Artwork

A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

Már az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb Oroszországban

49:05
 
Megosztás
 

Manage episode 377107213 series 2432061
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.

Putyin néhány napja hibának nevezte az 1956-os szovjet bevonulást. Ez „nyilvánvaló, hogy szöges ellentétben áll mindazzal a politikai gyakorlattal, amit Oroszország képvisel azután, hogy nyílt és átfogó támadást indított Ukrajna ellen” – mondja Sz. Bíró Zoltán a G7 Podcast eheti epizódjában. Az Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról, a most már az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről és a hagyományos értékekre hivatkozó társadalmi indoktrinációról beszélgetünk.

https://g7.hu/uploads/2023/09/09_16_szbiro.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Miután Magyarországon az új orosz történelemkönyv 56-os kitételei miatt kitört a tankönyvbotrány, a héten Vlagyivosztokban Putyin is megszólalt, és hibának nevezte az 1956-os és az 1968-as szovjet bevonulást, sőt, azt állította, hogy „elfogadhatatlan a más nemzetek ellen irányuló politika”. A kijelentését árnyalják a jelenleg Ukrajnában állomásozó orosz tankok és aknamezők, és az, hogy ezzel párhuzamosan zajlik Oroszországban Sztálin politikai rehabilitálása.

Az új, egységes, minden iskolában kötelező orosz történelemtankönyv, melyet Putyin tanácsadója írt, abba a szélesebb narratívába illeszkedik, amely a színes forradalmak között tünteti fel 1956-ot. „Nem hajlandó tudomásul venni, hogy ezt nem nyugati titkosszolgálatok és a fasiszta Magyarország egykori támogatói, fegyveres testületeinek tagjai hajtották végre” – mondja Sz. Bíró Zoltán. De a történész azt hangsúlyozza, hogy nemcsak azzal van probléma, amit mond, hanem azzal is legalább annyi, amit elhallgat: például, hogy a magyar forradalomnak mindenekelőtt belső okai voltak, a sztálinista szovjet represszió váltotta ki.

A sztálini múlt átírása azonban intenzíven zajlik Oroszországban. Ennek egyik friss fejleménye egy új Sztálin-szobor, amit most egy ortodox pópa is megáldott, vagy a napokban a szovjet titkosszolgálat alapítójának, Dzerzsinszkijnek az új emlékműve az orosz hírszerzés (Putyin egykori munkahelye) központja előtt.

Több mint egy évtizede Sztálin a szovjet és orosz múlt legfontosabb és legmagasabbra értékelt történelmi személyisége. A társadalom több mint háromnegyede elismerően viszonyul Sztálinhoz

– idézi a Levada Központ közvélemény-kutatási adatait Sz. Bíró – miközben legkevésbé éppen azok a vezetők (Hruscsov, Gorbacsov és Jelcin) népszerűek, akik több szabadságot és népjóléti intézkedéseket hoztak.

Az Oroszország-szakértő legújabb könyve, a Putyin háborúja részben az Ukrajna elleni invázió ideológiai előkészítésével foglalkozik, aminek az emlékezetpolitikában már 2005 után elkezdődő fordulat ágyazott meg. Sz. Bíró szerint a szeptembertől használható új történelemtankönyvek is látványosan megengedőek Sztálinnal kapcsolatban, miközben folytatják a II. világháború emlékének politikai felhasználását. Az eredmény szerinte egy kettős sztálinizmus a mai orosz társadalomban: az idősebb, kommunista szavazók „retró-sztálinizmusa” mellett már a putyini hatalom cinikusabb és fiatalosabb sztálinizmusa a meghatározó.

A podcastban ezen kívül arról is beszélgetünk Sz. Bíró Zoltánnal, hogy

  • mi történik az orosz iskolarendszerben, ahol mára kiemelt propagandacél a „hazafias nevelés”;
  • hogy jelenik meg az indoktrináció a felsőoktatásban, a szovjet „tudományos kommunizmusra” hajazó új ideológiai tárgyakkal;
  • mi a „hagyományos oroszországi szellemi-erkölcsi értékek védelméről” szóló elnöki rendelet jelentősége;
  • mi lenne az „orosz DNS”, és kiktől kell azt megvédenie a honvédelemnek, a belügynek és a titkosszolgálatoknak;
  • és vissza tud-e még valamikor térni az orosz társadalom a valóságba, túl lehet-e lépni a putyini rendszer hazugságain.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése ótaMagyarország az egyetlen uniós ország, ahol nincsen folyamatban vonatok beszerzése, a következő években még több probléma lesz a MÁV-Start vonataival. Vitézy Dávid a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénzNegatív spirálban a magyar gazdaság: a lakosságnak, a cégeknek és az államnak is fogyóban a pénze. Mik ennek a jelei és miért újszerű ez a helyzet? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában a nemzeti konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés?Ha átlátható és jól szabályozott demokratikus innovációkkal próbálkoznak a politikusok, mélyülhet a demokrácia - mondta Oross Dániel, a téma kutatója a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

The post Már az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb Oroszországban first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

321 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 377107213 series 2432061
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.

