Artwork

A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
Player FM - Podcast alkalmazás
Lépjen offline állapotba az Player FM alkalmazással!

Nemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaság

 
Megosztás
 

Manage episode 317608022 series 2432061
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2022/01/horvath_sb_final.mp3

A világon évről évre több nyersanyagot használunk fel, és messze nem csak a fosszilis energiaforrásokból. Az ezüst-, az arany- és a cinkforrásaink 2030 körül kimerülhetnek, de rézből és olajból is elfogyhatnak a most ismert készleteink, ha nem változik a felhasználás növekvő trendje. Természetesen időközben tárhatnak fel új lelőhelyeket, de az egyre drágábban és körülményesebben kitermelhető nyersanyagok egyre inkább racionálissá teszik az anyagok újrahasznosítását – emelte ki a körforgásos gazdaság legfontosabb ösztönzőjét Horváth Bálint az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Európában eddig a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, és az így begyűjtött anyagok újrahasznosítása volt a cél. Az újrahasznosítás a gyakorlatban viszont több anyag esetében csak limitált mértékben alkalmazható. Egyrészt még a leghatékonyabb újrahasznosítási eljárásokban is szükség van frissen kitermelt nyersanyagokra. Másrészt a legtöbb anyag (például a papír vagy a műanyag) csak pár alkalommal újrahasznosítható, végül hulladék keletkezik belőlük, ami hasznosítás nélkül a lerakóba vagy az égetőbe kerül. Hiába gyűjtik például a PET-palackot szelektíven, egy új üdítős palackba ennek csak kis része kerülhet, és az újrahasznosított anyagot nem mindig lehet további palackok előállítására felhasználni. Így bár csökken a gyártáshoz szükséges kőolaj mennyisége, ez továbbra sem egy fenntartható folyamat, folyamatosan új nyersanyagra van szükség.

A körforgásos gazdaság a hagyományos újrahasznosításon túl azt tűzi ki célul, hogy az egyik iparágban keletkező hulladék nyersanyagként szolgáljon egy másik iparág számára. Ez tulajdonképpen a természet másolása: egy élő szervezet végterméke alapanyagot jelent egy másiknak, ahogy a lehulló falevelek rovarok, baktériumok és más élőlények számára.

Az elmélet jól hangzik, de a gyakorlatban több kihívás is adódik. A téma szakértőjével, Horváth Bálinttal, a budapesti és pozsonyi holland nagykövetség körforgásos gazdasági szakértőjével, a Kodolányi János Egyetem adjunktusával ennek az összetett kérdésnek a gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusait jártuk körbe.

A gazdaság működéséhez sokkal kevesebb anyagot szeretnénk felhasználni. A célunk nem az, hogy újrahasznosítsunk, hanem hogy eleve elkerüljük a hulladékok keletkezését. Például gyártsunk olyan termékeket, amiknek hosszabb a hasznos élettartamuk.

Az egyik legérdekesebb ellentmondás, hogy azok az országok teljesítenek jól az újrahasznosításban és a körforgásos gazdaság kiépítésében, amelyeknél nagyon magas a nyersanyagfelhasználás. Hiába tudják ezek a keletkező hulladék jelentős részét szelektíven gyűjteni és újrahasznosítani, még így is túlságosan nagy a környezetre kifejtett hatásuk.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy mekkora az egyes országokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom. A globális hektárban meghatározott terület azt szemlélteti, hogy egy átlagos állampolgár éves fogyasztását mekkora terület biztosítja. Ez a gázkitermelésben élen járó Katarban a legnagyobb a világon, de az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban is kifejezetten magas.

Ma 1,7 hektár földterület áll egy ember rendelkezésére. Ahol magasabb ez az érték, ott többet használnak el a Föld erőforrásaiból, mint amennyit fenntarthatóan lehetne. Magyarország Kínával közel azonos értéket mutat ebben, és mi is többet veszünk el a közös erőforrásokból, mint amennyi lakosságarányosan jutna.

