„Még senkit nem bántottunk, mégis hullarablók vagyunk”

Helyzet

„Mikor tűz alatt van az ember, sokszor jobban teljesít, mint békés környezetben” – mondta a Helyzetben Balogh Ákos Gergely, az Index új főszerkesztő-helyettese, utalva arra, hogy a július végén felmondott eddigi újságírók helyére igazolt munkatársakat komoly kritikák érik. Erre elmondása szerint fel is készítette új kollégáit: „mindenkinek elmondtam, hogy az első egy-két hétben egészen közeli ismerősöktől fog méltatlan kritikákat kapni, amivel nem könnyű együtt élni. Úgy látom, egyelőre jól bírják a csapattagok.” Balogh szerint nincs rendjén, hogy még „senkinek rá sem léptek a tyúkszemére”, máris hullarablónak nevezik az új indexeseket. Főleg azért, mert szerinte az Index esetében nincs hulla. A hullarablózás Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzője szerint is „nagyon erős kifejezés”, de valóban „felvetődnek morális problémák, amikor az egykori indexesektől ilyen szakmai kiállást látunk”. Urbán hangsúlyozta, hogy sokan egzisztenciájukat tették kockára a felmondásukkal. Balogh erre úgy válaszolt, hogy tudomása szerint többeknek „előnyös közös megegyezést kötöttek, és ezt követően játsszák a forradalmárt”. Urbán azonban emlékeztetette Baloghot, hogy ízléstelen olyan emberekkel kapcsolatban így megnyilvánulni, akik erre nem tudnak reagálni. Az adásba egyébként több korábbi Index-munkatársat is megpróbáltunk meghívni, de nem vállalták a szereplést. Piacvezető maradna az Index Habár egyelőre a távozó nagyjából kilencven munkatárs helyett csak mintegy harmincan érkeztek a laphoz, Balogh egyértelmű célként fogalmazta meg az Index piacvezető pozíciójának megtartását. Szerinte a minimum az, hogy egy év múlva – de akár előbb is – ismét az index.hu lesz az „elsőszámú magyar újság.” Urbán szerint az Index van annyira erős márka, hogy 600-700 ezer olvasót még a jelenlegi környezetben is meg tudjon tartani. Erről az alapról indul a munka az új stábbal, azt pedig a munkájuk minősége dönti majd el, hogy innen feljebb vagy lejjebb kúsznak a számaik. A fidelitasos múlt nem jelent semmit Balogh korábbi prominens fidelitasosként, az orbanviktor.hu egykori üzemeltetőjeként, a mandiner.hu Tombor Andrásnak történő eladásával, illetve a ma már egyértelműen kormánypárti Mandiner hetilapban vállalt szerepével nem tűnik garanciának arra, hogy az Index elkerülje a kormánypártivá válást. „Az a cél, hogy az Index egy jó újság legyen. Annyit biztosan nem fogjuk emlegetni a függetlenséget, mint teszik azt sokan, miközben egyáltalán nem biztos, hogy minden oldalról függetlenek” – fogalmazott Balogh, hozzátéve, hogy szerinte például a 444-en is van szubkulturális nyomás, ami befolyásolja az ott dolgozókat. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az Indexen „nem lesz politikai nyomás” – a politika befolyásával kapcsolatban aztán később árnyaltabban fogalmazott, mindenesetre szerinte az új szerkesztőség „példátlanul sokszínű” lesz. Szerinte a 2017 előtti mandiner.hu-t – melynek alapítója volt – a jobboldalon is kritizálták, a markánsan kormánypárti Mandiner hetilapban pedig már 2020 januárja óta nem vállal szerepet. Jöhet a Gerényi-terv Balogh az előző szerkesztőség egik „casus bellijének” nevezte a sokat kritizált Gerényi-tervet (amelyet az Azonnali kisebbségi tulajdonosa, Gerényi Gábor készített), amelynek belengetése az Indexnél végül szinte a teljes szerkesztőség távozását okozta. Szerinte egyébként a régi szerkesztőség a távozásával „szinte kötelezővé tette, hogy a Gerényi-terv bizonyos elemei megvalósuljanak.” Most Balogh azt mondja, egyelőre nem tudja, milyen részek valósulnak meg a tervből, mert egyelőre stabilizálniuk kell az oldalt, de várhatóan előbb-utóbb néhány elemet be fognak emelni a működésbe. Urbán szerint ugyanakkor egy erős, egységes szerkesztőséghez „valószínűleg szükséges, hogy ne kiszervezett rovatok és BT-s emberek dolgozzanak ott” – márpedig a Gerényi-terv legfontosabb és legtöbbet kritizált eleme a munka kiszervezése külsős cégeknek és munkavállalóknak. Szerinte ugyanakkor egyértelmű, hogy egy ingyenesen működő portálnak a visszaeső hirdetési bevételek mellett újra kell gondolnia a finanszírozását. Még akkor is, ha az Index körüli viták alatt erről a témáról elkerült a fókusz. „Mit jelent az, hogy Vaszily Miklós féle arcok?” A felvetésre, miszerint az Index korábbi szerkesztőségének felmondása érthető, mivel olyan figurák is jelen voltak a háttérben, mint Vaszily Miklós – az ember, aki egyebek mellett az Origo és a TV2 kormánypropagandává alakításáért is felelt – Balogh azt válaszolta, hogy mióta Vaszily eladta a Portfoliót, „folyamatosan a magyar média egyik top menedzsere, és az a sokszor dehonásztáló értelmezési keret, amelyben megjelenik, méltatlan és igazságtalan.” A Mérték munkatársa szerint azonban Vaszilyt összetetten kell vizsgálni, hiszen egyrészt igaz, hogy egy „kiváló médiamenedzser, aki nagyon érti a digitális médiát”, de nem lehet megfeledkezni arról a szerepéről, amit több magyar sajtótermék kormánypártivá változtatásánál vitt. Urbán szerint amíg Balogh nem látja komplexen Vaszily szerepét, nem fogja megérteni sem a távozó indexeseket, sem azt, miért kap az új Index-szerkesztőség kemény kritikákat. Hogy számít-e – akár Vaszily, akár más miatt – politikai konfliktusra, arra a kérdésre Balogh egyértelmű igennel felelt. „Politikai konfliktus és nyomás mindig van. Főleg, ha az ember fontos szereplő. A nyomás jöhet a kormányzattól vagy a Soros-hálózattól, hol így, hol úgy… Az a fontos, hogy a másik fél érezze, hogy tudsz nemet mondani” – fogalmazott Balogh, és egyben határozottan állította, hogy az Indexen nem lesz sztori, amit ne hozhatnának majd le. Urbán és Balogh ezen kívül vitatkozott még a Mérték által közzétett, rosszul sikerült Index-kifigurázásról, arról, hogy mi alapján válogatják az újonnan felvett újságírókat a laphoz és arról, hogy valóban D. Bányász Gergő lehetséges szerződtetése miatt mondott -e igent sok újságíró új vezetőség hívására. CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence / Azonnali