A klímaváltozás és az öregedés hozhatja vissza az inflációt az előttünk álló években

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2021/06/pogatsa_moricz_sb_final.mp3

A lezárások ideje alatt, az elmúlt fél-egy évben eltorzult kereslet volt az áruk iránt. Ez az elmaradt kereslet inkább a szolgáltatások irányába erősödik fel a következő időszakban. Ezzel párhuzamosan a kínálati oldalon akadozások, leállások, a termelési láncok átmeneti megtörése felerősítette az áruk iránti keresletet. Ám ez csak egyszeri hatás, amit idővel ellensúlyozhat a gyártókapacitások felpörgése, és az egyszeri árszint-emelkedés nem csap át tartósan emelkedő árszínvonalba.

Van azért némi esélye annak, hogy egy másik hatás tartósabb áremelkedéshez vezethet, ha a gazdaságpolitikai mix olyan, hogy a keresletet tartósabban megnöveli a kínálathoz képest – mondta Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetője az e heti G7 Podcastban.

Móricz szerint annak lesz igazán nagy jelentősége, hogy mi történik majd a munkaerőpiacon, ugyanis abból lesz tartós infláció, ha tartósan nagyon feszes lesz a munkaerőpiac, ami átvezethet egy bér-ár spirálba. A járvány előtt ez történt a világ nagy részében, majd jött a válság. Most viszont úgy tűnik, hogy lassan sikerül ennek a negatív hatásait ledolgozni.

V-alakú fellendülésben folytatódik tovább a konjunktúraciklus, de ehhez érkezett egy óriási gazdasági stimulus a kormányoktól és jegybankoktól. És nem tudni, hogy ezt vissza fogják-e fogni akkor, amikor a konjunktúra jól teljesít. Kicsit az a sejtésem, hogy azért a gazdaságpolitikusok az elmúlt egy évből azt tanulták meg, hogy úgy tűnik, hogy ez működik, lehet alkalmazni, és nincs negatív következménye, tehát sokkal bátrabban fognak ehhez az eszköztárhoz nyúlni az elkövetkezendő időszakban

– mondta Móricz Dániel.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az utóbbi időben egyre több szó van arról, hogy a drágulás velünk maradhat a járvány után is. Az e heti G7 Podcastban Pogátsa Zoltánnal, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensével, illetve Móricz Dániellel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetőjével beszéltük át, hogy ez így lesz-e, és ha igen, milyen következményekre kell számítani. A beszélgetésben hivatkozott podcastadások:

• Pogi Podcast: Miért ne féljünk az inflációs mumustól? (Pogátsa Zoltán)
• Hol a pénz? podcast: A következő tíz évben szinte észrevétlenül elvehetik a megtakarításainkat (Móricz Dániel)
• Hold after Hours: Quitcoin? (Móricz Dániel)

Túlstimulálni nyilván nem szabad, itt meg ugye az a kérdés, hogy mernek-e adót emelni, mert a túlstimulálásnak az az egyik ellenszere, ha bizonyos részeit a gazdaságnak visszafogom. Ez akár iparágakra kivetett adókat is jelenthet, vagy pedig adott esetben, ahogy Biden második csomagjánál is látjuk, adóemelést is

– mondta Pogátsa Zoltán.

Szerinte azt láttuk, hogy olyan mértékben emelkedtek az amerikai vagy brit gazdagok megtakarításai, mint soha korábban, és csodálkozna, ha Magyarországon ez nem így lett volna.

Szerintem minden szempontból indokolt, hogy adókat vessünk ki akár a jövedelmekre, akár a megtakarításokra, örökösödésre. Én azt látom, hogy Magyarországon kívül egyébként nagyon sok helyen el is indultak ebbe az irányba

– mondta.

A 2020-at megelőző négy évtizedben nagyon alacsony volt az infláció, ami legalább három tényezőnek tudható be. Egyrészt a technológia fejlődése olcsóbbá tett bizonyos termékeket, másrészt a vasfüggöny lehullása után óriási munkaerő-kínálat szabadult a globális termelési piacra, ami lent tartotta a béreket. Harmadrészt pedig a népességnövekedés miatt globálisan egyre kevesebb eltartott jutott egy munkavállalóra.

Móricz Dániel szerint a technológiai hatás nem fog változni a 2020-as években, az továbbra is a defláció felé hat majd. A másik kettőben viszont változásra számít. Szerinte ha nem is fordul vissza a globalizáció, a térnyerése megtorpant. Efelé hat, hogy a fejlett világ lemaradó, szegényebb és középrétegei magasabb adóztatáson, nagyobb újraelosztáson vagy kereskedelmi korlátozásokon keresztül szeretnék a globalizáció nyerteseitől, a fejlődő világ középosztályától vagy a saját országaik gazdagjaitól maguk felé osztani a jövedelmet.

Szintén a globalizáció ellen hathat, hogy az elmúlt évben sok iparági szereplő megtapasztalta, hogy az ellátásbiztonság fontosabb lehet, mint a kis mértékben olcsóbb termelés. Ezért nagyobb készleteket szeretnének tartani, több helyen termeltetnek, ami szintén mérsékli a hatékonyságot, és inflációt okoz.

Móricz szerint az öregedés inflációs hatásairól nagy viták vannak, de az biztosan látszik, hogy az elmúlt néhány évben megállt az a trend, hogy egy munkavállalóra egyre kevesebb eltartott jutott, és most fordított irány látszik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a munkaerő kínálata kevésbé fog bővülni a kereslethez képest. Arról is vita van, hogy idős korban az emberek ettől többet, vagy kevesebbet fogyasztanak.

Idős korban az emberek felélik a megtakarításaikat, tehát a jövedelmükhöz képest többet fogyasztanak. Pláne, hogyha hozzátesszük azt, hogy idős korban nagyon sok olyan, az állam által finanszírozott szociális, egészségügyi kiadás bejön, ami miatt egy idősödő társadalom nettó módon egyre többet fog fogyasztani, mint amennyi jövedelmet termel. És ha ez így van, akkor ez bizony inkább inflációs hatással jár

– mondta.

Pogátsa Zoltán szerint a képletből azt sem szabad kihagyni, hogy a klímaváltozás időszakában vagyunk, és bár csökkennie kellene a CO2-kibocsátásunknak, hogy a Párizsi klímaegyezmény vállalásait betartsuk, a valóságban nem csökkenés, hanem globálisan folyamatosan növekvő kibocsátás van, a fogyasztás miatt. Ha be akarnánk tartani a vállalásainkat, akkor be kellene árazni a fogyasztott termékek szállítási költségeit.

Az egyik legnagyobb növekedés a CO2-kibocsátásban a szállítmányozásban volt az elmúlt időszakban, a másik pedig Kínában, ahol gyártják azokat a dolgokat, amiket mi nyugaton fogyasztunk. Na most, hogyha ez be lenne árazva rendesen, akkor nem folytatódhatna a termékek deflációja. Ha beárazzuk, akkor ez a folyamat bizony megfordulhat, mert ha a fenntarthatóságot is figyelembe vevő árak lennének, akkor bizony itt egy jelentős inflációs hatás lenne

– mondta Pogátsa Zoltán.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

• Novák Zoltán, Knall Petra (2021. május 29.)
• Csurgó Bernadett (2021. május 22.)
• Dombi Mihály (2021. május 15.)
• Szabó Imre, Fabók Bálint (2021. május. 8.)
• Komándi Krisztián, Fekete Gyöngyi (2021. május 1.)
• Albert Fruzsina, Dávid Beáta (2021. április 24.)
• Lendvai László (2021. április 17.)
• Darvas Zsolt (2021. április 10.)
• Szunomár Ágnes (2021. április 3.)
• Koritár Zsuzsanna (2021. március 27.)
• Szabó John (2021. március 20.)
• G7 – Jandó Zoltán (2021. március 13.)
• G7 – Hajdu Miklós és Kasnyik Márton (2021. március 6.)
• Vonyó Tamás (2021. február 27.)
• Jelinek Csaba, Virág Tünde (2021. február 20. )
• Köllő János, Reizer Balázs (2021. február 13. )
• Szakmány Csaba, Szalay Luca, Holtzer Péter (2021. február 6.)
• Naffa Helena (2021. január 30.)
• Juhász Réka (2021. január 23.)
• K. Horváth Zsolt (2021. január 16.)
• Lindner Attila (2021. január 9.)
• Havas András (2021. január 2.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2020. december 19.)
• Darvas Zsolt (2020. december 10.)
• Boldogkői Zsolt (2020. december 5.)
• Bali Dávid (2020. november 28.)
• Pósfai Zsuzsanna (2020. november 21.)
• Sebők Miklós (2020. november 14.)
• Janky Béla (2020. november 7.)
• G7 – Kasnyik Márton (2020. október 31.)
• Tóth István György (2020. október 17.)
• G7 – Jandó Zoltán (2020. szeptember 26.)
• Tóth Anikó Nóra (2020. augusztus.29.)
• ifj. Chikán Attila és Luczay Péter (2020. augusztus 15.)
• Pintér Szabolcs (2020. július 25.)
• Darvas Zsolt (2020. május 23.)
• Scheiring Gábor (2020. május 10.)
• Sipos Sándor (2020. május 2.)
• Cser Tamás (2020. március 31.)
• Chikán Attila, Gyurcsik Attila, László Csaba, Palócz Éva, Szabó László (2020. március 23.)
• Szászi István, Keszte Róbert, Zsótér Márton, Bucsky Péter (G7 Podcast Live, 2020. március 14.)
• Marton Péter (2020. február 29.)
• Palócz Éva (2020. február 22.)
• Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
• Feller Antal (2020. február 1.)
• G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
• Marton Péter (2020. január 11.)
• Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
• G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
• Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
• Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
• Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
• G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
• Éber Márk (2019. október 26.)
• Dezső András (2019. május 11.)
• Szendrői Gábor (2019. május 4.)
• László Csaba (2019. április 27.)
• Tóth István János (2019. április 13.)
• Móricz Dániel (2019. március 23.)
• Csaba László (2019. március 16.)
• Muraközy Balázs (2019. február 23.)
• Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
• Pletser Tamás (2019. január 26.)
• Pethő András (2019. január 19.)
• Kovách Imre (2019. január 12.)
• Zsiday Viktor (2019. január 5.)
• Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
• G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
• Pléh Csaba (2018. november 24.)
• G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
• Tóth István György (2018. november 6.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
• Filippov Gábor (2018. október 27.)
• Scharle Ágota (2018. október 20.)
• Kovács Krisztián (2018. október 6.)
• Illyés Márton (2018. július 14.)
• Móró Tamás (2018. június 30.)
• Romhányi Balázs (2018. június 23.)
• Gregor Anikó (2018. június 17.)
• Juhász László (2018. június 9.)
• Lantos Gabriella (2018. május 19.)
• Lakatos Péter (2018. május 12.)
• Krekó Péter (2018. május 5.)
• Mikecz Dániel (2018. április 21.)
• Oszkó Péter (2018. április 14.)
• Urbán László (2018. április 7.)
• Surányi György (2018. március 31.)
• Bod Péter Ákos (2018. március 24.)

The post A klímaváltozás és az öregedés hozhatja vissza az inflációt az előttünk álló években first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.