Zold Egyenloseg Podcastok

Az elmúlt évtizedek elhozták annak a lehetőségét, hogy sokan sokfelé járhassunk a világban. Ugyanakkor az utazás lehetőségeinek jelentős bővülése azt is jelenti, hogy egy újabb bonyolult összefüggésekkel terhelt iparág zöldítését kellene megoldanunk. Túl lehet-e lépni azon, hogy a turizmus fenntarthatósága csak a törülközőkről szól? Hogyan tudunk m…

Miért érezzük, hogy a tudományos tudás manapság elveszítette a tekintélyét? Valóban véleménybuborékban élünk? Mik a tudásközvetítés fő problémái, és hogyan tudjuk orvosolni azokat? Bárány Tiborral, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget. Az interneten zajló vitákat olvasva úgy tűnhet, hogy a tudományos tudá…

Egyesek szerint a tudomány McDonald’s-izálódott: a kutatóknak egyre több publikációt kell „termelniük”; ráadásul az idejük szétforgácsolódik a sokféle teendő (kutatás, oktatás, pályázatok adminisztrációja stb.) között. Képes-e kitörni a tudomány ebből a mókuskerékből – le tud-e lassulni? S ha igen, helyes-e, ha erre törekednek a kutatók? Tőzsér Ján…

Eddig 100 alkalommal beszélgettünk arról, hogy hogyan lehetne megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent és elgondolkodni azon, hogy mit kellene másként csinálni egy környezetileg és társadalmilag fenntarthatóbb világért. Míg a problémákat a legtöbben értik, a megoldásokkal kapcsolatban nagyon sok a kérdés. A leginkább az, hogy már el sem merjük képz…

Hová kerül a háztartási kukából a szemét? Mit tudunk újra hasznosítani belőle? Milyen esélyei vannak a körforgásos gazdaság utolsó lépésének: a hulladék visszavezetésének a termelési folyamatokba? Csepregi Istvánnal, a Köztisztasági Egyesülés igazgatójával Gébert Judit beszélget. A körforgásos gazdaság utolsó lépése a keletkezett hulladék visszafor…

Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás. Sokunknak azonban már felnőttként sincs tudása arról, hogy hogyan kerül a kenyér, a tej, a zöldség, a gyümölcs vagy a hús az asztalára, és mi minden az, ami ebben a folyamatban nem csak magát a minőséget, de a környezetet és a társadalmunkat is jelentős mértékben befolyásolja. Ebben az adásban Köves Alexand…

Hogyan jelenik meg az irodalomban a klímaváltozás és a világvége gondolata? Hogyan segítheti egy irodalmi szöveg a szembenézést a klímaváltozással? Mit takar az „inkluzív irodalom” fogalma? Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtörténésszel Gébert Judit beszélget. A klímaváltozás témája jelen van a kortárs irodalomban is. Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtört…

A túlzásba vitt vásárlás környezeti problémáink egyik kiváltó oka. De milyen pszichológiai okai vannak annak, hogy szeretünk vásárolni? És mikortól számít ez függőségnek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek ehhez a jelenséghez? Hoyer Máriával, klinikai és addiktológiai szakpszichológussal Gébert Judit beszélget. A Zöld Egyenlőség hallgatóinak nem…

A klímaváltozás mindannyiunk életére hatással van. Vannak azonban olyan társadalmi csoportok – például szegénységben élők, nők, munkások, kisebbségek, nem-emberi állatok –, melyeket különösen negatívan érint. A Verzió filmfesztiválon arról beszélgetünk, hogy miért van ez így és mit tehetünk ellene? Résztvevők: Czeglédi Alexandra, Farkas Mátyás, Fel…

Milyen módszerekkel tudjuk a megnövekedett autósforgalmat csökkenteni? Megoldás-e erre a behajtási díj – dugódíj –, amely már számos heves vitát váltott ki. Ebben az adásban a behajtási díj előnyeiről, hátrányairól beszélget Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke Gébert Judittal. A megnövekedett autósforgalmat, a rossz levegőt egy nagyvárosban…

