mozgalmak, melyek az ökológiai …
  continue reading
 
A zöld gondolkodásban – és ez alól az ökológiai közgazdaságtan sem kivétel – már szinte megkérdőjelezhetetlen, hogy az emberi jóllétet a természeti környezetünk korlátain belül kell megtalálni. Ez a gondolkodás azonban egy olyan átváltást feltételez, amit nem igazán szeretünk: az emberi boldogulást vagy át kell értelmezni, vagy bizonyos részeit fel…
  continue reading
 
Ma már nem csak tárgyakat tervezünk. A dizájn legjava már nem csak az Iparművészeti Múzeum jövőbeni darabja. Ma már minden valamit magára adó cég dizájngondolkodásról beszél. De vajon az micsoda? És ha a fogyasztói társadalomhoz köthető állandó innovációs kényszer hozta létre, akkor lehet-e egyáltalán fenntarthatóvá tenni?A mostanság kifejezetten d…
  continue reading
 
Mit jelent organizmusként tekinteni a Földre? Mi a Gaia-hipotézis tudománytörténeti jelentősége? Kik és hogyan kritizálták a Gaia-hipotézist? Minek köszönheti a hipotézis a népszerűségét manapság? Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával Gébert Judit beszélget. A Gaia-hipotézis szerint a Föld összes élő és é…
  continue reading
 
Hogyan viszonyul egymáshoz a mélyalkalmazkodás és az ökológiai közgazdaságtan? Ha radikálisan változik a világ, mi a szerepe a mentális felkészülésnek? Hogyan tudunk közösségileg cselekedni? Hogyan viszonyul egymáshoz a mélyalkalmazkodás és az ökológiai közgazdaságtan? Ha radikálisan változik a világ, mi a szerepe a mentális felkészülésnek? Hogyan …
  continue reading
 
Mik lehetnek azok a lehetőségek vagy éppen visszahúzó hatások, amikkel a visegrádi országok, azaz Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország szembesülnek a koronavírus válság után? Hogyan áll a jövőbemutató trendek tekintetében Magyarország a többiekhez képest? Mit mondanak a horizontot kémlelő jövőkutatók ebből a régióból? Az előző két a…
  continue reading
 
Jelenünkben a társadalomban betöltött szerepedet szinte kizárólag a munkaerőpiacon betöltött pozíciód határozza meg. Az emberi lényből (human being) dolgozó embert (human doing) faragott az elmúlt pár száz év, akinek értékét a piac határozza meg. De lehet-e így teljes emberként élni? És hogyan változott ez a kérdéskör a koronavírus válság alatt? Ve…
  continue reading
 
Az összes nehézségével együtt egy válságnak mindig vannak üzenetei mind az egyén, mind a társadalom számára. Rámutat valamire, vagy valamikre, amik nem működtek, és nem javítottuk meg; vagy működtek és nem értékeltük. Ebben az adásban a – talán már lecsengőben lévő – koronavírus válság üzeneteit próbáltuk listába szedni. Talán, amikor néhány évszáz…
  continue reading
 
Azt már eddig is tudtuk, hogy a mostani élelmiszertermelő rendszereink komoly csapást mérnek a biodiverzitásra. De hogyan tudjuk ellátni az embereket minőségi élelmiszerrel úgy, hogy a földeket visszaadjuk a természetnek? Mi van, ha a mezőgazdaság nem horizontálisan, hanem vertikálisan terjeszkedik? A Zöld Egyenlőség néhány rendhagyó adásban az MTA…
  continue reading
 
Ugyan 2022-ben talán kilábaltunk a pandémia okozta válságból, de válság nélküli évnek ez sem volt mondható. Mik történtek 2022-ben, amik fontosak két ökológiai közgazdász szemszögéből? A visszatekintésben a válságokban próbálunk találni üzeneteket, a búsongás között előremutató jeleket. A 2022-es olyan év volt, amikor nehéz volt a zöld gondolkodókn…
  continue reading
 
Magyarországon el sem tudjuk képzelni, hogy létezhet olyan szakpolitikai környezet, amelyben a bruttó hazai termék helyett a bruttó nemzeti boldogságot helyezik a célok és a cselekvések középpontjába. Pedig létezik egy ország, Bhután, ahol éppen ez történik. Tanulhatunk vajon tőlük? A GDP, a bruttó hazai termék olyan indikátor, amit már-már megszál…
  continue reading
 
A növekedés határai című mű 50 évvel ezelőtt jelent meg. A szerzők különböző forgatókönyveket mutattak be a népesség, az iparosodás, a környezetszennyezés, az élelmiszertermelés és az erőforrások kimerülésének növekvő tendenciáira alapozva. De vajon mennyire voltak helyesek az előrejelzéseik? A gazdasági növekedés kritikájának egyik fontos műve – A…
  continue reading
 