A globális ökolábnyom egyelőre megállíthatatlanul növekszik: az 1970-es évek elején még akkora volt az emberiség fogyasztása, amit a bolygó fenntartható módon biztosítani tudott. Azóta egy-egy gazdasági világválság vagy éppen a Covid miatti 2020-as megtorpanás kivéltével rendületlenül növekszik ez a mutató. 2021-ben már ott tartottunk, hogy 1,75 Földre lett volna szükségünk.

Ezt a problémát a kormányok is felismerték, ezért egyre több olyan szabályozást vezettek be, ami a körforgásos gazdaság irányába mutat. De a vállalatok számára sem fenntartható a lineáris gazdasági modell, amikor a kitermelt anyagból gyártott termékből hulladék lesz. A termeléshez használt nyersanyagok ára ugyanis növekszik, a készletek pedig kifogynak. Így a növekedéshez szükség van arra, hogy kevesebb új erőforrásból lehessen termelni. A körforgásos gazdaság pedig új üzleti lehetőségeket is jelent, ezen a téren pedig a körforgásos gazdaságban legfejlettebb Hollandiából lehet ötleteket és üzleti modelleket meríteni.

A legérdekesebb kérdés, hogy hogyan lehet a vállalatokat abban érdekeltté tenni abban, hogy minél hosszabb ideig működjenek a termékeik. Hiszen a lineáris gazdasági modellben az az érdekük, hogy minél előbb újabb terméket vásároljanak a fogyasztók. Erre megoldás, hogy a terméket mint szolgáltatást értékesítik.

A Philips például a fényt mint szolgáltatást adta el az amszterdami Schiphol reptérnek. (…) Egy okos égőrendszert telepítettek, amivel képesek voltak a reptér energiafelhasználását megfelezni.

A konstrukcióban mindkét fél nyer: a Philips hosszú távon stabil bevételhez jut, a reptérnek pedig összességében jelentősen alacsonyabbak lesznek a költségei. Épületekben a lifteket is lehet ilyen konstrukcióban értékesíteni, a vállalkozó minden használat után kap egy bizonyos összeget. Ahogy nemrég egy amszterdami épület esetében bemutattuk, az épület tulajdonosa először kettőt szeretett volna telepíteni, de az üzemeltető – a saját jól felfogott érdekében – azt javasolta, hogy egy is elég lesz. Az ilyen, használatalapon fizetett szolgáltatások a hosszabb élettartamot és a fogyasztás visszafogását is segíthetik.

A beszélgetésben arról is szó volt, hogy milyen magyar vállalkozások tudtak már Hollandiában a körforgásos gazdaság területén megjelenni, és hogy miért éri meg nemcsak a nagyvállalatoknak, de a hazai kkv-knak is minél előbb megismerni a körforgásos gazdaságban rejlő üzleti lehetőségeket.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványbanA magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tóba dobott kő fodrainak éve - 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerintHa csak egy adatot választhatnál, ami jól megragadja 2021-et, mi lenne az? Ezt a kérdést válaszolják meg munkatársaink 2022 első G7 Podcastjában, amelyben az óévet értékeltük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA távoktatás miatt került előtérbe a hallgatók lelki egészsége a felsőoktatásbanHosszútávú hatásai is lehetnek annak, hogy a felsőoktatás a járvány miatt távolléti oktatásra kényszerült. A G7 Podcastban ezúttal az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszélgettünk a témáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb elmék azon dolgoznak, hogy többet kattintsunk reklámokra, de ennek nem kell így lennieA techóriásoknál felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Az e heti G7 Podcastban azt járjuk körül, hogyan teremthetünk közösségileg hasznosabb digitális környezetet.