Elkezdődött a fűtési szezon. De mivel és hogyan kellene fűtenünk? És milyen környezeti ára van annak, hogy sokak számára nem hozzáférhető a hatékony fűtés? A Zöld Egyenlőség vendége Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport szakértője, akivel Gébert Judit beszélget. Mi tekinthető környezetbarát fűtésnek és mi nem? Milyen irányba kellene a fűtési rendszere…

Mindenszentek előtt talán egy kicsit többet gondolkodunk a halálról. Ez azonban az év többi időszakában nincs így. Nyugati társadalmainkban a halál az utolsó tabu, és szinte mindenkinek van személyes tapasztalata arról, hogy egy olyan helyzetben, ahol a halálról kellene beszélni, az emberek kényelmetlenül érzik magukat. Ha azt gondoljuk, hogy ennek…

A Zöld Egyenlőségben már sokat beszéltünk a jólét és jóllét közötti különbségről. Ebben az adásban Köves Alexandra Lelkes Orsolya társadalomkutatóval beszélget e téma egy újabb árnyalatáról, a fenntartható hedonizmusról. A kifejezés már önmagában is elég provokáló. A beszélgetésből kiderül, hogy miért vezethet ki ez a fogalom a túlfogyasztás csapdá…

A Zöld Egyenlőség által képviselt irányzat szerint erős fenntarthatóság kizárólag akkor jöhet létre, ha tiszteletben tartjuk a Föld eltartóképességét, és a gazdasági tevékenységeinket az ökológiai rendszereink megújulóképességén belül tartjuk. Ez viszont azt is jelenti, hogy radikálisan át kell gondolnunk a fogyasztási szokásainkat, és a másfél fok…

A világon évente kétszáz erdőirtás ellen fellépő őslakos aktivistát ölnek meg. Révész Bálint egy borneói dayak-bahao falu közösségével együtt forgatott filmet az erdőirtásról, és az őslakosok életének feldúlásáról. Az Uprooted – The Olympic Tribe című filmben kiderül, hová tűnnek rejtélyes módon az őslakosok földjeiről a fák. A rendezővel Gébert Ju…

A járványhelyzet is rámutatott arra, amit már a fenntarthatósági problémák esetében régóta tudunk: a gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek szoros és bonyolult hálózatokba rendeződve hatnak egymásra. Annak ellenére, hogy a hálózatokról történő gondolkodás divatos témává vált, sem a döntéshozóknak, sem az átlagembereknek nem egyszerű elsajátí…

Mindenhonnan hallunk a fenntarthatóságról. Sokan még talán úgy is gondolják, hogy olyan mennyiségű információ zúdul a fejükre, hogy ha akarnák se tudnák befogadni. Mégsem látjuk magunk körül, hogy ennek az információnak valódi átalakító hatása lenne. A klímahéten egy rendhagyó podcastfelvétel keretében az Aurórában három egyetemi oktató, Köves Alex…

A Zöld Egyenlőség vendége Tamás Gáspár Miklós, filozófus, politikai gondolkodó. Az Élet és Irodalomban megjelent „Világvége a világhiányban” című tanulmánya apropóján Gébert Judit beszélget TGM-mel a kapitalizmus válságáról, korunk morális és fizikai tragédiáiról. Augusztus 27-én jelent meg az Élet és Irodalomban Tamás Gáspár Miklós „Világvége a vi…

Az Európai Bizottság 2019 decemberében tette közzé az Európai Zöld Megállapodásról szóló közleményét. De vajon milyen lehetőségeket és korlátokat jelentenek az ökológiai válság megoldásában ezek az új Európai Uniós környezetpolitikai irányelvek? Pánovics Attilával, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával Gébert Judit beszélget. Sokan fontos mérföldkőne…

Amikor fenntarthatóságról van szó, szinte mindenki a mezőgazdaságra, az iparra, a közlekedésre gondol. A legritkább esetben sem jut eszébe valakinek, hogy a hadviselésnek milyen bioszféra átalakító hatásai vannak úgy, hogy még a jövőbeni zöldítése is komoly problémákba ütközik. Ebben az adásban Köves Alexandra Fellegvári Andrással és Takács-Sánta A…

Egész augusztusban az ökológiai és társadalmi problémákról beszélgettünk a művészetek szemüvegén keresztül. A téma záróadásaként Köves Alexandra arról beszélget Kaszás Tamás képzőművésszel, hogy mi az ökológiai érzékenység, és hogy ennek kialakulását tudja-e a művészet a saját eszközeivel támogatni. Azt gondolnánk, hogy ha az emberek többet tudnak …

Vajon alárendelhető-e a természeti érték a művészi értéknek? Milyen törekvések vannak a színházi előadások ökológiai lábnyomának csökkentésére? Hogyan fogadja mindezt a színházi világ? Segíthet-e a színház az ökológiai válság mélyebb megértésében? A Zöld Egyenlőség vendége Kricsfalusi Beatrix, színház- és irodalomtörténész, akivel Gébert Judit besz…

„Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét” – szól a Fredric Jamesonnak tulajdonított mondás. És valóban, az emberiség, úgy tűnik, könnyebben tudja elképzelni, hogy elhagyja ezt a bolygót, ha már egyszer tönkretette, mint azt, hogy egyszerűen másként kezdjen el élni, és megtartsa a maga szépségében. Miért vesztettük el a képzeletü…

Augusztus hónapjában a Zöld Egyenlőség a művészet eszközein keresztül foglalkozik a már megszokott ökológiai és társadalmi kérdésekkel. Elsőként Horváth Gideon képzőművész és Kiss Kata Dóra filozófus megközelítését járja körül Köves Alexandra, amelyben a táltos metaforáján keresztül vizsgálják, hogy hogyan juthat el az egyén és a közösség ahhoz a m…

Egy tanulmány szerint a mikromobilitás a városi autózás 60 százalékát tudná kiváltani, mert 60 százalékban 8 km-nél kisebb távot teszünk meg egyedül egy autóban. Ez a szám igen radikálisnak tűnik, hiszen az elektronikus mikromobilitási eszközök, mint például az elektromos roller, a monocikli, a hoverboard, a segway még a zöldek között is nagyon meg…

Egyre gyakoribbak az úgynevezett „hőhullámos időszakok”. E jelenséget különösen a városban érezzük, ahol a beépített környezet miatt gyakran alakulnak ki hőszigetek. Vajon tudjuk-e, s ha igen, hogyan tudjuk a városokban mérsékelni a klímaváltozás hatásait? Nagy Gyulával, az SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatójával Gébert Judit b…

Hogyan tudjuk a városok anyag- és energiaáramlását körforgássá, és ezzel fenntarthatóvá tenni? Hogyan kell ehhez újragondolnunk a városok szerepét és funkcióját? Mivel foglalkozik egy városbelgyógyász? Kenyeres Istvánnal, a Biopolus Intézet alapító-vezetőjével Gébert Judit beszélget. A városi népesség növekedése hatalmas kihívás elé állítja az embe…

A július a műanyagmentes hónap, ráadásul idén júliusban még az egyszerhasználatos műanyagokat is betiltották. A műanyagok környezeti problémáiról pedig még azok is tudnak, akiket soha nem érintett meg a környezettudatosság. A problémakör viszont azért is különösen izgalmas, mert iskolapéldája annak, hogy hogyan jön létre a problémák áthelyezése más…

A részvételi költségvetés olyan eljárás, melynek során az állampolgárok közvetlenül beleszólhatnak, hogy mire fordítsuk a közpénzt – projekt ötleteket javasolhatnak és maguk dönthetnek ezek megvalósulásáról. A podcastban a részvételi költségvetésről Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével és Oross Dániellel, az EL…

A részvételi demokrácia mellett számos érv szól. De vajon hogyan működik mindez a gyakorlatban? Milyen eszközökkel tudjuk bevonni a társadalom érdemi részvét a döntésekbe? Miért vegyenek részt a laikusok is ezekben a folyamatokban? Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével beszélget Gébert Judit. Az ökológiai közgaz…

