Mi is az a vesztőhely? A vesztőhelyek a középkori városok peremén, magaslatokon vagy forgalmas utak mentén kialakított helyszínek voltak, ahol a halálos ítéleteket végrehajtották. Ezek központi eleme a bitófa volt, de sokféle kivégzőeszközt használtak, és változatos méretű helyszínek léteztek. Nemcsak kivégzésekre szolgáltak ezek a helyek, hanem be…

Mi mind egyéniségek vagyunk? Napjainkban,amikor számtalan globális trend hat ránk, az emberek egyre inkább törekednekarra, hogy valamivel kitűnjenek, és sajátos, jól körülírható identitássalrendelkezzenek. De vajon ez mindig így volt? Az emberek a múltban is arratörekedtek, hogy kifejezzék önmagukat, és ne csak a közösség egy tagjakéntemlékezzenek …

A fenntarthatóság és arégészet elsőre talán furcsa párosításnak tűnhet. Mindkét fogalom körül számoskérdés és tévhit kering: a fenntarthatóság mára egy gyakran használt, divatos,de sokszor üres kifejezés lett, míg a régészetet számos félreértés övezi. Devajon lehet-e fenntartható a régészeti leletanyag és maguk a régészetikutatások? Hogyan tehetjük…

A "lakhatási válság" kifejezéstegyre gyakrabban hallhatjuk, legyen szó politikai vitákról, társadalomtudományikutatásokról vagy éppen urbanisztikai kérdésekről. Világszerte, ígyMagyarországon is, egyre több embert – különösen fiatalokat – érint az aprobléma, hogy a lakhatás valóban alapvető jog-e, és hogy hozzáférhető-emindenki számára. De vajon ez…

A háborúk tragédiája mindenkor jelen van,de a modern világban az emberi életeken túl számos más érték is veszélybekerül, köztük a régészeti örökség. A mostani orosz-ukrán háború különösenrávilágít arra, milyen törékeny és fenyegetett helyzetben van Ukrajnakulturális öröksége. Az orosz agresszió következtében számos ukrán régészetiemlék károsodott, …

Textíliák a sötétközépkorból, avagy az avarok öltözködése Legújabb részünkben BástiZsófia, a MNM KK Nemzeti Régészeti Intézet, Régészeti Tár Avar korigyűjteményének kurátora és az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájánakhallgatója a vendégünk, aki az avar divat világába kalauzol el minket. Azepizódban kitérünk arra, hogy mit viseltek az avarok,…

A legújabb rész vendége Major Balázs, a Szíriai Magyar Régészeti Misszió vezetője volt. A legújabb részből megtudhatjátok, hogy mik azok a barlangvárak, milyen, ha egy komplett falu mumifikálódik és hogy Margat várának feltárása során mik voltak azok tudományos kérdések, amelyek mentén ásót fogtak a magyar régészek.…

A mai adás vendége dr. Vasáros Zsolt volt, aki beavatott minket az építész szakma rejtelmeibe és hogyan kapcsolódhat ez a szakma szorosan a régészethez. Az ő példáján keresztül megtudhattok, hogyan lehet ötvözni a két tudományágat és milyen szemmel néz a régészeti korú építményekre egy építészmérnök.…

És akkor belevágunk az ötödik évadba! A tavalyi kezdéshez hasonlóan most is hármasban ültünk le beszélgetni, és megtárgyaltuk, hogy milyen élményeket szereztünk külföldi ásatásokon. Volt szó az áramszünetekről iraki Kurdisztánban, Grúziáról és arról, hogy inkább Georgia, de kiderült az is, hogy miként lehet ingyen bejutni a Saint Luois Art Museum-b…

Ebben az epizódban dr. Szabó Dániellel elevenítettük fel a gall háborúkat és az ahhoz tartozó fontosabb eseményeket. A témával kapcsolatban nem hagyhattuk ki a bibractei ásatást, ahol magyar régészek is közreműködnek a nemzetközi projektben.

