Sör, virsli, miccs: így lett május 1. munkástüntetésből hedonista tavaszünnep

Helyzet

1886. május 1-én a Chicagoban 11 munkást megöltek egy tüntetés során, ahol amerikai dolgozók nyolcórás munkanapot követeltek. Innen indult május elsejének, a munka ünnepének a története, ami Magyarországra 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején tört be. Az összeomlóban lévő kommün díszletei között, az első világháború évei után sokezer felszabadult külvárosi munkás özönlött Budapest belvárosába, hogy a háború vége óta először szabadon ünnepeljenek. Az Azonnali podcastjának, a Helyzetnek május 1-i különkiadásában a szerkesztőség két történészével, Antal Róbert-Istvánnal és Tóth Csaba Tiborral azt járjuk körbe, hogyan ünnepelte Magyarország és Románia május 1-ét a huszadik század során. Szóba kerül, hogyan kerülte el a Rákosi-rendszer, hogy meztelen nős plakátokkal vonuljanak fel a munkások a majálisokon, de beszélünk arról is, hogyan üresedett ki a munkások ünnepének tartalma teljesen a 20. századi totalitariánus diktatúrákban. Tóth Csaba Tibor szerint a 19. századi munkásmozgalom követelései közül ma sok újra releváns, és ezt pont az amerikai techóriások dolgozói látják a legjobban. A podcastban szóbakerül az önkizsákmányolás sajátosan magyar és közép-európai hagyománya is, valamint az, hogy miért volt hagyományosan erősebb a 20. századi munkásmozgalom Erdélyben, mint Románia többi részén. De tud-e valamit mondani a magyar ellenzék május 1-jén azon kívül, hogy „több pénzt”? Csinálhatnak-e forradalmat a játékfejlesztők? Hol jobb munkavállalónak lenni, Romániában vagy Magyarországon? A Helyzetből kiderül! NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali