A történelem néha éles reflektorfénybe helyezi az emberséget, a hűséget, az együttérzést és az elnyomottakért végzett tetteket. A Szociális Testvérek Társaságának és Slachta Margitnak a tetteire most mi is reflektorfényt irányítunk. Dokumentumok többek között a most megnyílt vatikáni archívumból többek között arról, hogy miként mentették magyarok a…

A Balaton nemcsak évszakonként mutatja más arcát az oda látogatónak, hanem a különböző történelmi korokban is. Volt a magyar végvárrendszer része, volt tömegtermelési egység, volt szántóterületért lecsapolandó vízfelület és még sok minden más. Ezeket az alakváltozásokat vesszük sorra.

Bős-Nagymaros ügye máig rendezetlen. De a történet nem 1977-ben kezdődik, hanem száz évvel korábban, a kiegyezés utáni Magyarországon. S nem fejeződött be a 21. században sem.

Áldás, ha a nagypapa mesél a gyerekeknek-unokáknak esténként. Még nagyobb áldás, ha megírja emlékiratait a második világháborúról és az utána átéltekről, a hadifogságról és a hazatérésről. Ilyen történetekből áll össze a nemzet történelme. Egy sorsot mutatunk be a magyar história sok tíz (vagy száz-?) millió történetéből.…

Amikor a japánok a Csendes-óceánba lőtték a misszionáriusokat, velük együtt végeztek ki egy magyar nőt is, Molnár Máriát. Miként kerül a református diakonissza Várpalotáról a második világháború csendes-óceáni hadszínterére, miért végzik ki a szövetséges ország állampolgárát a japánok és hogyan ápolják ma emlékét Új-Íroroszág bennszülöttei?…

A Tungsram világszerte ismert volt, ahogy alapítója, Aschner Lipót is. A Horthy korban a magyar gazdaság egyik zászlóshajójaként a kormánykörök és a kormányzói körök támogatását élvezve szőtte be termelői és eladói hálózatával a világot. De miként fordulhatott elő kétszer is a történelemben, hogy a gyár tulajdonosa ingyenmunkásként dolgozott az elv…

Jászberényben ma is áll az épület, amely rejti a gulágról visszatért foglyok és az ávó küzdelmének titkait. Valamikor az igazság házának építették, de a kommunista időkben a gazság háza lett.

Szerintünk nem történelmietlen arról beszélnünk, hogy Mi lett volna, ha…. Ilyenkor egyszerűen csak számba vesszük a kortársak előtt álló lehetőségeket.

Szerintünk nem történelmietlen arról beszélnünk, hogy mi lett volna, ha…. Ilyenkor egyszerűen csak számba vesszük a kortársak előtt álló lehetőségeket.

Az internálás nagy találmány. Nem kell hozzá bírói végzés, per, ítélet, egyszerűen csak egy döntés, s évekre bárkit kivonhatnak a forgalomból. A kommunista Magyarországon bőven éltek e lehetőséggel Rákosiék.

Öngyilkos lett, nem is akárhogyan. Belügyminiszterként felügyelt és irányított sok mindent, ami ártott az országnak. Végül őt is elérte az, ami a francia forradalom óta minden jakobinust vagy bolsevikot elér: társainak keze. A kommunista Zöld Sándor élete és halála.

A román állam nem volt gondos és jó gazdája Erdély népeinek. A Magyar Királyságban hétszáz éven át autonómiát élvező és virágzó szászok szinte teljesen eltűntek, a román milíciák pedig időnként végig irtották a magyar és székely lakosságot. Ami az 1700-as évek végén vagy 1848-ban történt, az történt 1944-45-ben is.…

A XX. században megváltozott a politika. A század elején bevezetett általános választójog meghozta a tömegek hatalmát. Aki a tömeggel tud bánni, sikeres lesz. Nézzük csak a kommunisták megoldásait!

1918-ban még megvédhettük volna az országot. Talán 1919-ben is. De 1920-ban ezt már alá kellett írni. Vonakodva, ócska tollal, állva, szitkok között és utána kijelentve, hogy ez a papírdarab nekünk nem jelent semmit, hogy az erőszak nem teremt jogot, de akkor is alá kellett írni. No de ki írja alá?