Putyin néhány napja hibának nevezte az 1956-os szovjet bevonulást. Ez „nyilvánvaló, hogy szöges ellentétben áll mindazzal a politikai gyakorlattal, amit Oroszország képvisel azután, hogy nyílt és átfogó támadást indított Ukrajna ellen” – mondja Sz. Bíró Zoltán a G7 Podcast eheti epizódjában. Az Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról, a most már az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről és a hagyományos értékekre hivatkozó társadalmi indoktrinációról beszélgetünk.

https://g7.hu/uploads/2023/09/09_16_szbiro.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Miután Magyarországon az új orosz történelemkönyv 56-os kitételei miatt kitört a tankönyvbotrány, a héten Vlagyivosztokban Putyin is megszólalt, és hibának nevezte az 1956-os és az 1968-as szovjet bevonulást, sőt, azt állította, hogy „elfogadhatatlan a más nemzetek ellen irányuló politika”. A kijelentését árnyalják a jelenleg Ukrajnában állomásozó orosz tankok és aknamezők, és az, hogy ezzel párhuzamosan zajlik Oroszországban Sztálin politikai rehabilitálása.

Az új, egységes, minden iskolában kötelező orosz történelemtankönyv, melyet Putyin tanácsadója írt, abba a szélesebb narratívába illeszkedik, amely a színes forradalmak között tünteti fel 1956-ot. „Nem hajlandó tudomásul venni, hogy ezt nem nyugati titkosszolgálatok és a fasiszta Magyarország egykori támogatói, fegyveres testületeinek tagjai hajtották végre” – mondja Sz. Bíró Zoltán. De a történész azt hangsúlyozza, hogy nemcsak azzal van probléma, amit mond, hanem azzal is legalább annyi, amit elhallgat: például, hogy a magyar forradalomnak mindenekelőtt belső okai voltak, a sztálinista szovjet represszió váltotta ki.

A sztálini múlt átírása azonban intenzíven zajlik Oroszországban. Ennek egyik friss fejleménye egy új Sztálin-szobor, amit most egy ortodox pópa is megáldott, vagy a napokban a szovjet titkosszolgálat alapítójának, Dzerzsinszkijnek az új emlékműve az orosz hírszerzés (Putyin egykori munkahelye) központja előtt.

Több mint egy évtizede Sztálin a szovjet és orosz múlt legfontosabb és legmagasabbra értékelt történelmi személyisége. A társadalom több mint háromnegyede elismerően viszonyul Sztálinhoz

– idézi a Levada Központ közvélemény-kutatási adatait Sz. Bíró – miközben legkevésbé éppen azok a vezetők (Hruscsov, Gorbacsov és Jelcin) népszerűek, akik több szabadságot és népjóléti intézkedéseket hoztak.

Az Oroszország-szakértő legújabb könyve, a Putyin háborúja részben az Ukrajna elleni invázió ideológiai előkészítésével foglalkozik, aminek az emlékezetpolitikában már 2005 után elkezdődő fordulat ágyazott meg. Sz. Bíró szerint a szeptembertől használható új történelemtankönyvek is látványosan megengedőek Sztálinnal kapcsolatban, miközben folytatják a II. világháború emlékének politikai felhasználását. Az eredmény szerinte egy kettős sztálinizmus a mai orosz társadalomban: az idősebb, kommunista szavazók „retró-sztálinizmusa” mellett már a putyini hatalom cinikusabb és fiatalosabb sztálinizmusa a meghatározó.

A podcastban ezen kívül arról is beszélgetünk Sz. Bíró Zoltánnal, hogy

  • mi történik az orosz iskolarendszerben, ahol mára kiemelt propagandacél a „hazafias nevelés”;
  • hogy jelenik meg az indoktrináció a felsőoktatásban, a szovjet „tudományos kommunizmusra” hajazó új ideológiai tárgyakkal;
  • mi a „hagyományos oroszországi szellemi-erkölcsi értékek védelméről” szóló elnöki rendelet jelentősége;
  • mi lenne az „orosz DNS”, és kiktől kell azt megvédenie a honvédelemnek, a belügynek és a titkosszolgálatoknak;
  • és vissza tud-e még valamikor térni az orosz társadalom a valóságba, túl lehet-e lépni a putyini rendszer hazugságain.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése ótaMagyarország az egyetlen uniós ország, ahol nincsen folyamatban vonatok beszerzése, a következő években még több probléma lesz a MÁV-Start vonataival. Vitézy Dávid a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénzNegatív spirálban a magyar gazdaság: a lakosságnak, a cégeknek és az államnak is fogyóban a pénze. Mik ennek a jelei és miért újszerű ez a helyzet? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában a nemzeti konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés?Ha átlátható és jól szabályozott demokratikus innovációkkal próbálkoznak a politikusok, mélyülhet a demokrácia - mondta Oross Dániel, a téma kutatója a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

The post Már az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb Oroszországban first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

321 epizódok

Minden epizód

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv