Nem mindegy, mit töltesz a poharadba: őszintén a borokról

Greendex

Aktuális adásunkban a borászat és szőlészet témakörében igencsak jártas szerzőnkkel, Hatos Fannival beszélgettünk. A podcastból kiderül, hogy mi a különbség az organikus, a bio és a biodinamikus szőlőművelés között, és hogy mit jelent az, ha natúr bor kerül a poharunkba.
A bor esetében – eltérően például a friss zöldségektől és gyümölcsöktől – attól önmagában nem lesz bio a termék, ha az szőlőben nem használtak permetszert, hiszen a termék előállításának még számos fázisa van, amikor kerülhet bele olyan anyag, ami nem feltétlenül oda való. Az organikustól a bión át a biodinamikusig egyre szigorúbbak a kritériumok, és egyre fontosabbá válik az, hogy a borhoz milyen és mennyi kezelőanyagot tesznek a préselést követően.
Hogyan lesz biodinamikus egy bor?
Ha biodinamikus módszerekkel előállított bort szeretnénk inni, akkor a legbiztosabbra akkor mehetünk, ha a Demeter minősítést keressük a palackokon. De hogy miért érdemes keresni az ilyen borokat?
„A biodinamika az, amikor semmit nem veszünk el, és semmit nem adunk hozzá a borhoz.”
Ez a fajta hozzáállás már a bioborászatok egy jelentős részében is megjelenik, ráadásul már a szőlőben is tetten érhető. Gyakran traktorok és munkagépek helyett állatokkal végzik a munkát, és sokkal többen, több időt töltenek a tőkék közt. Ahogy egy neves osztrák borász vallja, „egy séta a szőlőben felér egy permetezéssel”.
Persze a betegségek a biodinamikus– illetve a bioszőlőt sem kerülik el. Ezért ezek a borászatok is alkalmaznak bizonyos szereket a védekezésre. A biodinamikus borászatok például különböző gyógynövények teáit használják, hatásos növényi kivonatokat alkalmaznak, de minden esetben csak nem felszívódó, azaz kontakt szereket vetnek be.
Vegán bort a vegánok asztalára!
A beszélgetésben szót ejtünk a vegán borokról is. Már maga a kifejezés zavarba ejtő lehet, hiszen hogyan merülhetne fel egyáltalán, hogy egy szőlőből készült termék tartalmaz állati eredetű összetevőt? Laikusként fogalmam sem volt arról, hogy ezt hogyan kell értelmezni. Fanni elmagyarázta, hogy – elsősorban a konvencionális borászatok – a derítési eljárás során sokszor alkalmaznak állati eredetű derítőszereket, ezzel pedig megszűnik vegánnak lenni a bor. Szerencsére azok számára, akiknek fontos a vegánság, de bort is innának, manapság már rengeteg lehetőségük van.
Igazodjunk a holdnaptárhoz?
A biodinamikus szőlészetben komoly figyelmet fordítanak a Hold aktuális állására, a holdnaptár alapján ütemezik a munkálatokat. Ahogy Fanni egy korábbi, a Greendexen megjelent cikkében írta, a Hold köztudottan kapcsolatban áll az apállyal és a dagállyal, hasonló módon a teljes ökoszisztémára, valamennyi élőlényre, így a szőlőre is hat.
Az egyes holdciklusokban más és más a talaj vízszintje, a Hold különbözőképpen veri vissza a Nap sugarait, eltérő folyamatok zajlanak le a szőlőben. Ez pedig ad egy természetes ritmust a borásznak, melyet kihasználva magasabb minőségű terméket tud előállítani.
Mi lesz a borral, ha beüt a klímaváltozás?
Egyes előrejelzések szerint, ha nem változtatunk a klímaváltozás menetén, a Kárpát-medence akár 2050-re alkalmatlanná válhat a szőlőtermesztésre. Bár ez a lehető legborulátóbb jóslat, ha nem is valósul meg, arra mindenképp rámutat, hogy cselekednünk kell. A borászoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az ellenállóbb fajták nemesítésére. Közben felértékelődhetnek a korábban lesajnált északi lejtők, a délieken viszont olyan új gazdálkodási módszerek bevezetésére lesz szükség, melyek ma még teljességgel szokatlanok.