A háború szenvedést hoz és inflációt. Azt hozott a második világháborúban és utána is. De a kommunista politikának is egyik eszköze lett az árdrágítók elleni fellépés. Ez lehetőséget adott a leszámolásra a középrétegekkel.

A köröstárkányiak szorgos emberek. Ha kell, a tatárdúlás, török fosztogatás, a romándúlás után is újjáépítették a falut. Hát, kellett: 1919-ben a bevonuló románok közel száz helybelit mészároltak le. Emléket csak nyolcvan év múlva állíthattak nekik a túlélők unokái-dédunokái.

A kommunista hatalomnak elsőrendű érdeke volt a vidéki autonómiát lerombolni. A gazdasági és ebből fakadó kulturális autonómiával rendelkező parasztság megsemmisítése, kisemmizése, vidéki nagyüzemekbe kényszerítése, kiszolgáltatottá változtatása a kommunista politika alapfeltétele volt.

A kortársak palástos hóhérnak is nevezték a sok általa aláírt halálos ítélet miatt. Ma híd van róla elnevezve, pedig hídverő politikája lett a veszte. Tildy Zoltán története a magyar nemzeti közép eltűnésének története is.

Román választás Magyarországon? Igen. Nemcsak Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon és Déván, de Békéscsabán, Gyulán és Nyírbátorban is. 1919-ben román választást tartani Gyulán vagy Sepsiszentgyörgyön egyformán bizarr helyzet volt. Ráadásul akár egy szavazattal is szenátor lehetett valaki a bukaresti „parlamentben”. De a románokat e…

Lehetett volna másként is. Például úgy, hogy a Parasztpárt marad ott, ahol természetes szövetségesei voltak, akik tisztelték a magántulajdont és nem tisztelték a kommunistákat. De nem így lett. Veres Péter élete.

Benárd Ágost a trianoni békediktátum egyik aláírója. 1945 után mégis elítélték háborús bűnösként. Megszökött Rákosi börtönéből, s feleségével közel húsz esztendőt élt illegalitásban a Balatonon.

Imrédy Béla komoly kanyarokat tett meg politikusi életében. Jónevű gazdasági szakemberből vált a Németország mellé sodródó Magyarország jelképévé.

Bárdossy László sem maradhatott életben a Horthy-kor miniszterelnökei közül. Az ítélet a tárgyalás előtt megszületett, mert nem a miniszterelnök, hanem a rendszer állt a bíróság előtt. Bárdossy tudta ezt, s így is viselkedett. Magas szintű előadása – nem védekezése – a tárgyalás során kordokumentum.

Vendég: Szerencsés Károly történész Nagy Imre és Kádár János élete összefonódott, végzetesen. Két hivatásos forradalmár párhuzamos életrajza. Hogyan lett az egyik végül mégis a magyar nemzet mártírja?

Az 1921-es nyugat-magyarországi lázadás választ ad arra a kérdésre, hogy a magyarság képes lett volna vagy sem megvédeni az országot 1918 végén a rátörő kisszámú és rosszul felfegyverzett ellenségtől. 1918-ban kizárólag a Nyugat kegyelmében bíztunk, 1921-ben pedig magunkban, s a magyar diplomácia sem csak egy hangszeren játszott, hanem egy egész sz…

A történelemkönyvek úgy emlegetik az 1947-es kékcédulás választást, hogy azon nagyjából 200 ezer hamis szavazatot adtak le a kommunisták javára. Csakhogy előtte 500 ezer embert kizártak a szavazásból, majd a választás után megsemmisítették a Pfeiffer-féle párt 49 mandátumát, amivel újabb 670 ezer szavazó akaratát hagyták figyelmen kívül. Tehát a ké…

Sokáig sikerült elkerülni a német megszállást és megőrizni az országot, benne a zsidóságot is a 20. század második felére. Háborús veszteségeink persze addig is voltak, de 1944. március 19-én eljött a német megszállás napja, s ezzel Magyarország 1991-ig megszállt ország maradt, valódi önálló döntések nélkül. Az önálló döntések hiánya látszik is a s…

Csak jelképes sírja van. Hazája külügyminisztere 1946-ban nem tartott igényt még a testére sem. Pedig a szellemére is szükség lett volna, mert ő egyik legnagyobb és legtevékenyebb alakja volt annak a politikusnemzedéknek, amely országot faragott a trianoni torzóból.

A Bécsi Légió javarészt osztrák-német egyetemistái 1848-49-ben segítettek a magyar szabadságharcosoknak – remélve, hogy győzelmük a forradalom bécsi győzelmet is elhozhatja. No de mi közük van ezeknek a javarészt a szabadságharc csataterein elesett fiataloknak 130 évvel később a Kádár rendszer egyik tabujának megdöntéséhez?…

Vendégünk szeret darázsfészkekbe nyúlni, s ezt most is megteszi. Azt gondolnánk, hogy a munkaszolgálatról már mindent elmondtak 1945 után, de nem. Itt is van mit átnézni még. Jelen esetben a Piszkos munka című kötetben a népbírósági perek anyagai kerülnek terítékre.

Az 1949-es választás ugyancsak fura szerzet volt Magyarországon. Ha valaki nem ikszelt, akkor választott – ezt főzték ki Rákosiék. De a magyar vidéket két hónapig becézgették is, hízelegtek, parasztnyomorító intézkedéseket vontak vissza, hogy aztán a „választás” után még nagyobb erővel csapjanak oda.…

Vendég: Szekér Nóra történész a NEB munkatársaFutballista, szövetségi kapitány, rendőrfőnök, ügyvéd, embermentő, kitelepített? Ki is volt valójában Dietz Károly? Mindez együtt, de ami a legfontosabb: magyar hős.

Rákosi és Kádár titkosszolgálatának is tökéletes célpont volt, pedig ez a fiatalember 1945-ben, 17 évesen csak az életét szerette volna megmenteni az Alpokban, 1956-ban pedig a szüleinek segített. De közben olyan eseményekbe keveredett, amelyek koncepciós perek kiváló vádlottjává tették. A kommunista hatalom természetrajza egy elvett életen kereszt…

A fiatalember abba halt bele, hogy egyetemre akart menni. Hiába felelt meg a felvételin, 1947-ben ez nem volt annyira egyszerű. 1957-ben sem… Beszélgetés egy fiatalemberről, akinek – ezt írja kegyelmi kérvényében – életében még egy jó napja sem volt. Miközben az ő sorsát fürkésszük, rajzot kapunk a Rákosi- és a Kádár rendszer valódi természetéről i…

A puszták népéről beszélünk. Arról a vidékről, ahol öntudatos parasztemberek éltek, ahol harcosok termettek Rákóczi majd Kossuth seregébe, de kommunista hatalom el akarta venni emberi, gazdasági és kulturális autonómiájuk alapját: a földet. No, itt termett a puszták népéből a Fehér Gárda, benne Blahó Jánossal és Kovács Istvánnal.…

Magyarországnak akkor volt jó a külföldi sajtója, ha ez a sajtót kiadó országoknak érdekük volt. 172 év Magyarországról szóló külföldi cikkeit elemezzük. 1848-ban kezdünk, 2020-ban fejezzük be. A kulcsszó a sajtó működésében az érdek és nem az érték. Vagyis a külföldi sajtó cikkeiből nem azt olvashatjuk ki, hogy milyen a hazánk, hanem azt, hogy nek…

Nincs sírja. Pontosabban: nyughelye a szívünkben van. A nemzet szívében, ahol őseinket és hőseinket őrizzük. Azokat, akik a korszellemnek ellentmondva emberségük alapján cselekedtek akkor is, amikor emberségesnek lenni veszélyes volt. Akik akkor is a Legfőbb Jóra függesztették tekintetüket, amikor a legtöbben csak környezetük nyomorúságos szellemte…

Horváth Mihály nagyszerű ember volt. Hős. 1942-ben megmentette szerb falubelijeit a listákkal érkező magyar honvédektől. 1944 végén a szerb atyafiak mentették meg őt Tito partizánjainak erőszakától. De fél év múlva a partizánok mégiscsak csapdába csalták, megölték. Egy ártatlan, a közösségéért dolgozó ember sorsát mutatjuk meg. No meg azt, hogy mi …

