Elte Termeszettudomanyi Kar nyilvános
[search 0]
Több
Download the App!
show episodes
 
Artwork

1
ELTE TTK Podcast

ELTE Természettudományi Kar

Unsubscribe
Unsubscribe
Havi+
 
Az ELTE Természettudományi Kar Podcast sorozatában hétről hétre más-más tudományos témáról beszélgetünk szakértőkkel, kutatókkal és hallgatókkal. Téma: minden ami fizika, kémia, matematika, földrajz, földtudomány, környezettan - egyszóval minden, ami természettudomány! Ha szeretnéd megérteni, hogyan működik a körülöttünk lévő világ, tarts velünk csütörtök esténként 19 órakor élőben. Minden részben más-más meghívott vendéggel jelentkezünk. A kérdéseitekre élő chat-ben válaszolunk a műsor alat ...
  continue reading
 
Loading …
show series
 
A klímaváltozás fajok elterjedésére gyakorolt hatásainak vizsgálatára dolgozott ki új módszert munkatársaival Oborny Beáta egyetemi docens az ELTE Biológiai Intézetben és az ÖK Evolúciótudományi Intézetében. Zimmermann Dániellel közösen jegyzett tanulmánya az Ecography folyóiratban elnyerte „A hónap cikke” címet. Ezzel kapcsolatban hívtuk most el ő…
  continue reading
 
A 12P/Pons-Brooks lehet az idei év eddigi leglátványosabb üstököse, akár szabad szemmel is megfigyelhető lehet márciusban!Erről és a csillagászat szépségeiről, érdekességeiről fogunk beszélgetni vendégeinkkel a legújabb podcast adásban!Vendégeink:Világos Blanka, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutató asszisztense és az ELT…
  continue reading
 
A Christopher Nolan rendezésében készült Oppenheimer, mely a címszereplő életrajzát bemutató film, a 2024-es Oscar gálán 7 díjat is elnyert. Ennek kapcsán beszélgetünk a filmről, az atom- és hidrogénbombákról és a tudósok szerepvállalásáról. Vendégeink:Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Horváth Ákos, az ELTE Atomfiz…
  continue reading
 
Az ember társas lény. Sokan észrevehettétek már másokon, vagy akár magatokon, hogy társaságokban megváltozhat a viselkedésünk, ezt hívjuk társas viselkedésnek. Ez lehet tudatos, vagy ösztönös is, de az okokra agyunkban kell keresni a válaszokat. Az agy az orvostudomány egyik legizgalmasabb és sok szempontból legkevésbé feltérképezett területe. A Sc…
  continue reading
 
A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek. Beszélgetésünk során kitérünk arra, hogy még mennyi új fajt és érdekességet rejthetnek a so…
  continue reading
 
Hallottál már az amiloidokról? Esetleg csak betegségek kapcsán? Tudtad, hogy a biológia számunkra előnyös folyamatokban is használja? Tarts velünk és mindent megtudhatsz a hormonok jelentőségéről! Milyen összefüggés van amiloidok és az Alzheimer-kór között? Vendégek: Dr. Perczel András, az ELTE Szerves Kémia Tanszék Professzora és Dr. Horváth Dánie…
  continue reading
 
Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során alacsony a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és jav…
  continue reading
 
Az elmúlt évtizedekben a történeti kori Kárpát-medence a tuberkulózis (TBC) fertőzés szempontjából a világ legjobban kutatott régiójává vált. Az eddig ismert eredmények alapján a legkorábbi közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra helyeződik a fertőzés emberi népességekben történő megjelenése. Magyar kutatók részvételével egy nemzetközi k…
  continue reading
 
A Science Podcast karácsonyi különkiadásában a matematikáé a rivaldafény! Szó lesz arról, miért ódzkodnak tőle olyan sokan annak ellenére, hogy a mindennapjaink során igenis használjuk lépten nyomon. Kalandozzunk együtt a matematika csodálatos világában, mert a matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök érvényű igazságokat, am…
  continue reading
 
