Témánk az amerikai űrhajózás jövője: Trump csillagos-sávos lobogót akar a Marson látni, de közben Jared Isaacman, a NASA következő igazgatója a Holdat sem hanyagolná. Az űrügynökség költségvetése viszont jelentősen csökkenni fog, s ennek a tudomány láthatja kárát. Teljesen elkészült űrteleszkóp maradhat a Földön és a Marson évek alatt összeválogato…

Témánk ezúttal a K2-18b exobolygó, és azok a friss eredmények, amelyek szerint potenciálisan életre utaló molekulákat mutattak ki a James Webb Űrtávcsővel annak légkörében. Valóban ott van-e a dimetil-szulfid, s ha igen, abból követhezik-e egyértelműen az élő szervezetek jelenléte? Végül Rakétafüst kollégát, kilencéves asztrobiológia-szakértőnket i…

Két héttel elébe menve a kerek, 55. évfordulónak, témánk az Apollo-13 legendás küldetése. Mi történt, hogyan történt 1970-ben, miért hiúsult meg az emberiség harmadik Holdra szállása? Milyen malőrök és figyelmetlenségek láncolata vezetett az űrhajó felrobbanásához és milyen tanulságokat lehetett levonni az űrhajózás történetének talán legizgalmasab…

Vendégünk Székely Anna Krisztina, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkárhelyettese, témánk pedig a középiskolások számára meghirdetett CanSat "madjnem-műhold" építőverseny jelenlegi állása, és várható eseményei. Továbbá más, a tizenéveseket célzó "űrös" projektek is szóba kerülnek az űrpályázattól az űrtáborig, s miközben a nagy kérdést b…

A Firefly Aerospace magáncég Blue Ghost űrszondája sikeresen leszállt a Holdra, a Válságok tengere nevezetű bazaltsíkságra. Ennek apropóján állandó szakértőnkkel, Pál Andrással (illetve a fórumozó és betelefonáló közönséggel) azon merengtünk el, hogy miért is indult mostanában ilyen sok űreszköz a Hold fellé, mikor jár ott újra ember, és miért "ves…

Közkívánatra a fekete lyukak kerültek terítékre. Mik azok, léteznek-e a valóságban, vagy csak az elméleti fizikusok képzeletében, s hogyan jöntnének egyáltalán létre? Miért "áll meg az idő" az eseményhorizonton, és átjuthatunk-e a túloldalra anélkül, hogy spagettizálódnánk? Van-e meztelen szingularitás? Ilyen kérdéseknek eredtünk nyomába.…

Ezúttal a múltba tekintettünk, hatvan évvel ezelőttre. 1965 sorsfordító éve volt az űrhajózásnak: lényegében ebben az évben tanult meg az Emberiség igazán űrhajózni. Ma már felfoghatatlan, mennyi elsőség fért bele abba a tizenkét hónapba az első űrsétáktól az első űrrandevúkig, a Mars felszínének első közeli lefényképezéséig, a műholdas távközlés f…

A téma ezúttal a földi eredetű értelmes élet nagyon hosszú távú lehetséges sorsa volt. Elborult elmélkedés a többgenerációs telepes-űrhajókról, hibernálásról, replikálódó Neumann-szondákról és hasonló távoli, de a természeti törvényekkel összeegyeztethető lehetőségekről, amelyekre egyszer talán majd hagyatkozhatunk, "ha meghal a Nap". A Sokolébresz…

A NASA Kennedy Űrközpontjában dolgozó Bartha Bencével beszélgettünk arról, hogy milyen sérüléseket találtak az Artemis-1 tesztrepülés után az Orion űrhajó hőpajzsán és hogy miért csúszik emiatt 2026-ra az amerikai űrhajósok visszatérése a Hold térségébe. Pál Andrással pedig végignéztük, hogy mi várható a 2025-ös év során az űrben, ami azért holduta…

A Sokolébresztő. 200. (karácsonyi) adásunk vendége Orha Zoltán volt, fő témája pedig a betlehemi csillag: lehet-e csillagászati magyarázatot találni a bibliai égi jelenségre a bolygómozgások vagy akár a korabeli egyéb feljegyzések alapján, s mi köze mindehhez Ponori Thewrewk Aurélnak (1921-2014), a legendás magyar csillagász-polihisztornak és ismer…

Szinte jubileumi, 199. adásunkban - hallgatói kérésre - kedvenc űrös-kozmikus-tudományos, "sci", "fi", és "sci-fi" könyveinket szakértettük meg állandó, de régen hallott szakértőnkkel, Werner Norberttel. Bár az adásidő nem kegyelmezett, a NASA várható közeljövőjének megszakértése után azért szóba került Carl Sagan feledhetetlen Kapcsolatától Cixin …

Űrtörténeti jellegű adásunkban a nukleáris rakétahajtóművek története kerül terítékre. Már a negyvenes évek végén felmerült, hogy az űrutazás céljaira a maghasadáson alapuló hajtóművek lényegesen hatékonyabbak lehetnének, mint a "szokásos" kémiai reakciókon alapuló rakéták. Az ötvenes évektől a hetvenesekig meg is épült több földi tesztpéldány a NA…

Lajka kutya űrrepülésének hatvanhetedik évfordulója apropóján áttekintjük, hogy mi mindent köszönhet az űrkutatás az állatokkal a fedélzeten végrehajtott kísérleti űrküldetéseknek. Kiderül, hogy milyen állatok érték el először az űrt, mit kerestek teknősök a Hold térségében és laknak-e ott földi eredetű bacik vagy medveállatkák. Sőt, arra is fény d…

Ebben az adásban vágatlanul meghallgathatjátok az idei HungaroConon megrendezett kerekasztalunkat a téridőről és a Star Trek fizikájáról, benne Kasza Magdolnával és Horváth Ádám Tamással. Hogyan lehet "megvárható idő alatt" akár több tízezer fényévet utazni? Ki lehet-e cselezni azt a törvényt, hogy nem haladhatunk a fénynél gyorsabban? Ezek megtárg…

A szokatlanul fényesnek és látványosnak ígérkező, épp felénk járó C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS "szabadszemes" üstökös apropóján Orha Zoltánnal beszélgettünk erről az égi vándorról, illetve a Naprendszer parányi piszkos hógolyóiról általában. Hogyan és hol lehet megfigyelni a jelenséget, s egyáltalán: milyen egy üstökös szerkezete, honnan jönnek, s a…

Témánk egyrészt a Föld új, ideiglenes "második holdja" a 2024PT5 jelű aszteroida, amit néhány hónapon át látunk vendégül. Hogyan került ide, és miért megy el a Föld közvetlen vonzáskörzetéből két hónapon belül? Utána pedig pedig Detre Örs Hunorral, azúttal mint a CanSatLab laborhálózat ötletgazdájával beszélgetünk, folytatva a két héttel ezelőtt me…

Fő témánk a hamarosan induló 2025-ös CanSat verseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szervez, s amelynek keretében idén is kiderül majd, hogy középiskolás gyerekek megfelelő mentorálással saját fejlesztésű űreszközöket tudnak építeni. Erről beszélt Székely Anna Krisztina, a MANT főtitkár-helyettese, és állandó szakértő barátunk Pál …

A téma ezúttal a félbemaradt, de korát messze megelőző Dyna Soar-program, az amerikai légierő egyszemélyes katonai űrrepülőgépe, amelyet még az ötvenes években kezdtek kifejleszteni. A csupaszárny űrsikló a tervek szerint képes lett volna ellenséges műholdakat ártalmatlanítani, barátiakat szervízelni, sőt, talán még földi célpontokat bombázni is. I…

Orha Zoltán társaságában felidéztük tudományos és médiatörténeti aspektusból is a negyedszázaddal ezelőtt, vagyis 1999. augusztus 11-én bekövetkezett feledhetetlen magyarországi teljes napfogyatkozást. Emellett szót ejtünk néhány történelmi fogyatkozásról is a bibliai időktől a Honfoglaláson és Mátyás király korán át egészen Petőfi szemfájásáig. Vé…

Szót ejtünk potenciális marsi életnyomok szenzációs felfedezéséről, amit a Perseverence marsjáró tett a minap a vörös bolygón. Utána pedig Dr. Mátyás Bencével beszélgetünk, aki a Genesis űripari startup vezetője. Bencéék egy kísérleti teherűrhajó fedélzetén egy saját fejlesztésű inkubártorban apró biológiai mintákat küldenek majd fel egy olyan spéc…

Témánk a múlt héten startolt GRBBeta asztrofizikai kisműhold, amelynek kifejlesztésében állandó szakértőink, Pál András és Werner Norbert vezető szerepet vállaltak. A Sokolébresztő hivatalos Második Kedvenc Műholdját ráadásul az ESA vadonatúj Ariane-6 rakétája állította pályára első repülésén. Minderről alaposan kikérdeztük Pál Andrást az adásban.…

Témánk ezúttal a sokéves késéssel végre első emberes útjára indult új amerikai űrhajó, a Boeing Starliner, és annak viszontagságosra sikeredő, igencsak meghosszabbított kétszemélyes küldetése. Miért szivárog a hélium, és veszélyben vannak-e az űrhajósok? Hogyan alakulhatott ki egy akkora pechszéria, mint ami a tapasztalt Boeing konszern Apollo-alak…

A Sokolébresztő vendége Dr. Bodó Zsófia Münchenből, aki a munkájáról, az európai globális műholdas helymeghatározó-rendszerről, a Galileóról mesél nagyon érdekeseket. Hogyan lehet műholdak segítségével centiméteres pontossággal megállapítani a helyzetünket, s mivel telnek a Galileón dolgozó fejlesztők és irányítók napjai? Kiderül legújabb adásunkbó…

Visszatérő vendégünkkel, Szentpéteri Lászlóval szokásunkhoz híven Ázsiára tekintünk, ezúttal a Hold kapcsán. Mit művel a Csang'e-6 űrszonda a Hold túlsó oldalán? Hogyan halad a kínaiak Nemzetközi Holdbázis-projektje? S vajon mikor lesznek indiai, japán és kínai űrhajósok a Holdon? Ez is kiderül az adásból.…

Témánk a kilencven évesen űrugrást végrehajtó Edward Dwight, akit már a hatvanas években majdnem kiválogattak a világ első fekete űrhajósának, mégis csak most jutott föl. Sok érdekes témakört érintünk: az afro-amerikai űrhajósok és űrkutatók történetét a déli államokban működő lNASA-központokban, az idősek űrrepülését illetve az űrturizmust. Trackl…

Témánk az elmúlt napok-hetek élénkülő naptevékenysége, geomágneses viharai, illetve a mostanában hazánkból is észlelhető sarki fényjelenségek. Vendégünk a téma szakértője Barta Veronika, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Minden kiderül: hogyan jön létre a sarki fény, mitől függ, hogy milyen színűnek látjuk,…

Ezúttal az a kérdés kerül terítékre, hogy mikor jut végre ember a Marsra, vagy legalább mikor hoz haza egy-két kődarabot a vörös bolygóról egy űrszonda? Van-e reális esélyünk arra, hogy megtaláljuk a marsi élet esetleges nyomait a következő egy-két évtizedben? S melyik országnak (vagy melyik cégnek) a lobogója lesz először kitűzve a kősivatagban Na…

Ezúttal állandó szakértőnk, Pál András tette tiszteletét az adásban, s beszámolt a kedvenc műholdunkkal, a GRBAlphával kapcsolatos legfrissebb fejleményekről (például hogy immár Sokolébresztő-reklámot is sugároz). Továbbá a világ legkisebb asztrofizikai műholdjának startra készülődő utódjáról, a GRBBetáról is megtudhatunk ezt-azt, sőt, még a CanSat…

Témánk ezúttal az alig két hete elhunyt legendás űrhajós, a világ leggyorsabb embere, a Holdra szállás főpróbálója, az első és utolsó szovjet-amerikai űrrandevú egyik parancsnoka, a feledhetetlen Thomas P. Stafford.Tilos Rádió által

Témánk ezúttal a hatvanas évek szovjet és amerikai holdszondái, amelyek először hajtottak végre sima leszállásokat egy másik égitesten. Hogyan sikerülhetett mindez a korabeli technológiával, ha láthatóan manapság sem kis problémát okoz a világ űrmérnökeinek az automatikus landolás a Holdon?Tilos Rádió által

Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig igencsak "időszerű": maga az Idő. Hogyan alakult ki a tudomány időfogalma, s milyen praktikus problémákkal szembesültek ennek során a tudósok a szökőévek bevezetésétől a relativitáselmélet paradoxonjaiig? S végül: mi ad irányt az időnek? Ilyen kérdésekre keressük a választ.…

Vendégünk Bérczi Szaniszló, aki harminc évvel ezelőtt hozott haza a NASA-tól az Apollo-programban gyűjtött kölcsön-holdkőzetmintákat. Érkezésükkel megkezdődött a magyar holdkőzet-kutatás, s megalakult a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, amely azóta sok felfedezést tett, még potenciális életnyomokat is találtak marsi kőzetekben.…

Témánk egy 1985-ös űrrepülés, amelynek során az egyik űrhajós megfenyegette a földi irányítást: ha nem hagyják, hogy megjavítsa bedölglött kísérletét, ő vissza sem jön. Ezt csak egyféleképpen tudta volna garantálni, a levegő kiengedésével, ami persze a teljes személyzet azonnali halálát is jelentette volna. Megvizsgáltuk a rendkívüli történet hátte…

Ezúttal egy nem mindennapi, középiskolásoknak való diákverseny, a CanSat Hungary a témánk, amelyben tizenéves lányok és fiúk szerezhetnek közvetlen tapasztalatot "majdnem-űreszközök" tervezésében és építésében, amelyek aztán kisméretű rakétákon valóban felröppennek. Mikrofonvégre kaptuk Arnócz Istvánt, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkárát, "…

2024-es első adásunk vendége Szentpéteri László, az Űrvilág alapító-főszerkesztője, témánk pedig a kelet-ázsiai űrfejlemények, elsősorban a mostanában sikert sikerre halmozó indiai űrprogramokra fókuszálva. A világ legnagyobb népességű országa a közelmúltban űrszondát küldött a Hold felszínére, a Nap vizsgálatára, sikerrel halad az önálló személyze…

Eklektikus ünnepi adásunkban, melyet hallgatói kérdések ihlettek, szót ejtünk a húsz éve kudarcot vallott legutóbbi életkereső Mars-szondáról, az Európai Űrügynökség történetéről és felcsendül az első hangszeres zene is, amit ember játszott a világűrben: a Jingle Bells egy német szájharmonikán előadva, Wally Schirra ihletett 1965-ös tolmácsolásában…

Témáink ezúttal a SETI-nek, vagyis a földönkívüli intelligencia keresésének története és trendjei. Erről Almár Iván csillagász-űrkutatóval beszélgetünk, aki szinte a kezdetektől "testközelből" átélte, sőt alakította a SETI fejlődését.Tilos Rádió által

Ismét egy, a közelmúltban elhunyt legendás űrhajósra emlékezünk, ezúttal Thomas Ken Mattinglyre, aki majdnem a viszontagságos Apollo-13 küldetésen repült, de az űrorvosok az utolsó napokban kitették őt a személyzetből, így aztán végül a sikeres Apollo-16-on látogathatta meg a Hold térségét. Utána pedig a space shuttle program hőskorának igazi alape…

Adásunkban a múlt héten elhunyt legendás Apollo-űrhajós, Frank Borman életéről és munkásságáról emlékezünk meg. Az emberről, aki ötéves kora óta szinte semmi mást nem akart csak repülni, de akinek mégis mindig a kötelesség volt az első. Az űrhajósról, aki elsőként bizonyította be, hogy lehetséges két hétig élni az űrben, aki először pillanthatta me…

Témánk ezúttal a biomimetika, vagyis az a tervezési módszer, amelyben növényektől és állatoktól lesnek el műszaki megoldásokat a mérnökök és a kutatók. Szó esik többek között gekkótalpakat utánzó ragszalagról az űrálloműson, juharmag-szárnyprofilokról marsi drónokon, illetve bolygófelszíneken araszoló gépkígyókról is.…

