Előválasztás után, országgyűlési választás előtt: hogy áll most az ellenzék?

Új Egyenlőség

Az előválasztás tanulságairól és a fél év múlva esedékes parlamenti választásokig vezető útról beszélgetett Szűcs Zoltán Gábor politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. Szemben a kormánypárti és az ellenzéki közvéleményben is korábban széles körben elterjedt vélekedéssel, miszerint az előválasztásnak nincs tétje, és azt a pártok egyezségei és alkui fogják eldönteni, merőben új helyzet jött létre az ellenzéki térfélen. Az előválasztás visszahozta a politikába a dinamikusságot és a korábbi elvárásokat jóval meghaladó részvétel mellett olyan miniszterelnök-jelöltje lett az ellenzéki együttműködésnek Márki-Zay Péter személyében, akinek még pár héttel az első forduló előtt arra is kevés esélyt jósoltak, hogy bekerülhet a második fordulóba. Az előválasztás olyan funkciókat is betöltött, amelyeknek jelentős hatásuk lehet az elkövetkező kampányidőszakra is: sikeresen mozgósította az ellenzéki szavazók egy jelentős részét, akiknek így lehetőségük adódott, hogy kiválaszthassák a legmeggyőzőbb jelölteket, és megtapasztalhatták, hogy hatást tudnak gyakorolni a közéleti-politikai folyamatokra. Szűcs Zoltán Gábor kiemelte, hogy kialakulhatott az ellenzéki táborban egy közös identitás is, valamint a lebonyolításban a pártok közötti együttműködés is tovább erősödhetett, és javulhatott a közös koordináció hatékonysága. A politológus szerint a korábbi programegyeztetések után a legfontosabb feladat a jól azonosítható szlogenek és szakpolitikai ígéretek kialakítása lesz az elkövetkező hónapok során. Mindezek mellett fontos feladata a Márki-Zay Péter által vezetett együttműködésnek, hogy a bizonytalan szavazók közül is jelentős tömegeket szólítsanak meg. Szűcs Zoltán Gábor hangsúlyozta, hogy a Fidesz-KDNP kommunikációs gépezetét is meglephette a miniszterelnök-jelölti választás eredménye: kétségkívül új helyzetet teremtett, hogy végül Márki-Zay Péter lett az ellenzék vezetője az országgyűlési kampányra. Azonban a Fidesz, a korábbi kampányaiból kiindulva, már nehezen tudna a választások előtt fél évvel jelentős módosításokat végrehajtani, így a legvalószínűsíthetőbb, hogy továbbra is fenn fogja tartani az LMBTQ csoportok elleni kampányát, az EU-ellenes, szabadságharcos kommunikációját, valamint kisebb módosításokkal, de folytathatják a „STOP Gyurcsány!” kampányt is. Mindeközben az ellenzék számára a legfontosabb irányvonalak a kampány során az erőteljes Orbán rendszerkritika lehet, amiben hangsúlyos lesz a korrupció, a rendszer hazugságainak és képmutatásainak kritikája, valamint kiemelt jelentőséget kaphat az ország gazdasági helyzetének bemutatása és központi témává emelése. Mindehhez táptalajt biztosíthatnak a nemzetközi gazdasági helyzet romló tendenciái (pl. az autóipar problémái), a stabilan magas infláció, és az azt erősíthető mértéktelen költekezés a választások előtt. Az ellenzéknek azonban a legfontosabb feladata egy olyan koherens és jól behatárolható vízió kialakítása, amelyhez a választók könnyen tudnak kapcsolódni és mozgósító hatást tud gyakorolni a jövő évi választásokon.