Egy nép történelmet gyárt magának, aztán a gyártott történelem alapján igényt formál olyan területekre, amely sohasem volt az övé. Dióhéjban így foglalhatjuk össze a román álom kezdeteit. Jancsó Benedek ezt szépen leírta a könyvében már a 19. század végén, csak senki sem hallgatott rá. Egy biztos: először volt a szellem, a gondolat, utána jött a te…

A Lex Apponyi ma is botránykőnek számít szomszédainknál. Pedig a törvény a nemzetiségek oktatási jogait (és autonómiáját!!!!) illetően sokkal liberálisabb volt, mint bármelyik utódállam ma is érvényes oktatási törvénye. Román politikusok gyakorta hamisították meg a Lex Apponyi szövegét is, hogy igazolják asszimilációs cselekedeteiket. A Lex Apponyi…

Az állambiztonság természetszerűen megfigyelte, megkörnyékezte a külföldön élő, „marslakóknak” nevezett világhírű magyar tudósokat. Igyekeztek bennük a legrosszabbat, a kikezdhetőt megtalálni. De mi a beszélgetésben – miközben elemezzük ezt a helyzetet – megtaláljuk a legjobbat is. Azt, hogy miért lettek világhírű tudósok, mit adott ehhez a magyar …

Máig hatnak…. Folyamatosság van a Rákosi rendszer ávója, a Kádár rendszer kultúrairányítói és a rendszerváltoztatás megmondóemberei között. Ávós tisztből kiadóigazgató, humorista, lemezgyári vezető lehetett, s hatásukat bőven a rendszerváltoztatás után is érezhettük. Sajnos. És sokáig nem derült fény a múltra. No de most….…

Magyarirtás a Délvidéken 1944-45-ben, Nyugat-Bánságtól Bácskán, Szerémségen, Drávaszögön át Közép-Horvátországig, Fiuméig, Dubrovnikig és Muravidékig hatvanezer áldozattal. S ami ezt kíséri: több mint 200 haláltábor, ahol gáz helyett éhezéssel és járvánnyal irtottak. És a jelen: az áldozatok kárpótlása, az utódok igazságkeresése szinte lehetetlen.…

Egy azok közül, akik országot faragtak a trianoni torzóból. De nem akárki: ő vitte át a magyar tudományt a túlsó partra. Klebelsberg munkatársa, a budapesti olimpia egyik első említője, a tudós, az MTA elnöke, aki nagy stadiont is akart építeni az olimpiai cél érdekében a magyar fővárosban.

Volt mit újraírni a magyar történelemkönyveken. A történelem identitásképző tantárgy. Azt kell elérnünk, hogy a gyerekek reálisan lássák a történelmi folyamatokat és tényeket, de szeressék a hazájukat. Miként szolgálják ezt a célt az új történelemkönyvek?

Brutális elnyomás, rabszolgasors a cseheknél, vagyonvesztés, kitelepítés, teljes megfosztás az állampolgári jogoktól – ez várt a magyarokra Benes csehszlovák elnök rendszerében 1945-ben és utána. A párizsi béke pont olyan volt, mint a trianoni: bennünket nem kérdeztek meg, velünk nem tárgyaltak. Így alakult ki a felvidéki határ.…

Magyar Péter, 2okos, Mobilfox...

Komment ide jöhet: https://youtu.be/EnosFW16at4

Lehetett volna másként is – és rajtunk is múlt. Akárcsak a Trianon előtti két esztendőben, úgy a második világháború idején is rajtunk is múlt, hogy milyen lett a román-magyar határ. Ha nem lépünk be a háborúba, ha idejében kilépünk belőle…. mind-mind lehetőség volt az 1945-öt megelőző időben, hogy megoldjuk a Trianonban Károlyi Mihályék bűnéből ke…

Soha nem éltünk ilyen jól és biztonságban, mint ma. Van nyugdíjunk, társadalombiztosításunk, ami a 19. század végén nem volt. De miért nincs annyi gyermekünk, mint akkor? Miként függ össze a demográfiai tél a civilizációnkkal? Milyen folyamatok zajlottak Magyarországon az elmúlt évszázadokban, s különösen a 20. században? Elemzünk.…