Ebben az epizódban Király Attilával beszélgettünk, akivel egy több témát felölelő, néhol csapongó adást sikerült rögzíteni. Szó esett a saját kutatásáról, tapasztalatairól, valamint a szudáni és iraki kurdisztáni tapasztalatairól. A megszokottnál lazább adás kerekedett belőle, reméljük ti is annyira élvezni fogjátok, mint amennyire mi élveztük.…

Ebben a részben a pannoniai elitet mutatta be nekünk Mráv Zsolt a nagyharsányi villán keresztül. A történeti bevezető és a római elit megismerése után a nagyharsányi villa felfedezésének és megismerésének kalandos (néha szomorú) útját vettük át. Az adás második felében pedig a jelenkori kutatások eredményeiről esett szó, többek között egy speciális…

Az új epizódban Gyucha Attilával és William A. Parkinsonnal folytattuk a beszélgetést a chicagoi Field Museum of Natural History szervezésében készült First Kings of Europe From Farmers to Rules in Prehistoric Southeastern Europe címet viselő kiállításról. A kiállítás bemutatja az amerikai közönségnek az európai civilizáció kezdeteit az újkőkortól …

Ebben az epizódban Paul Duffyval, William A. Parkinsonnal és Gyucha Attilával beszélgettünk Vésztőn. Egy akkor folyó ásatás során sikerült velük beszélgetni. Az adásban erről a projektről, a kezdetekről, amerikai régészetről és a jövőről is beszélgettünk. A következő epizódban is ők lesznek a vendégeink, hogy milyen témáról, jövő héten kiderül.…

Az új évad első részében, a megszokottól eltérően most nem egy meghívott vendéggel, hanem hármasban beszélgettünk. A teljesség igénye nélkül reagáltunk a 2022-es év izgalmasabb régészeti híreire és szóba került az új évad felépítése is.

A podcast legújabb részében dr. Siklósi Zsuzsannával folytattuk a beszélgetést ott, ahol az előző rézkoros adás végén abbahagytuk. Részletesebben beszélgettünk a rézkori emberek szociális kapcsolatáról, ami a hamarosan kezdődő Lendület kutatásuk célja. Olyan témákra is kitértünk, hogy miért kellett egy Magyaregresről származó edényt sürgősen kórház…

A legújabb részben Dr. Csippán Péter volt a vendégünk, akivel az archaeozoológiáról beszélgettünk. Ez a régészeten belüli tudományág az állatcsontokkal foglalkozik és a felvétel során kitértünk jellemvonásaira. Miben különbözik az antropológusok munkájától az archaeozoológusé? Mi az a kecske/juh problematika? Mi a helyzet a magyar szürkemarhával? E…

Adásunk vendége Szilágyi Márton, az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa, akivel arról beszélgettünk, hogy mit kell tudni a rézkorról, mi fán terem társadalmi komplexitás és mit mesél nekünk az identitásrégészet. Nem kell megijedni, valami hűvös ital társaságában könnyen fogyasztható, de tartalmas beszélgetésnek lesztek tanúi.…

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy meg tudtunk szervezni egy beszélgetést Bánffy Eszterrel, a Német Régészeti Intézet részét képező frankfurti Römisch-Germanische Kommission igazgatójával és az Európai Régészszövetség elnökével. Igyekeztünk minél több dologra kitérni a beszélgetés során, de a vezérfonal az európai neolitikum. Szó volt arró…

A 3. évad legújabb részében valami teljesen újat próbáltunk ki. Elutaztunk Szombathelyre, hogy azon a helyszínen vehessük fel a beszélgetést, ami az adás témáját is adja. A savariai Isis-szentély előkerülésének szenzációs története és a szombathelyi római kor régészete mellett Bíró Szilviával és Sosztarits Ottóval arról is beszélgettünk, hogy most …

Az új évad szokatlan témával és felállással indul, ugyanis most csak Berci ült a stúdióban dr. Vincze Miklóssal az ELTE TTK Fizikai Intézetének tudományos főmunkatársával, a bolygóléptékű áramlások, bolygólégkörök kutatójával és nem mellesleg a Parallaxis Podcast egyik házigazdájával. Téma szempontjából is szokatlan ez az adás, ugyanis rengeteg kér…

A régészet hogyan azonosítja a hunokat? Ezzel a kérdéssel indítjuk a legújabb epizódot. Továbbra is Masek Zsófia a vendégünk, akivel a Kárpát-medence hunjainak nyomába eredtünk. Szó esett áldozati leletekről, hatalmas és rejtélyes bronz üstökről, de beszéltünk a legújabb kutatásokról, legújabb leletekről is.…

A legújabb epizódban dr Masek Zsófia volt a vendégünk, akivel a Kárpát-medence római császárkorának régészetéről beszélgettünk. Kiderült, hogy kik éltek a Kárpát-medencében a hunok hódítása előtt, illetve hogy az Alföldön bárhol jár az ember szarmata települések nyomaira bukkanhat. Végigvettük, hogy a hunok hogyan vonulnak végig Kelet-Európán,és ho…

Ebben az epizódban dr. Anders Alexandrával beszélgettünk a társadalmi nemek régészeti kutatásáról. Ez egy új kutatási irányzat, vagy csak a régészet gondolkodásmódja változott meg? Mi alapján lehet felismerni, hogy a biológiai nemtől eltérő módon temethették el a halottat? Mennyire honosodott meg itthon ez a gondolkozásmód? Ezekre a kérdésekre kaph…

A 8. epizódban dr. Anders Alexandrával beszélgettünk a neolitikumról és a bioszociális régészetről. Milyen egyéni sorsokat lehet megfigyelni a neolitikum kutatása kapcsán. A bioszociális régészet új kutatási irány, vagy szemléletváltás ami most kapott nagyobb teret a régészetben? Magyarországon mennyire honosodott meg az ilyen kutatási mód és hol a…

HistoGenes a műsorban! Végre eljutottunk odáig, hogy felvegyük a beszélgetést a kora középkori Európába népességtörténetét kutató projektről. Vendégünkkel, Vida Tivadarral szó esett arról, hogy milyen célokkal vágnak neki a kutatásnak, és milyen módszereket kívánnak ehhez alkalmazni. Szóba került, hogy milyen előzményei voltak az együttműködésnek, …

Az Ásatalk Podcast második évadának 6. részében dr. Vida Tivadar volt a vendégünk, akivel először a langobárdok történetét vettük át. A történetírójuktól, Paulus Diaconustól indítottuk a beszélgetést, majd kitértünk a langobárdok megjelenésére a Kárpát-medencében. A történeti forrásokon kívül a langobárdokokra jellemző régészeti jelenségeket is meg…

Az Ásatalk Podcast legújabb részében dr. Bartus Dávid volt a vendégünk, aki év eleje óta az ELTE BTK dékánja. A vele elkészített adás Brigetiora és annak történetére koncentrál. Szóba került Brigetio városrészei és azoknak kutatása, a lelőhely hogyan épül be a helyi folklórba. Ezenkívül megemlítettük I. Valentinianus császár kötődését Brigetiohoz é…

Az Ásatalk podcast második évadának negyedik részéhez értünk. Ezúttal Vida István és Schilling László, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai voltak a vendégeink, akikkel a múzeum közösségi régészeti programjáról beszélgettünk. Szóba kerültek a csapat nagy felfedezései, a jelenlegi projektek és az is, hogy miként lehet önkéntesként részt venni a régés…

Az Ásatalk podcast 2. évadának 3. részében Szenthe Gergely volt a vendégünk, akivel az avarokról beszélgettünk. Először tisztáztuk, hogy kik az avarok, és aranyéhes hadjárataik után mi történt velük, amikor visszahúzódtak a Kárpát-medencébe. A Bizánci Birodalmon kívül kikkel kerültek még kapcsolatba? Mi okozta a korábban extenzív, militáns Avar Kag…

Az Ásatalk 2. évadának második részében még mindig a trójai háború problematikáját jártuk körül, de a látószöget nem az Égeikumra összpontosítottuk. Először megemlítettük a tengeri népek vándorlását, ami egy több évtizeden keresztül történő eseménynek tekinthető. A korai nagyhatalmaknak (Egyiptom, Hettiták) folyamatos kalóztámadásokat kellett elhár…

Az Ásatalk 2. évadának első részében Kalla Gábor és Szabó Gábor voltak a vendégeink, akikkel a régészet hőskorának egyik legizgalmasabb fejezetéről, Trója felfedezéséről beszélgettünk. Szóba került a Trója-eredet megjelenése a későbbi korszakokban, amibe a középkori magyar nemesség is becsatlakozott. Biztonsággal kijelenthető, hogy valóban a töröko…

Az Ásatalk podcast 12. részében Hajdu Tamással beszélgettünk, aki beavatott minket az antropológusi munka valódi feladatkörébe. mit árulnak el nekünk az emberi maradványok, csupán az alakjuk és az elhelyezkedésük alapján. Kitértünk arra is, hogy a múmiák esetében könnyebb, vagy nehezebb dolguk van a kutatóknak, illetve a legkorábbi leprára is kitér…

Az Ásatalk 11. részében Tóth Eszter fémrestaurátor volt a vendég, akivel az adás elején tisztába tettük, hogy mi a restaurátorok valódi feladata. Érdekesen felvázolta, hogy a restaurátori munka megelőző adatgyűjtésétől, hogyan jutunk el a tárgy valós restaurálásáig. Illetve még szóba került az új módszerek alkalmazása, legyen az laboratóriumi munka…

Az Ásatalk podcast 10. részében dr. Láng Orsolya volt a vendégünk, akivel elsősorban Aquincumról és a Római Birodalomban betöltött szerepéről beszélgettünk. Megemlítettük a város kapcsolatát a barbár törzsekkel és a legújabb régészeti kutatásokat is megemlítettük.

Az Ásatalk 9. részében Kulcsár Gabriella és Kiss Viktória voltak a vendégeink, akikkel a kora-középső bronzkorban létrejövő változásokról beszélgettünk. A beszélgetés fő témáját az általuk vezetett Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatásai adták, amiről megtudtuk, hogy egyéni sorsokat is képesek vagyunk felismerni egy temetkezés kapcsán, illetve m…

Az Ásatalk 8. részében Rácz Zsófia volt a vendégünk, akivel a lesajnált gepidákra helyeztük a hangsúlyt. De megkerülhetetlenek voltak Attiláék és az avarok is. Az adás második felében átváltottunk szelídebb témákra, mint például a koponyatorzítás és a gazdag női temetkezések.

Az Ásatalk 7. részében Dr. Vér Ádám volt a vendégünk, akivel a mezopotámiai vallás érdekesebb történeteit vettük át, illetve még kitértünk az írásos szövegek fontosságára is.

Az Ásatalk 6. részében dr. Türk Attila volt a vendégünk, akivel a honfoglalásról és a magyarok korai történetének régészeti kutatásáról beszélgettünk. A beszélgetés során kicsit kitértünk a nyelvészeti problémákra és a Bëlga témához kapcsolódó számát is megidéztük.

Az Ásatalk 5. részében dr. Mester Zsolttal beszélgettünk az ősemberekről, emberré válásról és az ezzel kapcsolatos folyamatokról. Szóba került az is, hogyan tudunk találkozni egy ősemberrel a kőeszközökön keresztül és praktikákat kaptunk arról is, hogyan lehet kőeszközökkel megnyúzni egy vaddisznót.

Az Ásatalk 4. részében Fülöp Kristóffal beszélgettünk a kísérleti régészetről. Szóba kerültek a múmiák, emberrel való kísérleti régészet. De az adás legfőbb témája Kristóf kísérlete volt, amikor egy bronzkori hamvasztásos sírt próbáltak meg rekonstruálni. Az anyagbeszerzéstől kezdve, a tűzoltósági engedélykérésen át, a hamvak vizsgálatáig mindent é…

Az Ásatalk 3. részének a vendége dr.Lassányi Gábor volt, akivel Aquincumtól és a római átoktábláktól elindulva Szudánban kötöttünk ki. Gábor két évadot ásott Szudánban. Az ásatási körülményeket, nehézségeket, helyiekkel való kapcsolatot, de még a gasztronómiát is kiveséztük. Ezután Algéria következett, ahova idegenvezetőként segíti a turistákat.…

Az Ásatalk második részében dr. Kalla Gábor volt a vendégünk. A beszélgetés fő témája az illegális műkincs kereskedelem volt hazai és nemzetközi viszonylatban. Szóba kerültek még a múzeumok, magángyűjtők, országok szerepe az egész piac meghatározásában. Az epizód végén kikacsintottunk az Iszlám Állam viszonyára a műtárgyakkal kapcsolatban. A podcas…

Az Ásatalk első részét egy bevezetésnek szántuk a régészettel kapcsolatban. Ebben volt segítségünkre Dr. V. Szabó Gábor, akivel tisztáztuk a régész munkáját, feladatait. Ezen kívül még szóba került a magyar régészet nemzetközi megítélése, fémkeresőzés és még egy gyorstalpalót is sikerült a végén kapnunk arról, hogy mit kell csinálni, ha egy lelet k…