A monokulturális, intenzív mezőgazdaság fenntarthatatlansága régóta téma azokban a körökben, ahol aggódnak a biodiverzitás csökkenése, a föld minőségének romlása, a mezőgazdaság klímaválsághoz történő hozzájárulása miatt. Ebben az adásban azokról a konkrét megoldási lehetőségekről esik szó, amelyek nem csak megállítani, de visszafordítani is hivato…
  continue reading
 
A Zöld Egyenlőség néhány rendhagyó adásban az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja 2022-ben beszélgetéssorozatának keretében elhangzott előadásoknak és vitáknak ad helyet, amelyek fókuszában a környezeti fenntarthatóság érdekében bevethető, elsősorban a gazdasági növekedéstől való függést csökkentő, a mai működésektől radikálisan eltérő strat…
  continue reading
 
A bíróságoknak komplex környezeti kérdésekben kell ítéletet hozniuk. Hogyan hasznosítják ezekben a perekben a környezeti szakértő véleményét? Mekkora tekintélye van a tudományos tudásnak a bíróságon? Hogyan alakult a szakértők szerepe a bős-nagymarosi vízlépcső és hogyan alakul a mai klímaperek esetében? Sulyok Katalinnal, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jo…
  continue reading
 
A zöld mozgalmak üzenetei sokáig nem vették figyelembe a nők érdekeit, és így jó ideig nem is sikerült a feminista és a környezetért aggódó közösségeknek vállvetve harcolni egy fenntarthatóbb jövőért. Mára azonban van tudásunk arról, hogy mik azok az irányok, amik mind az ökológiai környezet, mind a nők érdekeit egyszerre szolgálják. Az igazságos é…
  continue reading
 
Számos olyan konfliktus van, melyet a vízkészletek fogyása robbantott ki. Mi ennek a társadalmi következménye? Milyen eszközökkel kezelik az országok ezeket a konfliktusokat? Jellemző-e a klímaváltozás miatti migráció? Glied Viktorral, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget. Mi jellemzi a vízkon…
  continue reading
 
Magyarország írott történelmének egyik legaszályosabb évében szinte mindannyiunkhoz elérhetett az üzenet, hogy a vizeink védelme létfenntartásunk egyik legfontosabb feltétele kellene legyen. De mégis mit tehet érte egy átlagember? És mit kellene tenniük a döntéshozóknak? A kék bolygó felületét 70 százalékban víz borítja, viszont ennek a víznek köze…
  continue reading
 
Főként a háború okozta energiaválság narratíváját használva lazítottak az erdészeti törvények rendelkezésein, létrehozva a rövid távú társadalmi érdekek és hosszú távú ökológiai érdekek közötti konfliktus tipikus csapdahelyzetét. De tényleg van csapdahelyzet? Ha nincs gáz, akkor kell tűzifa. Ahhoz pedig ki kell vágni a fákat. Főként ezt az értelmez…
  continue reading
 
Igazi rendszerszemléletre lenne szükség ahhoz, hogy az egymásba ágyazott ökológiai-társadalmi-gazdasági rendszerek egymásra hatásait megérthessük. De mi az a rendszerszemlélet? És hogyan nézhetne ki a közgazdasági gondolkodásban? Az évadzáró epizódban a Zöld Egyenlőség házigazdái, Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, és Köves Alexand…
  continue reading
 
Felgyújtott épületek, lerombolt gátak, kozmetikumokba csempészett kígyók, meghiúsított állatkísérletek. Az ökoterroristák sokféleképpen próbálták felhívni a figyelmet a természet védelmének fontosságára. De kik voltak ők és pontosan mi volt a céljuk? S vajon milyen okokra vezethető vissza, hogy ma már nincsenek ökoterrorista cselekmények? Glied Vik…
  continue reading
 
Noha tudományos konszenzus van abban, hogy a klímaváltozásért az emberi tevékenység felelős, társadalmi konszenzus nincs. A klímaszkeptikusok vitatják, hogy ez emberi tevékenységnek bármi köze volna a globális felmelegedéshez. Mi az oka, hogy sokan szembe helyezkednek a tudományos konszenzussal? Milyen egyéb sajátosságokkal rendelkeznek a klímaszke…
  continue reading
 
Ki ne szeretne kimenni a nappaliba epret szüretelni? Vagy friss salátát felhozni a pincéből télen? A hidroponikus rendszerekkel ez már nem lehetetlen. Viszont mi van a fenntarthatósággal? A mesterséges fényekkel nevelt növények vajon szolgálhatják a fenntarthatóságot? Amikor fenntarthatóságról beszélgetünk, akkor a legtöbb embernek a balkonládában …
  continue reading
 
A 3D nyomtatásról egyre többször hangzik el, hogy támogatni tudja a fenntarthatóságot. Akár házakat épít úgy, hogy közben minimálisra szorítja a szükséges alapanyagok használatát. Pótalkatrészeket nyomtat olyan esetekben, amikor a gyártó már nem biztosítja a javíthatóságot. De tudja-e a rendszerszintű fenntarthatósági átmeneteket támogatni? Milyen …
  continue reading
 
Fekete évnek tűnik 2022 a sport fenntarthatóságában: Téli olimpiát rendeztünk olyan helyen, ahol csak mesterséges havon lehetett csúszni, a labdarúgó-világbajnokságra pedig a sivatagban légkondicionált környezetben kerül sor. Úgy tűnik, a sport esetében is valami súlyosan félrecsúszott a fenntarthatóság értelmezésénél… De mi? Az elmúlt fél évszázad…
  continue reading
 
Környezettudatos döntéseket hozni nehéz. Mi a pszichológiai háttere annak, hogy nehéz? Milyen pszichológiai „trükköket” vethetünk be annak érdekében, hogy könnyebben boldoguljunk? A környezettudatos döntés nehézségeiről, a zöld kognitív torzításainkról Csizmadia Máté pszichológussal, agrárközgazdásszal Gébert Judit beszélget. Ha környezettudatosak …
  continue reading
 
A fenntarthatósági átmenet leggyakoribb kérdése, hogy a transzformáció honnan indul. Ha az egyén szintjéről várjuk a katalizátor szerepet, akkor azt feltételezzük, hogy fogyasztóként és állampolgárként az ember képes a nagy rendszereket befolyásolni. Ugyanakkor azok, akik ezt már megpróbálták, sokszor azzal szembesülnek, hogy sem elég információjuk…
  continue reading
 
A Zöld Egyenlőségben gyakran elhangzik, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat fogyasztunk, melyek valójában nem járulnak hozzá a jóllétünkhöz. Úgy tűnik, e jelenség a másik oldalon is létezik: időnként – vagy rosszabb esetben állandóan – olyan munkát végzünk, melyet feleslegesnek és értelmetlennek tartunk. Kertész Gergellyel, az Eötvös Lóránd K…
  continue reading
 
Annyiféle elektronikus kütyü vesz körbe minket, hogy már fel sem tűnik a jelenlétük az életünkben. De vajon tisztában vagyunk-e e tárgyak környezeti és társadalmi hatásaival? És mit tehetünk azért, hogy kütyüink fenntarthatóbbak legyenek? Fidrich Róberttel, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjével Gébert Judit beszélget. Csak a podc…
  continue reading
 
A Zöld Egyenlőség által felvázolt fenntarthatósági átmenetek olyan kollektív döntéseket sürgetnek, amelyben képesek vagyunk meghaladni az önérdekünk mások kárára történő érvényesítését. Össze kellene fognunk azért, hogy saját jövőnkön túl akár olyan néma érintettek érdekében is alárendeljük magunkat a közösségnek, mint a jövő generációi vagy a term…
  continue reading
 
Mi a konzervatív zöld filozófia? Mit jelent a környezet a konzervatív világnézetben? Milyen szerepe van a fenntarthatóságban a kisközösségeknek? Miért kell a saját környezetünkben kezdenünk a változást, változtatást? Balázs Zoltánnal, az ELKH Demokrácia- és Politikaelméleti Osztályának tudományos tanácsadójával Gébert Judit beszélget. Mindannyian s…
  continue reading
 
Csak szélturbinákról és jegesmedvéről készült képekkel tudjuk megjeleníteni a fenntarthatóságot? Hogyan lehetne jobban kommunikálni a fenntarthatóságot a vizualitás eszközeivel? Hogyan használják ezeket a vizuális eszközöket a cégek? A fenntarthatóság vizuális kommunikációja csak szélturbinákról vagy jegesmedvéről készült képekről szólna? Hogyan le…
  continue reading
 
Az orosz-ukrán háború rámutatott Európa energiaellátásának rendkívüli sebezhetőségére. Míg eddig a klímaválságra adott válaszaink határozták meg a zöld energiaátállás ütemtervét, addig most a legalapvetőbb biztonságunk sürgeti a megfelelő lépéseket. A zöld mozgalmak évtizedek óta szorgalmazzák a rendszerek olyan irányú átalakítását, hogy az energiá…
  continue reading
 
Loading …

Gyors referencia kézikönyv