Ezúttal olyan hazai szakembereket szólaltattunk meg, akik fontos részt vállaltak az ESA feledhetetlen Rosetta-programjában, minden idők egyik legbonyolultabb űrszondás küldetésében, amely 2014-ben elsőként hajtott végre pályára állást egy üstökösmag körül, és leszállást annak felszínére. Horváth István és Pálos Zoltán eredeti projekt-résztvevők elm…

Az adásban elhangzik szinkronizált interjúnk Avi Loeb professzorral a Harvard Egyetemről, aki nyáron expedíciót vezetett a Csendes-óceánra, hogy begyűjtse az első bizonyítottan Naprendszeren kívüli eredetű meteorhullás apró repeszdarabjait. Mi több, a tengeraljzaton talált kozmikus gömböcskékről még azt sem tartja kizártnak, hogy mesterséges eredet…

Ezúttal az elmúlt közel egy évben felgyülemlett, emailben érkezett hallgatói kérdések megválaszolásának veselkedünk neki, rendkívül érdekes felvetésekkel a a gravitációs hullámoktól át a az idő irányának problémáján át a távoli jövő földlakóinak küldött üzenetekig.Tilos Rádió által

Témánk ezúttal a meteorológiai klímakutató műholdak törénete és munkássága, illetve a velük szoros kapcsolatban álló Nap-megfigyelő űreszközök, melyek együtt szolgáltatnak felbecsülhetetlen (életmentő) adatokat a Nap-Föld kapcsolatok megértéséhez.Tilos Rádió által

Témánk a napok aktuákis "mini-űrversenye" az orosz Luna-25 és az indiai Csandraján-3 szondák között, melyek azért indultak útnak, hogy elsőként érjék el a Hold vízjeget rejtegető déli sarkvidékét. A Luna-25 sajnos már kiesett a versenyből, de milyen is volt ennek az űreszköznek a viszontagságos története és mi vezetett a becsapódásához? Kiderül az …

Ezúttal Szentpéteri Lászlóval vesézzük majd ki az 1992-ben jóváhagyott 921-es Projektet, amellyel Kína vált a harmadik olyan országgá, mely önerőből embert juttatott a világűrbe. Mi történt azóta és hogyan fest a jelenlegi ázsiai kozmikus jövőkép? Hogyan halad India tervezett emberes űrprogramja és mi a helyzet a többi versenyzővel arrafelé? Kiderü…

Boross Katalin doktornő és Szentpéteri László társaságában folytattuk a májusban, a 158. adásban megkezdett űrorvostan-téma kitárgyalását. Milyen egészségügyi nehézségek és veszélyek várnak a jelen és a jövő hosszú távú űrrepüléseire vállalkozó személyzetekre, illetve hogyan fogjuk így "teleszülni a Naprendszert"? Mi a helyzet a vérrögökkel, a szív…

Honnan tudjuk, hogy az Univerzum véges idővel ezelőtt, nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt egy forró "tűzgömbszerűségben" született? A válasz talán meglepőbb, mint gondolnánk, s az is kiderül, hogy űreszközök nélkül nem tudhatnánk ilyen bizonyossággal még azt sem, hogy egyáltalán megtörtént-e az Ősrobbanás.…

Témánk ezúttal Konkoly Thege Miklós (1842-1916) csillagász, meteorológus, mérnök, zeneszerző, vagyis az egyik utolsó igazi polihisztor kalandos élete, munkássága és napjainkig kiható öröksége, amelynek felderítésében Orha Zoltán és Rakétafüst kolléga voltak segítségünkre.Tilos Rádió által

Vandégeink Szalai Sándor professzor és Horváth István, akik a KFKI-ban kollégáikkal a nyolcvanas években kulcsfontosságú műszereket fejlesztettek a Halley-üstököst megközelítő VEGA-1 és -2, és a Mars holdjához indított Fobosz-szondákra. Ez a csapat alkotta meg a világ első valódi "űrrobotját" is, amely nélkül lehetetlen lett volna a mogyoró alakú ü…