A nagy környezetet pusztító eseményeket (például az esőerdők kiirtását, a biodiverzitás radikális csökkenését stb.) látva jogosan érezzük: a bűnösöket felelősségre kellene vonni. De milyen egyezményre volna szükségünk, hogy ezt megtehessük? S hogyan volna ez lehetséges a több országot is érintő környezeti katasztrófák, valamint a transznacionális v…

Társadalmi, környezeti problémáink nagy része globális szintű. Ugyanakkor az életünk kereteit – például a piac szabályozását, a társadalmi közjavakat, a jogszabályokat stb. – a nemzetállamok nyújtják. Hogy lehet ilyen feltételek mellett a globális problémákat megoldani? Lehetséges-e, s ha igen, hogyan lehetséges globális természetű döntéshozatal? G…

Az ökológiai közgazdaságtan abból az alapvetésből indul ki, hogy a gazdasági folyamatokat úgy kell átalakítani, hogy közben nem lépjük át a Föld eltartóképességét. Ez azt jelenti, hogy ha az energiát, és az erőforrásokat korlátozottan kezeljük, akkor a termelés és fogyasztás mennyiségét is ezeken a határokon belül kell megszerveznünk. Mindezt persz…

Miért okoz a gazdasági, társadalmi folyamatok egyre bővülő globális összefonódása igazságtalanságot? Milyen hatása van mindennek a természeti környezetre? Mit mondanak az alterglobalizációs és antiglobalizációs mozgalmak hívei? Megoldást jelent-e a globalizáció okozta kihívásokra a lokalizáció? Gébert Judit Kapelner Zsolttal, a Central European Uni…

Hogyan befolyásolta a szélsőséges időjárás a történelmi eseményeket? Hogyan alkalmazkodtak különböző társadalmak a klíma változásaihoz a múltban? Mikor volt sikeres az alkalmazkodás? Következik-e mindebből valami a jövőre nézve? Mivel foglalkozik a történeti éghajlattan? Ezekről beszélget Kiss Andreával, a Technische Universität Wien kutatójával Gé…

Az egészség kérdéskörei megkerülhetetlenek egy olyan társadalmi átmenetben, amelyről a Zöld Egyenlőség podcastjai szólnak. Egy fenntarthatósági transzformációban nagyon nagy szerep jut olyan gondolati váltásoknak, mint a jólét jóllétté alakításának lehetőségei, és így a jó élet körülményeinek újragondolása. Hogyan tud ebben segíteni nekünk az ökome…

A koronavírus jelentősen háttérbe szorította a környezeti problémákkal való szembenézést, és az összefüggések sajnos kevesek által láthatók. Azt pedig pláne nem fogjuk fel, hogy ha nem foglalkozunk a környezeti problémáink megoldásával, akkor a mostani koronavírus csak egy szelíd „intő jel” ahhoz képest, ami még jöhet. A járványok és a környezeti p…

Jelenlegi világunkban megkérdőjelezhetetlennek tartjuk a tudás levédésének fontosságát. A fenntarthatóságról való mindennapi gondolkodásunk során a legritkább esetben jut eszünkbe, hogy a szabadalmak kérdésköre komoly hátráltató tényező egy ökológiai szempontból felelős és társadalmilag igazságos rendszer létrejöttében. Pedig a fenntarthatósági tém…

Egy technológiai megoldás önmagában nem jó vagy rossz, annak célja és felhasználásának módja határozza meg, hogy használható-e egy fenntarthatósági átmenetben. A kriptovaluták fenntarthatóságát elsősorban a környezeti aggályok teszik kérdésessé. Ugyanakkor a mögöttük álló technológia demokratikus és átlátható szervezhetőségének lehetnek hozzáadott …

Nyújthat-e a kriptovaluta fenntarthatóbb, igazságosabb alternatívát a jelenlegi pénzrendszernél? Akár annak ellenére is, hogy tudjuk: a kriptovaluták energiaigénye különösen nagy – egész országok energiafelhasználásával vetekszik. Ebben a podcastban Gébert Judit a Kripto Akadémia szerkesztőjével, Györfi Andrással beszélget. A kriptovaluta egyre szé…