The post Nemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaság first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 epizódok

Artwork
iconMegosztás
 
Manage episode 317608022 series 2432061
A tartalmat a G7 biztosítja. Az összes podcast-tartalmat, beleértve az epizódokat, grafikákat és podcast-leírásokat, közvetlenül a G7 vagy a podcast platform partnere tölti fel és biztosítja. Ha úgy gondolja, hogy valaki az Ön engedélye nélkül használja fel a szerzői joggal védett művét, kövesse az itt leírt folyamatot https://hu.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2022/01/horvath_sb_final.mp3

A világon évről évre több nyersanyagot használunk fel, és messze nem csak a fosszilis energiaforrásokból. Az ezüst-, az arany- és a cinkforrásaink 2030 körül kimerülhetnek, de rézből és olajból is elfogyhatnak a most ismert készleteink, ha nem változik a felhasználás növekvő trendje. Természetesen időközben tárhatnak fel új lelőhelyeket, de az egyre drágábban és körülményesebben kitermelhető nyersanyagok egyre inkább racionálissá teszik az anyagok újrahasznosítását – emelte ki a körforgásos gazdaság legfontosabb ösztönzőjét Horváth Bálint az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Európában eddig a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, és az így begyűjtött anyagok újrahasznosítása volt a cél. Az újrahasznosítás a gyakorlatban viszont több anyag esetében csak limitált mértékben alkalmazható. Egyrészt még a leghatékonyabb újrahasznosítási eljárásokban is szükség van frissen kitermelt nyersanyagokra. Másrészt a legtöbb anyag (például a papír vagy a műanyag) csak pár alkalommal újrahasznosítható, végül hulladék keletkezik belőlük, ami hasznosítás nélkül a lerakóba vagy az égetőbe kerül. Hiába gyűjtik például a PET-palackot szelektíven, egy új üdítős palackba ennek csak kis része kerülhet, és az újrahasznosított anyagot nem mindig lehet további palackok előállítására felhasználni. Így bár csökken a gyártáshoz szükséges kőolaj mennyisége, ez továbbra sem egy fenntartható folyamat, folyamatosan új nyersanyagra van szükség.

A körforgásos gazdaság a hagyományos újrahasznosításon túl azt tűzi ki célul, hogy az egyik iparágban keletkező hulladék nyersanyagként szolgáljon egy másik iparág számára. Ez tulajdonképpen a természet másolása: egy élő szervezet végterméke alapanyagot jelent egy másiknak, ahogy a lehulló falevelek rovarok, baktériumok és más élőlények számára.

Az elmélet jól hangzik, de a gyakorlatban több kihívás is adódik. A téma szakértőjével, Horváth Bálinttal, a budapesti és pozsonyi holland nagykövetség körforgásos gazdasági szakértőjével, a Kodolányi János Egyetem adjunktusával ennek az összetett kérdésnek a gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusait jártuk körbe.

A gazdaság működéséhez sokkal kevesebb anyagot szeretnénk felhasználni. A célunk nem az, hogy újrahasznosítsunk, hanem hogy eleve elkerüljük a hulladékok keletkezését. Például gyártsunk olyan termékeket, amiknek hosszabb a hasznos élettartamuk.

Az egyik legérdekesebb ellentmondás, hogy azok az országok teljesítenek jól az újrahasznosításban és a körforgásos gazdaság kiépítésében, amelyeknél nagyon magas a nyersanyagfelhasználás. Hiába tudják ezek a keletkező hulladék jelentős részét szelektíven gyűjteni és újrahasznosítani, még így is túlságosan nagy a környezetre kifejtett hatásuk.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy mekkora az egyes országokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom. A globális hektárban meghatározott terület azt szemlélteti, hogy egy átlagos állampolgár éves fogyasztását mekkora terület biztosítja. Ez a gázkitermelésben élen járó Katarban a legnagyobb a világon, de az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban is kifejezetten magas.

Ma 1,7 hektár földterület áll egy ember rendelkezésére. Ahol magasabb ez az érték, ott többet használnak el a Föld erőforrásaiból, mint amennyit fenntarthatóan lehetne. Magyarország Kínával közel azonos értéket mutat ebben, és mi is többet veszünk el a közös erőforrásokból, mint amennyi lakosságarányosan jutna.