Egy csillagászati szakkörön Dr. Bécsy Bence már középiskolás korában saját távcsövet épített. Annyira beleszeretett az asztrofizikába, hogy már az egyetemi évei alatt is kutatni kezdett, ma pedig az Oregon State University posztdoktori kutatójaként gravitációs hullámok tanulmányozásával foglalkozik. Ha érdekel, hogy jut el valaki egy csillagászati …
  continue reading
 
A talajok sótartalmának növekedése globális probléma, amihez hozzájárul például télen az utak jégtelenítése miatt használt kősó, a magas ásványi anyag tartalmú talajvízzel, vagy kútvízzel történő öntözés, a tengerparti területeken pedig a tengervíz beszivárgása által a talajba kerülő ionok. A termőterületek szikesedése világszerte egyre nagyobb föl…
  continue reading
 
Idén szeptemberben elfogadták a Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja által kifejlesztett gyógyszermolekula amerikai szabadalmi kérelmét.A gyógyszerjelölt az agyvérzéses betegek krónikus izomgörcseit csökkenti mellékhatások nélkül.Közvetlenül ezután megindulhattak a humán klinikai vizsgálatok, október elején pedig az első fázis részeként egés…
  continue reading
 
Csanád Máté és kutatótársai a világ mindhárom nagyenergiájú részecskegyorsítójában (két svájci és egy amerikai gyorsító) vizsgálták az atommagot alkotó anyagot, így sikerült feltérképezniük a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő „őslevest”. Méréseik szerint a kvarkanyag részecskéinek mozgása a tengeri ragadozókéhoz, …
  continue reading
 
Az ELTE növénybiológusainak kutatásából kiderült, hogy a színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fényen a fotoszintézis által támogatott folyamatára. Felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fo…
  continue reading
 
Mi a sarki fény? A jelenséget legtöbbször a napszél okozza, méghozzá úgy, hogy a napból induló töltött részecskék behatolnak a magnetoszférába. Ez a Föld mágneses mezeje, ami általában megállítja a kozmikus sugárzást, azonban a két sark fölött gyengébb, mint máshol, így a napszél részecskéi ott be tudnak hatolni a légkörbe, bár általában nem jutnak…
  continue reading
 
Az ELTE TTK Podcast legújabb adásában Cziráki Kamilla geofizikus hallgatónk beszél új megközelítéséről, melyben a Hold felszínén használható tájékozódási rendszereket vizsgálta, amivel a jövőbeli utazás tervezéséhez járulhat hozzá. Témavezetőjével, Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével a földi GPS-rendszerben használ…
  continue reading
 
A gátizmok fejlesztése már fiatal korban is nagyon fontos, hiszen kihatással vannak többek között a menstruációra, székletürítése, petefészkek egészségére, vagy akár a vizelet tartásra és a prosztatára is. Az ülő életmód azonban negatív hatással van a gátizomzatra, így a felvilágosítás nagyban segítené a problémák orvoslását, vagy megelőzését amell…
  continue reading
 
Magyar kutatók drónokkal vizsgálták a hortobágyi Przewalski-ló ménes szociális rendszerét, melyből kiderült, hogy az egyedek és háremek közötti szociális kapcsolatok összefüggésben állnak az egyedek közötti rokonsággal és korábbi ismeretségekkel. A mozgáselemzés által következtetni lehetett arra is, hogy az elkövetkező két évben mely kancák hagyják…
  continue reading
 
A Svéd Királyi Akadémia 2023-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazta Krausz Ferenc, Anne L’Huillier és Pierre Agostini munkásságát az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.Ennek apropóján hívtuk el vendégeinket újabb Nobel-díj kibeszélőnkbe, akik személyesen is ismeri…
  continue reading
 
Balatonkeresztúr határában egy bronzkori nyolcfős tömegsír került elő, amely archeogenomikai elemzése az ELTE Genetikai Tanszék kutatóinak részvételével zajlott. Populációgenetikai eredményeik a rangos Molecular Biology and Evolution szaklapban jelentek meg és számos módszertani újítást is tartalmaznak, többek között a genetikai betegségek kutatásá…
  continue reading
 
2023-ban Karikó Katalin Magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Vendégeinkkel az mRNS vakcinákig vezető útról, annak nehézségeiről és magáról Karikó Katalinról beszélgetünk különkiadásunkban!Vendégeink: Dr. Müller V…
  continue reading
 
Egyedülálló tehetséggondozó mentorprogram középiskolásoknak a természettudományok területén!Az ELTE TTK 2023. októberében is meghirdeti a Talentum Programot, amely a természettudományok területén komoly érdeklődéssel rendelkező középiskolás diákok számára nyújt segítséget a természettudományok mélyebb megismeréséhez. A tehetségprogram célja, hogy a…
  continue reading
 
Az ELTE viselkedéskutatója, Nagy Máté munkatársaival nemzetközi kollaborációban speciális, smart technológián alapuló okospajtát létesített, amelyben a speciális érzékelőknek köszönhetően eddig példátlan részletességű viselkedési vizsgálatokat végezhetnek különböző állatcsoportokon. Műsorvezető: Németh JúliaVendégünk: Nagy Máté, az ELTE Biológiai F…
  continue reading
 
Astrophysicists from ELTE also took part in the 15-year international research work in which, by observing the periodically flashing pulses of massive stars, they noticed that gravitational waves stretch and compress space and time following a characteristic pattern. During the research, they monitored the Universe with giant radio telescopes, so t…
  continue reading
 
Az ELTE asztrofizikusai is részt vettek abban a 15 éves kutatómunkában, amelyben nagy tömegű csillagok periodikusan felvillanó impulzusait megfigyelve észlelték, hogy a gravitációs hullámok egy jellegzetes mintázat alapján megnyújtják, valamint összenyomják a teret és az időt. A kutatás során óriási rádiótávcsövekkel figyelték az Univerzumot, így f…
  continue reading
 
Az éghajlatváltozás mindennapi témává vált világunkban. A megoldás keresésének része az eddigi életmódunk átgondolása, megújuló, tiszta energiaforrások keresése és alkalmazása, valamint hogy a tudást minél hamarabb átadjuk az új generációknak, hogy számukra ez a mindennapok része legyen.Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: ⁠⁠⁠Spotify ⁠⁠⁠⁠⁠⁠Ap…
  continue reading
 
Mi mással ünnepelhetnénk fővárosunk jubileumát, Budapest 150. születésnapját, mint egy róla szóló könyvvel! Nagyvállalatok, vízföldrajz, Duna-hidak és szakrális terek - ez mind Budapest!A kötet szerkesztőivel arról beszélgetünk, mi vezetett a könyv elkészültéig, kik és milyen témában publikáltak benne, kiknek szól a könyv és miről olvashatunk benne…
  continue reading
 
150. születésnapját ünnepli fővárosunk, Budapest. Vendégeinkkel beszélgetünk arról, hogy hogyan kapcsolódik egy városföldrajzzal és egy geológiával foglalkozó kutató munkája, valamint ezen együttműködések fontossága, továbbá, hogy mit lehet kutatni ilyen szemmel Budapesten és hogyan ünnepeljük ezt a kerek számot!Vendégeink: Dr. Izsák Éva, az ELTE R…
  continue reading
 
Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a daganatos elváltozások diagnosztizálásában?Képes-e segíteni az orvosok munkáját az MI kiváltani?Hogyan tanítható be mesterséges intelligencia diagnosztikai feladatokra?Ebben az epizódban a Nightingale Open Science nemzetközi adatelemzési versenyen első helyezést elért doktoranduszainkkal beszélgetünk.Ve…
  continue reading
 
Hogyan hat a GMO az egészségre? Szükség van-e GMO-ra a fenntartható növénytermesztéshez? Hol és hogyan engedélyezett?Amennyiben ezek a kérdések érdekelnek, tarts velünk!Vendégeink: Dr. Solti Ádám, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék docenseDr. Éva Csaba, az ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársaMűsorvezető: …
  continue reading
 
Mi a különbség a geoparkok és a nemzeti parkok között? Milyen nehézségeket okoz a helyieknek a nemzeti parkok létesítése? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy nemzeti park létesítése és milyen árnyoldalakkal kell szembenéznie a helyi közösségnek?Vendégeink: Telbisz Tamás és Mari László, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék docenseiMűsorvezető: T…
  continue reading
 
Az elmúlt 500 évben Európában nem volt ilyen mértékű szárazság, amelynek az eloszlása is szélsőséges volt 2022-ben. Szakértőink az aszály okairól és hátteréről beszélnek, valamint arról is szó esik, mi várható 2023. nyarán. Vendégeink: Dr. Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és Kajner Péter, a WWF Magyarország Él…
  continue reading
 
Hogyan hatnak a sarki szelek a globális tengerszint emelkedésre? Az ELTE kutatóinak megfigyelése szerint a sarki magaslégköri szelek alapvető szerepet játszanak a grönlandi jégolvadás utóbbi két évtizedben tapasztalt felgyorsulásában. Pieczka Ildikó, a Meteorológiai Tanszék kutatója és Topál Dániel, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorj…
  continue reading
 
Törökországban, Romániában és Horvátországban is történt földrengés 2023. februárjában. Szakértőink arról beszélnek, mi válthatja ki a földrengéseket, mi is tulajdonképpen a földrengés, lehet-e előre jelezni a földrengéseket és mennyire veszélyeztetett a Kárpát-medence ebből a szempontból. Vendégeink: Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz-és Földt…
  continue reading
 
Az ELTE kémikusai a krio-elektronmikroszkópia módszereit sikerrel használják a szervezet működéséért felelős makromolekulák, a fehérjék térszerkezetének és kölcsönhatásuknak feltérképezésére. Legújabb kutatásukban egy penicillinszerű antibiotikum hatását vizsgálták és felfedezték, hogy egy hasznosnak tűnő antibiotikum is képes az emberi szervezetbe…
  continue reading
 
🍃 Komplex természetszemlélet áll a középpontban az ELTE TTK újragondolt természettudományos tanárszakán, ahol a hallgatók a természettudományok komplexitását az alapoktól kezdve sajátítják el. A 2023. szeptemberében immár másodjára induló 5 éves mesterképzés újszerűségéről, egyediségéről beszélnek a szak alapítói. Vendégeink: a Z-szak alapítója, Dr…
  continue reading
 
Mészáros Botond, az ELTE matematika mesterszakos hallgatója egyedüli magyar résztvevőként előadást tart Stockholmban, a Nobel-díj átadóünnepségek keretében rendezett Stockholm International Youth Science Seminar rendezvényen. Botond jelenleg azt vizsgálja, hogy egy összetett rendszert nagyszámú paraméterrel leíró modell hogyan redukálható kisebb el…
  continue reading
 
Mi a közös a COVID-járványban, a bulinegyed romkocsmáiban és a településmarketingben? Ugyanaz, ami az imázsvizsgálatokban, a kulturális gazdaságban és a diffúziókutatásban. Ezeket egytől egyig lehet társadalomföldrajzos nézőpontból vizsgálni, amellyel egy eddig nem látott szemüvegen keresztül nézheted a valóságot! Kíváncsi vagy? Hallgasd meg! Vendé…
  continue reading
 
Mesterséges objektumok képesek csapdába ejteni rovarokat. Bár kérészekkel is foglalkoznak, munkakapcsolatuk nem nevezhető kérészéletűnek: Horváth Gábor, az ELTE Fizikai Intézet egyetemi tanára és Kriska György, a Biológiai Intézet docense negyedszázada dolgozik együtt különféle környezetoptikai projekteken. Közös munkáikról, az elért eredményekről …
  continue reading
 
Az ELTE TTK biotechnológia mesterszakos hallgatóinak fejéből pattant ki egy új rákgyógyszer ötlete, amely arany minősítést kapott az amerikai MIT versenyén! A világ legrangosabb biotechnológiai versenyén arany minősítést kapott az ELTE TTK hallgatóinak csapata, akik egy saját fejlesztésű szuperbaktériummal a rákos szövegeket egyszerre képesek azono…
  continue reading
 
Ahhoz, hogy 1 kWh áramot elhasználj otthon, 2,5 kWh villamosenergiát kellett megtermelni. A mintegy 40 százaléknyi veszteség a szállítási, előállítási és transzformálási folyamatok miatt keletkezik. De akkor mégis mivel fűtsünk? Földgázzal inkább vagy árammal, geotermikus energiával, és melyik a hatékonyabb? Hogyan tudunk otthon hőenergiát spórolni…
  continue reading
 
Mi a biorégészet? Milyen technológiákkal nyerik ki a DNS-t az ősi csontmintákból a kutatók? Hogyan elemzik a DNS szekvenciákat? Miként használják új generációs szekvenálási módszereket hazánkban? Vendégeink Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és Hajdu Tamás, az ELTE Embertani Tanszék vezetője. Riporter: Papp Eszter Olvass a kutatásról bővebben! Hal…
  continue reading
 
Hogyan lehet bevetni a peptideket a rákgyógyításban? Hogyan reagálnak a rákos sejtek a peptides kezelésre? Hogyan csökkenthetők a kezelések mellékhatásai a rákos betegeknél? Az Peptidkémiai Kutatócsoport 30 éve foglalkozik rákkutatással. Céljuk az, hogy olyan célzómolekulákat találjanak, amelyek irányítottan a tumorsejtekbe viszik a hatóanyagokat. …
  continue reading
 
Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapta 2022-ben a kémiai Nobel-díjat a molekulaépítéssel kapcsolatos munkájukért! A kutatók a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikkal érdemelték ki a legrangosabb tudományos elismerést, eredményeik új gyógyszerfejlesztési módszerekhez vezettek! Novák Zoltán és Me…
  continue reading
 
Az idei Fizikai Nobel-díjat Alain Aspect francia fizikus, John F. Clauser amerikai fizikus és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapta az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, amikkel a kvantumtechnológia úttörőivé váltak. Merülj el velünk a kvantummechanika érdekes világában és tudj meg többet a Nobel-díjat érő eredményekről és azok hátter…
  continue reading
 
Idén az élettani és orvosi területen Svante Pääbo svéd genetikus Nobel-díjat kapott az evolúciós genetika területén elért eredményeiért! A Science Podcast különkiadásában Varga Máté, a ELTE TTK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék kutatójával beszélget Papp Eszter a "Nobel-magyarázóban"! A díjazottról: https://www.nobelprize.org/…
  continue reading
 
A fehérjék az élet mindenesei. A fehérjéknek nevezett óriásmolekulák az élő szervezet építőköveiként messze a legfontosabb molekulák a szervezetünkben és nélkülük nincs élet. Biokémikusaink évtizedek óta egy bizonyos fehérje, az S100 fehérjecsalád működését tanulmányozzák abból a célból, hogy feltérképezzék, milyen típusú betegségek kezelése esetén…
  continue reading
 
Karátson Dávid vulkanológus és kutatócsoportja nemzetközi együttműködésben rekonstruálta a 17,2 millió éve kitört ipolytarnóci vulkán kitörés részleteit a terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok, valamint radiometrikus kormeghatározás segítségével. A terepi munkáról és a felfedezés jelentőségéről Karátson Dávid, az ELTE …
  continue reading
 
Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség pótlására. A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozamok egyre érzékenyebben reagálnak a talajnedvesség ingadozására. Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők. Szak…
  continue reading
 
Az elmúlt két évben felgyorsult a Föld forgási sebessége, bár az emberek mindebből semmit nem érzékelnek, de az informatikai rendszerek és atomórák megszenvedhetik, mert azok nem tudják nyomon követni az „elveszett” időt. Bár az alapvetés úgy szól, hogy egy nap 24 óráig tart, ez nem teljesen igaz. Ezt az atomórák mérései is igazolják, az oka pedig …
  continue reading
 
Loading …

Gyors referencia kézikönyv