A társadalmi vállalkozások olyan szervezetek, amelyek egy társadalmi ügy szolgálatába állva hoznak létre termékeket és szolgáltatásokat, és amelyekben a profit nem önmagáért létezik. Így létezésük és terjedésük már előrevetíthet olyan irányokat, amelyben egy vállalkozást nem elszigetelt haszonmaximalizáló entitásként kezelünk, hanem a társadalomba …

A profit meghaladásának gondolatkörében a legtöbben attól tartanak, hogy elveszne a motiváció, az innováció hajtóereje, és a jól megszokott civilizációs fejlődés. Ebben az adásban Köves Alexandra Gáspár Judit közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget egy közös kutatásukról, amely egy „reális utópia” felvázolásában arra kerest…

Gyakran megfeledkezünk négylábú társaink ökológiai mancsnyomáról, pedig egy nagyobb testű kutya környezeti hatása megközelítőleg akkora, mint egy szegény országban élő emberé. Mi az oka a nagy környezetterhelésnek, és mit tehetünk ellene? Ebben a podcastban Gébert Judit Kubinyi Enikővel az ELTE Etológia Tanszékének kutatójával beszélget. Robert és …

A környezetvédelemmel kapcsolatos társadalmi párbeszéd gyakran az egyén felelősségére fókuszál, hiszen végső soron az egyén fogyasztási döntésein múlik, hogy zöld lesz-e a gazdaság. De helyes-e, ha a környezet védelmének óriási felelősségét az egyén vállára helyezzük? Gébert Judit Bernáth Lászlóval beszélget arról, hogy környezetvédelmi kérdésekben…

Az IPCC 2018-as jelentésében azt jósolta, hogy 12 évünk van változtatni a jelenlegi társadalmi, gazdasági folyamatokon, különben a klímaváltozás nagyon súlyos következményekkel fog járni. De a történelem során sokan és sokszor megkongatták már feleslegesen a vészharangot, és eddig nem következett be globális szintű egzisztenciális katasztrófa. Ebbe…

Miért gondolja az egyik ember az emberiség kihalását kockázatosnak, a másik meg nem? Miért nehéz a legtöbb embernek a klímaváltozás kockázatával számolni, míg arról többeknek van szilárd véleménye, hogy mekkora esélye van annak, hogy a robotok átveszik a munkánkat? A fenntarthatósággal kapcsolatos nézőpontjaink hatalmas szórást mutatnak, és ebben ó…

Sokan azt gondolják, hogy a klímaszorongás valamiféle mentális probléma, amit le kell küzdeni, és már azt is fontolóra vették, hogy beveszik a mentális zavarok jegyzékébe. Ugyanakkor lehet, hogy azok, akik szembenéznek a környezetre gyakorolt hatásunk lehetséges negatív következményeivel éppen a termékenyebb utat választják? Látnak valamit, amit má…

A WHO szerint a 21. században az egészség legsúlyosabb problémái között lesznek a lelki betegségek, azon belül is a depresszió és annak következményei lesznek. Lehet-e összefüggés a lelki egészség mutatóinak romlása és a természet pusztítása között? Milyen hatással lehet a természet a lelki egészségünkre? Mihók Barbarával, a Szegedi Tudományegyetem…

Több kutató is azt jósolja, hogy előbb-utóbb több ember lesz a Földön, mint amennyit az eltartani képes. De így van ez? Mitől függ, hogy hány embert tud eltartani a bolygónk? Kell-e szabályoznunk a népességnövekedést, és ha igen, milyen módszerekkel? Az adásban Gébert Judit e kérdéskört járja végig beszélgetőtársával, Ijjas Flórával, a Budapesti Mű…

A gyerekeket nem könnyű távol tartani a fogyasztói társadalom hatásaitól. Ebben az erőfeszítésükben a szülők legtöbbször magukra vannak hagyva egy olyan környezetben, ahol a gyerekeket folyamatosan érik a fogyasztásra buzdító ingerek. Ugyanakkor türelemmel és példamutatással talán reménykedhetünk abban, hogy ők is fogékonyak lesznek a fenntarthatós…