A globális ökolábnyom egyelőre megállíthatatlanul növekszik: az 1970-es évek elején még akkora volt az emberiség fogyasztása, amit a bolygó fenntartható módon biztosítani tudott. Azóta egy-egy gazdasági világválság vagy éppen a Covid miatti 2020-as megtorpanás kivéltével rendületlenül növekszik ez a mutató. 2021-ben már ott tartottunk, hogy 1,75 Földre lett volna szükségünk.

Ezt a problémát a kormányok is felismerték, ezért egyre több olyan szabályozást vezettek be, ami a körforgásos gazdaság irányába mutat. De a vállalatok számára sem fenntartható a lineáris gazdasági modell, amikor a kitermelt anyagból gyártott termékből hulladék lesz. A termeléshez használt nyersanyagok ára ugyanis növekszik, a készletek pedig kifogynak. Így a növekedéshez szükség van arra, hogy kevesebb új erőforrásból lehessen termelni. A körforgásos gazdaság pedig új üzleti lehetőségeket is jelent, ezen a téren pedig a körforgásos gazdaságban legfejlettebb Hollandiából lehet ötleteket és üzleti modelleket meríteni.

A legérdekesebb kérdés, hogy hogyan lehet a vállalatokat abban érdekeltté tenni abban, hogy minél hosszabb ideig működjenek a termékeik. Hiszen a lineáris gazdasági modellben az az érdekük, hogy minél előbb újabb terméket vásároljanak a fogyasztók. Erre megoldás, hogy a terméket mint szolgáltatást értékesítik.

A Philips például a fényt mint szolgáltatást adta el az amszterdami Schiphol reptérnek. (…) Egy okos égőrendszert telepítettek, amivel képesek voltak a reptér energiafelhasználását megfelezni.

A konstrukcióban mindkét fél nyer: a Philips hosszú távon stabil bevételhez jut, a reptérnek pedig összességében jelentősen alacsonyabbak lesznek a költségei. Épületekben a lifteket is lehet ilyen konstrukcióban értékesíteni, a vállalkozó minden használat után kap egy bizonyos összeget. Ahogy nemrég egy amszterdami épület esetében bemutattuk, az épület tulajdonosa először kettőt szeretett volna telepíteni, de az üzemeltető – a saját jól felfogott érdekében – azt javasolta, hogy egy is elég lesz. Az ilyen, használatalapon fizetett szolgáltatások a hosszabb élettartamot és a fogyasztás visszafogását is segíthetik.

A beszélgetésben arról is szó volt, hogy milyen magyar vállalkozások tudtak már Hollandiában a körforgásos gazdaság területén megjelenni, és hogy miért éri meg nemcsak a nagyvállalatoknak, de a hazai kkv-knak is minél előbb megismerni a körforgásos gazdaságban rejlő üzleti lehetőségeket.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványbanA magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tóba dobott kő fodrainak éve - 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerintHa csak egy adatot választhatnál, ami jól megragadja 2021-et, mi lenne az? Ezt a kérdést válaszolják meg munkatársaink 2022 első G7 Podcastjában, amelyben az óévet értékeltük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA távoktatás miatt került előtérbe a hallgatók lelki egészsége a felsőoktatásbanHosszútávú hatásai is lehetnek annak, hogy a felsőoktatás a járvány miatt távolléti oktatásra kényszerült. A G7 Podcastban ezúttal az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszélgettünk a témáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb elmék azon dolgoznak, hogy többet kattintsunk reklámokra, de ennek nem kell így lennieA techóriásoknál felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Az e heti G7 Podcastban azt járjuk körül, hogyan teremthetünk közösségileg hasznosabb digitális környezetet.

The post Nemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaság first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 epizódok

Minden epizód

×
 
Loading …

Üdvözlünk a Player FM-nél!

A Player FM lejátszó az internetet böngészi a kiváló minőségű podcastok után, hogy ön élvezhesse azokat. Ez a legjobb podcast-alkalmazás, Androidon, iPhone-on és a weben is működik. Jelentkezzen be az feliratkozások szinkronizálásához az eszközök között.

 

Gyors referencia kézikönyv